Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-03 / 249. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 november 3 kedd. XLII. évf. 249 sz. Előfizetési dij postai szállítással: *gg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Életre-halálra. Elképesztő párbaj indáit meg a múlt napokban egyik elterjedt keresztény napilapunk b egy fontos ügykört betöltő sok mil­lió ember érdekét képviselő ál­lamtitkár között. A nyilvánosság tengerébe bedobott súlyos kő oly nagy hullámokat vet, hogy ezek folyton szélesbülő köveik­kel máris meghaladják a szok­ványos rágalmazások és sajtó- hadjáratok méreteit, hanem ha­ragos habjai a sajtószabadság s a közéleti tisztesség szirtjeit nyaldossák. Állandóan hangoztatott kultur- fölényünket s a Balkán pestises közéleti levegőjének a mi por­tánkra való átszivárgásának megakadályozását igazán csak a fórumon szerepló államfőrfi- ainknak, politikusainknak s az egész köztisztviselői karnak anya­gi serkölcsi hozzáférhetetlensége, kényes tisztességérzése biztosít­hatja. És minél magasabb pol­con áll valaki, annál fokozottabb mértékben kell [ezeknek az ér­vényeknek benne ragyogniok, s minden pillanatban készen kell lennie arra, hogy lépéseit tágas szemekkel figyelik, tetteit pél­dának mintázzák. Egy államtit­kár pedig a jelenlegi kissé de­valválódott tekintélyű ranglét­rán is oly magas régiókban tró­nol, hogy a mi egyszerű lelkünk kétszeresen rendül meg : először azért, mert arra a nagy hata­lomra és rengeteg életérdekszál- ra gondolunk, ami kezeiben ösz- ■zefut, másodszor azért, mert arra a .végtelen erkölcsi pusz­tításra gondolunk, amit a nagy- jainkban való csalódás okozna a lelkekben, ha a támadást ve­zető újság kisebb-nagyobb kali­berű gránátjai az ügy birői tár­gyalásán tényleg fel találnak rob bánni s erkölcsi halált okoznának. Viszont tagadhatatlan, hogy a sajtónak hivatásbeli és erkölcsi kötelessége, hogy ha a közélet jelenségeit szemlélve a társada­lom lüktető pulzusán tartja a kezét s valahol egy rosszindű- latú s mőr-már kellemetlen illa­tokat kiáradó daganatot felfedez, alapos [konzultáció s konkrétu­mokon nyugvó diagnőzus után eleven tollával felnyissa a rej­tett sebet. A sajtó szabadsága az a napfény, mely a rejtett bű­nök miazmáit megöli s megaka­dályozza a további rothadást. A sajtó szabadsága az az alap­pillér, amelyen a tiszta közélet bástyája bizton ;állhat. A sajtó szabadsága viszont az a fegy­ver, mely megöli azt, aki vele visszaél s szenzációkért, anyagi érdekért bűzbombákat robbant fel. Az njság a sajtó szabadságá­nak nevében keztyüt dobott az államtitkár elé. Az államtitkár tisztaságának tudatában felvette azt s most átterelődik az életre- halálra szóló párbaj műhelye az egyedül illetékes s méltó helyre: a független magyar bíróság tár­gyalási termébe. Egy a bizo­nyos : egyiknek a kettő közül holtan kell maradnia a poron­don. Ha az újság győz, az ál­lamtitkárnak el kell tűnnie nyom- talanúl a közéletből, sőt a vád­lottak padjára kell kerülnie ! Ha az államtitkár győz, az újság kezéből kell kicsavarni a tollat, mert [érdemtelenné vált a sza­badság védelmére s az erkölcs- birői tisztre. Az ártatlanok vére az égre kiált; nincs oly súlyos büntetés, mely az ártatlanul meg­karcolt becsületet a rátapadt szennytől megtisztítaná. Dr. Urbán Gusztáv. »Nem az élőkből él a nemzet, hanem a halottakból, mert az ő vérük tölti meg az áldozati serleget.« Gyászünnepély a Hősök temetőjében. Halottak estéje a Kisasszony-temetőben. Vasárnap, Mindenszentek nap- i egyik a kegyeleté, ján délután 3 órakor ezrekre menő tömeg vándorolt a Hősök Temetőjébe, ahol Eger város az állomásparancsnokság rendezé­sében impozáns gyászünnepet tartott. Megjelent az egyházme­gyei papság, a honvédtisztikar, a katonaság, a csendőrség, a rendőrség és a közhivatalok ve­zetői, a társadalmi egyesületek zászló alatt és az iskolák kül­döttségei. Dr. Nagy János kanonok, nem­zetgyűlési képviselő, kincstári főtanácsos volt az ünnepi szó­nok, aki azokról és azok nevé­ben beszélt, akik meghaltak, mert szerettek, idézvén az írás szavait: »Emlékezzetek meg ró­lunk . . .* Nagy János dr. után egy kis hadiárva, majd Kálnoky István dr. tanácsos beszélt. Ne felejtsük el — mondotta —- hogy nem az élőkből él a nemzet, hanem a halottakból, mert az ő vérük tölti meg az áldozati serleget. A gyászünnepség, amelyen a két dalkör gyászdalokat énekelt, a Himnusszal fejeződött be. S mig a szónokok mementója a szavak égő fáklyáit gyújtotta meg a halott hősök emlékezete fölött, addig a virágos sírokon is meggyultak a gyertyácskák. Minden síron két gyertya: az a másik a magyar reménységé és mind a kettő azé a világosságé, amely­nek a forrása a halhatatlanság és a föltámadás hite. A Polgári Dalkör özv. Ury Jőzsefné, Stészel Sándor, Bal- kay Béla és Eichbrum József sírja fölött gyászdalokat énekelt, így fejezte ki gyászát a dalkör halottai iránt. Lenkey honvéd ezredes Kis­asszony-temetői sírját a Bornem­issza cserkészek kivilágították és megkoszorúzták. És este, szerte a temetőben fellobogtak a lángok a sírokon, az őszi lombok aranyában tün- déri fény hullámai vertek és zengtek a sötétséggel, mely egy­formán a gyászé és egyformán az álmoké. Ötéves hadkötelezettség Oroszországban. Az egyik orosz lap jelentése szerint az általános védkötele- zettség 1925 október 25-én élet- belépett. A szovjetköztársaság valamennyi 19 — 40 éves polgára a szovjethadseregben teljesí­tendő öt évi szolgálatidét köte­les kitölteni. A rendes csapatok­nál a szolgálati idő 2—4 évig tart. A további öt esztendő alatt kéthónapi tartalékos szolgálati | idő van megállapítva. Esztergom és Rákospalota vízvezetékének és csatornázásának létesítése. Egy angol érdekeltség előnyös ajánlata. — Saját költségén akarja megépíteni a vízmüveket. — A víz köbméterét 015 sillingért adná. Eger, 1925. november 2. Figyelemmel kisérve az ameri­kai kölcsönből boldogított váro­soknak vízvezeték- és csatorná­zás iránti mozgalmát, sajnálattal kell megállapítanom, hegy Eger városának a vízvezeték- és csa­tornázás létesítése ügyében ki­fejezésre is juttatott aggodal­maim nagyon is jogosűltak. Minden városnak nagy gon­dot okoz a drágán felvett ame­rikai kölcsönnek legcélszerűbb befektetése, hogy a súlyos tör­lesztések fedezésére a jövedel­mezőség biztosítható legyen. Két­szeresen súlyos a helyzet a víz­vezetékek és csatornázások lé­tesítésére fordítandó kölcsönök­nél. Mi is így jártunk az amerikai kölcsönnel. Azt hittük, hogy el­fogadhatóak a feltételek és csak most látják az összes városok, hogy az amerikaiak magyerűl mondva: alaposan becsaptak. Megmutatták nekünk a felkelő* napot, amint sugaraival beara­nyozzák megcsonkított szép Ma­gyarország ezeréves földjét. Gyö­nyörködtünk a természet isteni látványosságában. Keblükre ölel­tek, kilátásba helyezték testvéri szeretettel támogatásukat, be­ígérték a földi paradicsomot. 100% -os teljes értékű kölcsönt helyeztek kilátásba, elfogadható 11V* %-os 20 éves tőke és kamat törlesztés melleit, hogy segítse­nek rajtunk. Boldogok voltunk a nagylelkűségtől. Keblére ölelt a hidegvérű yanke, akinek minden gondolata és álma a rideg ala­pokra fektetett«üzlet»; ajkunkra lehelte Judás-csókját és kifize­tett mindannyiunkat 18%%-os árfolyamkülönbözet címén 100% helyett 8lVs'/*-al. A Judás-caók kiábrándított mindanyiunkat, sajnos, — későn­I \

Next

/
Thumbnails
Contents