Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-03 / 249. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. november 3. így jártunk mi is. 180 ezer dollár helyett caak az árfolyamveszteség címén levont 33 ezer dollárt számítva, maradt 147 ezer dollár rendelkezésünkre, a többi különféle költségeket és a kamatokat nem számítva. Ily körülmények között aggodalmaim érthetők. Ezen már nem segíthetünk, de kétszeresen kötelességünk megfontoltan cselekedni, hogy miképen oldhatjuk meg ezen égetően szükséges kérdést; a vízvezeték- és csatornázás létesítését. Rákospalotának és Esztergomnak egy angol érdekeltség elég kedvező ajánlatot tett. Rákospalotának hajlandó a vízvezetéket és csatornázást megépíteni, ha a város ötvenéves koncessiőt biztosít. Ez esetben a város minden megterhelése nélkül a víz- és csatornamű amortizálódik és ötven év múlva teljesen ingyen megy át a város tulajdonába. Az ajánlat szerint a vállalkozók a víz köbméterét — napi 5000 köbméter fogyasztást számítva — 0 15 sillingért (kb. 2600 magyar korona) biztosítanák. Ebbe az összegbe bele van számítva a törlesztés is úgy, hogy hozzávetőleges számítás szerint személyenként 100 liter vizet számítva, egy-egy személyre havi 12.000 korona esne, ami minimális megterhelést jelentene. Aki kevesebbet fogyaszt ennél, az természetesen még kevesebbet fizetne. A város semmiféle kötelezettséget nem vállal magára és csupán a területet kell ingyen átengedni a városnak a vízművek és szenny telep felépítésére. 18 hőnap alatt építik meg az egész vízmüvet. Rákospalota az ajánlatot el is fogadta. Ezen angol érdekeltség ugyanezen feltételek mellett Esztergom városának is ajánlatot tett. E héten fogja a közgyűlés az ügyet tárgyalni. Ezen ajánlatokon gondolkoznunk kell nekünk is. Még nem késő. Meg vagyok győződve, hogy mi a város javára egy megfelelő részesedést is tudnánk biztosítani ; sőt talán a város utcáinak és parkjainak az öntözésére szükségelt vízmennyiséget díj- talanúl biztosítani. Hogy a kölcsönt már felvettük és megbízást adtunk Pazár Istvánnak, az nem baj. Az összeget feltudjuk használni megállapodás esetén az amúgy is aktuális fürdő és fürdőizálló, valamint a villamosművek megépítésére. Mindkét vállalat a város tulajdona. Jövedelmezőségük feltétlenül biztosítaná a kölcsön törlesztéses terheit. Ne feledjük el, hogy a rendelkezésünkre állő összeg úgy is kevés még a belváros vízmüveinek a létesítéséhez is és aggodalmaim vannak, hogy képtelenek leszünk nagy anyagi áldozatok nélkül a nagyszabású alkotást tető alá hozni. Ha az angol érdekeltséggel megállapodást létesíthetnénk, akkor az egész város vízmüveit megépíthetnénk, nem kellene éveken át toldozni és foldozni és nem fájna többet a fejünk. Készséggel vállalkozom, hogy a város egyik kiküldöttével, mondjuk Ringelhann Béla igazgatóval, természetesen a magam költségén úgy Rákospalotán mint szükség esetén Esztergomban is érdeklődnénk az eddigi tárgyalások eredményéről és a szükséges adatok megszerzéséről; hogy kedvező kilátások esetén idejében intézkedhessünk. Ne gondolkozzunk, de cselekedjünk ! Radii Károly. Gyászünnepély Gárdonyi simánál. Mihályi Rózsika nyolcadikos gimnazista leány megindító gyászbeszédet mondott a nagy író hamvai fölött. Eger, november 2. Az idén sorrend szerint az Angolkisasszonyok érseki leány- gimnáziuma rendezett gyászünnepélyt Gárdonyi Gáza sírjánál Mindenszentek napján. A gyász- ünnepségen megjelentek a többi középfokú intézetek is tanáraik vezetése alatt. A gyászünnepiég délelőtt 11 órakor kezdődött a Bebekbástya koszorúkkal és virágokkal elhalmozott sírja előtt. Az elhunyt iró családja részéről megjelent Gárdonyi József dr. és Gárdonyi Sándor. A Gárdonyi Társaság tagjai közül ott láttuk: Molnár Kálmán dr. alelnököt, Bárány László dr. titkárt, Lipcsey Páter dr. kormányfőtanácsost, Habán Mihály reáliskolai igazgatót, Küzdi Aurél gimnáziumi h. igazgatót. Az Angolkisasszonyok iskoláinak leánynővendékei sötét kék egyenruhában jelentek meg az ünnepélyen, élükön M. Lengyel Julia főnöknővel, Vitéz Veszprémy Dezső igazgatóval, M. Benes Anna dr., M. Hudák Mária dr., Láng Kornélia és Várhelyi Gizella tanárnőkkel. A megható ünnepségen az érseki jogakadémia ifjúsága is képviseltette magát. A jogászok Urbán Gusztáv dr. jogakadémiai tanár vezetése alatt vonultak fel. A leányénekkar ajkán felzengő Magyar Hiszekegy veMajd Mihályi Rózsika Eger város és az önképzőkör nevében mondott költői szépségű beszédet a porladó Gárdonyihoz, aki azt hirdette és azt irta, hogy a szeretet az élet. Ez a szeretet sugárzik ki ebből a sírból ja magyar éjszakába, hogy világosságunk 'legyen a magyar feltámadás felé vezető úton. A megindító gyászbeszéd után a leányok énekkara pompás összhangban énekelte el a Magyar Irredenta Miatyánkot. — Mintha templomban lettek volna ; láthatatlanul kisérte őket a ködös távolok orgonája, magyar székesegyházunk ránkborulő fir- namentuma alatt. Vitéz Veszprémi Dezső igazgató a Gárdonyi Társaság alapitő tagja lépett^ezután a sírhoz és erre az alkalomra írt költeményét mondottá el, majd a Gárdonyi Társaság nevében meg koszorúzta a sírt. A gyászün- nepség a himnusz eléneklésével fejeződött be. Leányajkakon csendült fel] az Isten áldd meg a magyart, a halott író sírja körül a magyar nemzet e kis vi- rágoskertje hajtotta meg a fejét Mindenszentek napján, míg a lelkes szemekben kigyultak a kegyelet lángjai, a diadalmas szeretőié, mely mindig világító fényessége élőknek és holtaknak egyaránt. zette be a gyászünnepséget. Eger és a protestánsok. Irta: Leskó József. Ha a magyar várkapitányok is így cselekedtek Baját fajtájukkal szemben, mit várhatnak egy fingnád Kristóftól, akivel 1572- ben a német és lutheránus világnak jött meg ismét a napja. Ungnád kineveztatése és egri működése csakhamar az országgyűlési sérelmek közt szerepel. A rendek előterjesztik, hogy az egri káptalan tagjai a várbeli székesegyházból, melynek sekrestyéjében őriztetnek az ő gondjaikra bízott közokiratok, a vár kapitánya s a német katonák által, kiknek az lakóhelyül adatott, kitiltattak. Kérik az orvoslást. — Mi lett a felelet? A templom zárva marad, mert a hadi készletek nagyrészét a templomban ős környékén tartják. A templomba mindenki bemehet és így a kémkedés lehetővé válik. A káptalan a városban levő templomban helyezkodhetik el és közokiratait ott tarthatja.* A következmények mutatták meg nemsokára, hogy mily kétes értékű ez az utasítás. Radéczy István, egri püspök, csakugyan a királyi válasz szellemében a káptalannak átadta a Sz. Mihály * Szederkényi: Hevesvármegye története. II. k. 255-256. templomot, amely a jelenlegi főtemplom helyén állott ős Egernek plébánia temploma volt századokon keresztül. A püspök ezt annál könnyebben tehette meg, mivel 1574-ben meghalt a Sz. Mihály templom plébánosa is. A meglehetősen megrongált templomot 1500 forint költségén kijavították. 1578-ban meghívták szónokul a hires Leleszi János jezsuitát, aki rendjét jellemző buzgősággal működött itt félévig, nagyobb eredményeket elérni azonban ő sem tudott a teljesen elzüllött vallási viszonyok között élő Egerben. A káptalan pedig hiába erősítette meg birtoklását királyi levéllel 1580 év elején, mert a protestánsok Urnaputáni szombaton a szent Ágostonrendü szerzetesek volt kolostorából és Ungnad Kristóf várparancsnok házából a jzsolozsmázó kanonokokat fegyveresen megronták, halállal fenyegetve a templomból kiűzték. Az erőszakkal elfoglalt templomok szobrait fejszékkel összevagdalták, a feszületet, a képeket, könyveket stb. a sekrestyébe dobták, a templom kulcsait magukkal vitték; mert őket, mint Eger polgárait illeti a kegyesi jog, másnap pedig a protestáns igehirdetőt állították a szószékre. »Megfosztatván a templomunktól, sem hiteles okleveleket nem adhatunk ki az ország lakosainak, sem papi kötelességeinket rendesen nem végezhetjük. ? Irta a káptalan a jákói konvent előtt tett törvényes óvásában. Természetesen ily erőszakosságok mellett alig lehetett a katolikus hitet fenntartani. Nem enyészett ugyan el, de csak tengődött. Azután jött 1596-ban újra a törökáradat és elsöpörte Eger várát magyar és német kapitányaival, hitűjítóival. A szentély lámpája kialudt hosszú időre ! Nem mondtak Egerben katholikus misét, de nem beszéltek a protestáns prédikátorok sem. A nagy pusztulásban feltolakodtak a hatalmas padisah szlávj rágói, a szaka- dárok és felhangzott az ágoston- rendűek egykori templomában a hospodi pomiluj és a minare- teikről kiáltozta az imám: Allah il Allah . . . Ilyen gyümölcsöket termett, kedves atyámfiai, a hitbéli megoszlás és marakodás! Az állami polgári fiúiskola önképzőkörének Gárdonyi-ünnepsége a Várban. Az állami polgári fiúiskola önképzőköre Szűcs István h. igazgató vezetésével elzarándo költ Gárdonyi sírjához és a honfoglaló ősök síremlékéhez. A gyászünnepség keretében Vályi József, Jakab Sándor és Zanger József beszéltek jés virágot helyeztek Gárdonyi sírjára, valamint a honfoglaló hősök emlékjelére is.
