Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-31 / 247. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. október 31. Bizottságot küldenek ki a gőzmalom' megvétele tárgyában. Trak polgármester lakáslelépési dijának felét javasolja a pénzügyi szakosztály. — Negyven esztendőre adjuk bérbe a ‘volt csapatkórházat. egy szép dalba a publikum ii beledudolgatott. Külömben csak azért mentünk el a fáradságos nap befejezéséül színházba, mert a szinlapon Lehár Kék mazur- ját hirdették. Annál kellemetlenebb volt aztán a csalódás, hogy egy itteni szerző darabját, a Paesei parasztokat kellett végignéznünk. S a tetejébe még a büntetés! Ismétlem mégis, hogy jól vagyunk. Az egriek mind kedvesek. Petro Kálmánék a sokat utazott emberek nagy rutinjával és józan mérsékletével élvezik az örök várost, Barsy Istvánék aranyos kedélyű, csupaszív emberek, Fi- czere táblabirő mindig elegáns és mindig jókedvű. Panaszra külömben nem is lehet oka senkinek. A hotelszobák mindenütt ragyogóan tiszták, az étkezés bó és választékos, a rendezőség a végletekig figyelmes és előzékeny. A technikai vezetést Hivatal József, az Uj Lap felelős szerkesztője végzi, aki nagyszerűen beszél olaszul s veszedelmesen hasonlít Mussolinihez, csak fiatalabb s így hajzatát még nem kezdte ki az idő. Kivüle a sajtót Früchtl Ede, a Nemzeti Újság segédszerkesztője képviseli. No meg az Önök főszerkesztője, akit hol papok, hol öreg asszonyok vesznek körül. Mindig vele van továbbá Novak István a boco- nádi kisgazda-vezér is. Tegnap véletlenül kihallgattam a beszélgetésüket. Nem volt nehéz, az asztalt ütötték mindaketten. Politizáltak. A Monte Pincion, gyönyörűen aranyló októberi alkonyaiban, habos kávé és szirupédes Lehár-keringők mellett politizáltak ! Úgy kell nekik. Én pedig belebetegedném, ha ezt kiceruzázná a «tudósításból.» M—e du Reve. tBSHaa£«S£9a»ae(3a»a£ast3^93aat3a6s Lenkei sírját, az idén is kivilágítják - a cserkészek. Az egri Kisasszony temetőben alussza örök álmát Lenkey Károly honvéd- ezredes az 1848—49-i szabadság- harc egyik legendás hőse. Sírja eddig a legelhagyatottabb és gondozatlanabb sírok között is a legutolsó volt. Tavaly a 212. sz. Bornemissza Gergely cserkész csapat cserkészei rendbehozták a sirt s november 1-én ki is világították. A csapat azóta állandóan gondozza a sírt, sőt a jövóre nézve egy nagyobb Bzabású kő síremlék felállítását vették tervbe. Addig is egy fa- keresztet állítottak a teljesen jeltelen sírra. Vasárnap, halottak napjának előestéjén megint kizarándokolnak a derék Bor nemisszák a hős ezredes sírjához, hogy pár szál gyertyával adjanak kifejezést azon érzésüknek, hogy megbecsülik nemzeti nagyjaink emlékét. A sírnál Csiffáry V. Sándor cserkésztiszt tart emlékbeszédet * a csapat koszorúját is ő helyezi el a síron. Eger, 1925. október 30. A pénzügyi szakosztály ma délelőtt fél 12 órakor Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsos elnökletével ülést tartott. Az ülésnek fontos pontja volt az Egri Gőzmalom R. T. ajánlata, amelyben Széchenyi utcai épületét vásárcsarnok céljaira kínálja a városnak. A szakosztály úgy határozott, hogy egy bizottság kiküldését javasolja, amelynek a feladata lesz a körültekintő véleményt adni jövedelmezőség kérdésében és aszerint teszi meg a javaslatát a vétel dolgában. E bizottság tagjai: Trak Géza, polgármester, Rapcsák József műszaki tanácsos, “Radii Károly, Frank Tivadar és Petrő Kálmán dr. A másik érdemlegesebb pontja volt a szakosztályi ülésnek a tiszti üdülőtelep bőrletidejének a meghosszabbítása. A város ugyanis a volt csapatkőrházat 20 évre adta bőrbe. A földrengés azonban nagy mérvű és költséges tatarozási munkát vont maga után úgy, hogy a kincstár a bérleti idő 40 évre való 10. §. A pengöérték arany ér- | mein felül egyelőre kővetkező pengőértékre szőlő érmeket kell verni : ezüstből egy pengőst, nem nemesfémből 50, 20, 10, 2 és 1 garasost. Ezüstből és nem nemesfémből érmeket csak az állam számlájára vernek.'; 11. §. Ezüst érmét mindössze 50 millió pengő névértékben lehet veretni. Az ezüst érméket 640 ezredrész ezüstöt és 360 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből verik. Az egy pengős súlya 5 gramm, átmérője 23 milliméter. Az ezüst érméket a törvényszabta súly és finomság megtartásával kell verni. Amennyiben egyes érméknél nem lehet teljes pontosságot elérni, akár felfelé, akár lefelé meg van engedve oly eltérés, 'amely finomságban ötezred, súlyban pedig tizezredrészt nem halad meg. Az ezüst érmék képlapján Magyarországnak »Magyar Ki- rnlyság« körirattal ellátott címere és a veretés évszáma, hátlapján pedig virágdíszitéssel ellátott értékjelzés lesz. 12. §. Nem nemesfémekből mindössze 30 millió pengő névértékűt lehet verni. Hogy ebből meghosszabbítását kérte. A tárgyalások Borán, amelyeket a város Bernolák hadbiztossal folytatott, beleegyezett a 40 évi bérlet meghosszabbításba azzal a föltétellel azonban, hogy ha a Szarvaslaktanyát is átalakítják üdülő céljaira, hogy az idegen forgalom nagyobb legyen. Erre nézve egyelőre biztató ígéretet nem kapott a város; a kincstár azonban a viszonyok javulásával kilátásba helyezte a Szarvaslaktanya átrenoválását. A pénzügyi szakosztály hozzájárult a 40 évi bérleti időhöz. ím&Géza polgármester lakás- lelőpősi dijának megtőritésével foglalkozva, a szakosztály úgy határozott, hogy a 40 milliós lelépési dij felét fogja javaslatba hozni. A Városfejlesztő R. T. kölcsön felvételének az ügyében arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a Városfejlesztő ki tudja mutatni az építendő fürdők jövedelmezőségét, akkor szívesen vállalja a garanciát a kölcsön mellett. a névértékből a 10. §-ban felsorolt nem nemesfémből való érméknek mindegyikéből jmeny- nyit| lehet verni, rendelettel a pénzügyminiszter állapítja meg. A 50, 20 és 10 garasos érméket 25 rész nikkelt és 75 rész rezet tartalmazó ötvözetből verik. Az 50 garasos súlya 5 gramm, a 20 garasos súlya 4 gramm, a 10 garasos súlya 3 gramm. A 2 és 1 garasos érméket 95 rész rezet, 4 rész ónt és 1 rész cinket tartalmazó ötvözetből verik. A jelen § ban felsorolt érmék külső kiállítását rendelettel a pénzügyminiszter szabályozza. 13. §. Az egy pengős, úgyszintén az 50, 20, 10, 2 és 1 garasos érméket minden állami és egyéb közpénztár fizetéskép névértőkben köteler elfogadni, még pedig az egy pengősöket korlátlanul, az 50 garasosokat 20 pengőig a 20 és 10 garasosokat 10 pengőig, a 2 és 1 garasosokat 2 pengőig terjedő összegben. Attól az időponttól kezdve, amikor a Magyar Nemzeti Bank a készfizetéseket megkezdi, az előbbi bakezdésben felsorolt érméket a váltó pénztárak kívánatra értékpénz (4. §.) ellenében beváltják. A beváltás mődozaA pengő értékről szóló törvényjavaslat. A javaslat hivatalos szövegének I. fejezete. tait rendelettel a pénzügyminiszter állapítja meg. Magánforgalomban senki sem köteles egy pengősöket 50 pengő, 50 garasokat 20 pengő, 20 és 10 garasokat 10 pengő, a 2 és 1 garasokat pedig 2 pengő összegen felül fizetésül elfogadni. 14. §. Az előbbi paragrafus rendelkezései nem terjednek ki átlyukasztott, meghamisított, — vagy oly érmékre, amelyek súlya máskép, mint a rendes forgalom következtében kevesbedett. Állami vagy más közpénztárhoz került, meghamisított érméket megtérítés nélkül azonnal be kell vonni és a m. kir. állami pénzverőbe kell szállítani. Állami vagy egyéb közpénz- tárhoz került oly érméket, amelyek súlyúkban átlyukasztás következtében vagy nem a rendes forgalom folytán, hanem más ok miatt fogytak meg, oly jellel kell ellátni, amely az érméket a törvényes forgalomra alkalmatlanná teszi. Oly érméket, amelyek a hosz- szas forgalom és kopás következtében súlyúkban nagyobb mértékben fogytak meg vagy nehezen ismerhetők fel, állami vagy egyéb közpénztárnál fizetésül vagy átváltásra el kell fogadni és az állam költségén át kell verni. 15. §. Az egy pengős, az 50, 20, 10, 2 és 1 garasos érmék kibocsátása kizárólag a Magyar Nemzeti Bank utján történik. Ezzel kapcsolatban köteles a bank megfelelő címleteket a forgalomból bevonni (Bankalapszabályok 80. cikke) és a forgalomba hozott érmék teljes ellenértékét az állam javára Írni. A Magyar Nemzeti Bank pénztárai ezeket az érméket fizetésül Ugyanúgy, mint az állami pénztárak (13. §.), bankjegyekre átváltás végett pedig korlátlan összegben elfogadják. A Magyar Nemzeti Eanknak joga van a nála felgyülemlett ily érméket az állam rendelkezésére bocsátani és a rendelkezésre bocsátott érmék névértékével »az államnak a banknál vezetett számláját megterhelni, vagy e névárték megtérítését az államtól követelni. A jelen §. rendelkezéseinek végrehajtása iránt a pénzügy- miniszter a bankkal meg fog egyezni. 16. §. A koronaérték arany értékérméi, az 5, 2 és 1 koronás ezüst érmék, a 20, 10, 2 és 1 filléres érmék, úgyszintén az ausztriai érték ezüst egyforintosai 1927 január 1-ével törvényes fizetési eszköz jellegüket elveszítik. «MM «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában 1«
