Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-31 / 247. szám

*926. október 31. EGRI NÉPÚJSÁG 3 A liszt egy fázisa forgalmiadója november 15-én lép életbe? HÍREK-- Eger. 1925. október 31. — Kinevezés. A belügyminiszter Okolicsányi Imre alispánt az egri közigazgatási tanfolyam igazgatójává, Hevesi Gusztáv vármegyei másodföjegyzöt pedig helyettes igazgatóvá nevezte ki. Gyászünnapély Gárdonyi sírjánál. Lapunk közölte már, hogy az érs. leánygimnázium önképző­köre november 1-én (vasárnap) délelőtt ünnepélyt rendez Gár­donyi Géza sírjánál. Az ünne­pély keretében vitéz Veszprémy Dezső leánygimn. igazgató be­széd kíséretében helyezi el a Gárdonyi Társaság koszorúját. A gyászünnepély sorrendje a következő : 1. Magyar Hiszekegy. 2. Mihályi Rózsi VIII. o. t. be­széde. 3. Kunó: Miatyánk. 4. V. Veszprémi Dezső beszéde. 5. Himnusz. Az ünnepély pon­tosan 11 órakor kezdődik Az érdeklődőket ez úton hívja meg a rendezőség. Díszítsük fel a hősök temetőjét. Az állomáeparancsnokság az Egri Népújság útján is azzal a kéréssel fordul Eger közönségé­hez, hogy Ja hősök temetőjének kivilágításához és virágokkal való fölékesítéséhez szives ado­mányaival járuljon hozzá. Az álloxiásparancsnokság ezenkívül még virágmagvakat is kér, hogy a sírokat tavasszal beültethes­sék. Eger hazafias polgársága kegyeletes kötelességét teljesíti akkor, amikor hősi halottainak sírján az emlékezés mécsesét és a feltámadás reménységének vi­rágait helyezi el. A 10-es honvédek tábori újságja. Megírtuk, hogy a 10 es honvé­dek tábori újságja november hő 8-án megjelenik. Egy szám ára 10.000 K. A befolyó jövedelmet a szoboralapra fordítják, amiért is felülfizetéct köszönettel|fogad- nak. Egerben az előfizetéseket Nagy László ny. főhadnagy szín­művésznél lehet eszközölni. Mindenszentek gyertyái és koszo­rúi. Mindenszentek napján a ke­gyelet 'fölvirágozza és kivilágít­ja a sírokat. A Mindenszenteket megelőző péntek elég forgalmas volt. S a mindenszenteki piacon a koszorúk és a gyertyák élénk keresletnek örvendettek. A vi­rág valamivel drágább mint ta­valy. Egy kis csokor krizantém 15.000 K.; élővirág koszorúk 85—40—60000 K. ; fenyőlomb koszorúk 6000 ? K.; papírrőzsa koszorúk 5—10.000 koronáig. A gyertya nem drágult, darabja 2Ó0 koronától 2000-ig, 5—4—8— 12—14.000 koronás csomagolá­sokban. Kertészeknél 150.000— 350000 koronáért kötnek koszo­rúkat. Leventék. November hő 1 -jótól kezdve a testnevelési órákat,va­sárnaponként délután 2—4 óráig tartják az oktatók. Az uj idő­rend mindenkire kötelező. Iga­zolatlan elmaradás szigorú tör­vényes következményekkel jár. A Korona átalakítása. Megírtuk, hogy Juhász Ferenc a Korona bérlője a vendégszobák átalakí­tása iránt kérvényt adott be, mert bárt akar nyitni a közön­ség téli szórakoztatására. A pénzügyi szakosztály mai ülé­sén ehhez hozzájárult. \ Ausztriában és Németország­ban, hol a magyarországihoz hasonló, bár alacsonyabb kulcs szerinti forgalmiadő van élet­ben, a kereskedelmi érdekeltsé­geknek sikerült keresztülvinniök azt, hogy a főbb fogyasztási cik­kek után csak egyszeres legyen a forgalmiadő. Az egyszeres forgalmiadét a termelés, vagy gyártás helyén, a lisznél pl. a malomban rójják le. A lerovás után bármennyi közvetítő kezén is menjen keresztül az áru a megismétlődő üzletkötések során már nem kell több forgalmiadét fizetni. Ennek a rendszernek nagy szociológiai jelentősége van, mert legalább az ismétlődő forgalmiadó százalékokkal ol­csóbbá teszi az árut, legalábbis elméletben. A magyar kereskedők a kül­földi példára hivatkozva régóta sürgetik az egyfázisú forgalmi­adórendszer bevezetését. Eddig azonban csak a lisztkereskedők értek el némi eredményt ezen a téren. A lisztkereskedők panaszára az országos kereskedelmi és iparkamara tanulmányozta a lisztpiac anomáliáit és tapaszta­latairól olyan jelentést tett, hogy A vonat kerekei alá vetette magát egy egri kereskedő. Ma délután félhárom órakor Frank Béla 32 éves egri kereskedő az állomás­ról kiinduló vonat kerekei alá vetette magát. A vonat leszelte a fejét és a szerencsétlen ember szörnyet halt. Levelet hagyott hátra a rendőrségnek, melyben bejelenti, hogy a vörös uralom kitörése óta elmezavarban szen­ved, nem akart elmekőrházba kerülni ős ezért lett öngyilkos. Kérte, hogy az atyját, Frank Adolfot, akinek a piac mellett, a vashídnál füszerüzlete van, kí­méletesen értesítsék. * Az Egri Izr. Dalárda 1925. ok­tóber 31-iki dalestélyének műso­ra : az »Egri Izr. Hitközség« Kulturházában. 1. Goldmark 129. zsoltár. Énekli a Dalárda. 2. Ni­etzsche és a zsidóság. Emlékbe­széd halálának 25 éves évfordu­lója alkalmából. Tartja : Dr. Schweiger Lázár főrabbi. 3. Ma jor J. Gyula. »Az utolsó főpap« Énekli: Fekete Soma, zongorán kiséri: Dillmann Antal karnagy. 4. Népdalegyveleg. Énekli a Da­lárda. 5. Kiss József. Jehova. Szavalja: Dr. Szabó Jenő. 6. Schubert. A tengeren. Énekli a Dalárda. 7. a) Halévy. A zsidőnő. Romanz. b) Puccini. Tosca. Ária. Énekli: Schőnnő, Szász Ilonka. 8. Révfy. Magyar dalegyvelég, Énekli a Dalárda. Kezdete 8 órakor. * Henny Porten-film az Urániában. Ma két előadáson 6 és 8 órakor *A nábob leánya» Josef Lauf drámája 6 felvonásban, melynek főszerepében Henny Porten ked­ves alakításait látjuk. a helyzeten gyökeresen segítene az egyfázisú forgalmiadő beve­zetése. A kamara kiküldöttei 4 százalékban találták volna mél­tányosnak a malmokban lero­vandó lisztforgalmiadőt. A lisztkereskedők kívánalmai­kat a pénzügyminiszter elé ter­jesztették, aki meg is ígérte, hogy november 15-étől életbe­léptéd a lisztpiacon az egyfázisú forgalmi adót. Azonban a java­solt 4 százalék ^helyett 6 száza­lékos kulcsot akar bevezetni. A liszt a malomraktártől kezdve tudvalevőleg 4—5 kézen is ke­resztül megy, mig eljut a fo­gyasztóig. Ez a minden üzlet­kötésnél lerovandó forgalmi adó esetén 8—10 százalékot jelent. A lisztkereskedők és a kereske­delmi és iparkamara szakértői ezzel szemben azt bizonyítják, hogy a rossz konjunktúra miatt sok kereskedő bizományi üzletre tért át. Ennél az üzletmődnál pedig a forgalmi adő rendelet értelmében csak a bizományi nyereség, s nem az egész eladási ár után kell forgalmiadét fizetni. A bizományosi lánc belekalku- lálásával elegendőnek tartják a 4 százalékos egyszeri forgalmi­adét. SZÍNHÁZ. A nóta vége. MariháZy Miklós színtársulata Gyöngyösről visszajött Egerbe és csütörtökön este városi szín­házunkban A nóta vége c. Bűs- fekete-Zerkovitz-operettben mu­tatkoztak be a társulat új tagjai. Meglepetésszerűen hatott közön­ségünkre már az első estén a táncos-szubrettnek, Újházi Nusi- nak (Viktus), közvetlen, finom előadásmodora, kellemes, lágyan csengő hangja, temperamentu­mos, új és mindamellett diszkrét, ízléses tánca. Újházi Nusi Kecs­keméten "játszott az elmúlt év­ben, az ottani lapokban sok szépet és jót olvastunk róla és úgy látszik, érdeme szerint ér­tékelték tehetségét az ízig-vérig magyar alföldi városban is. A második felvonásban bemutatott , szalon-tánca úgy tudás, mint jj elegancia tekintetében az egyes ? osztályzatot érdemli. Pallai Fricit (Tusi) már ismeri az egri publikum. Három évvel ezelőtt a Czakő-társulat kötelé­kében Polgár bonvivánnak volt a partnere. Amikor elismeréssel adózunk pattogó táncainak és énektudását is magasan föléje helyezzük elődjének, nem hall­gathatjuk el azt a megjegyzé­sünket, hogy a színpadi hatás eszközeiben nem volt választékos ez alkalommal, mint pl. Újházi Nusi. Az exotikus táncjelenetben alig van valamelyes ruha rajta, de még a harisnya vagy a trikó is hiányzott. A nuditásnak ez a mértéke Egerben nem enged­hető meg. Egerben még a szín­padnak is megvannak a maga tradíciói és ezt a tradíciót tisz­teletben kell tartaniok még a színészeknek is az ősi katholi- kus városban ! Dinnyéssi Rózsi (Schulteiszné) túlzásaival tűnt ki komikai sze­repében. Tudását ebből nem Ítél­hetjük meg. Márkus Lajos sokat javult, hangja öblösebb, férfia­sabb, fellépése határozottabb lett. Ekecs Ferenc a diákok ked­vence volt. Ötletein, táncain min­denki mulatott. — Nemes Bella (Pőlika) kedvesen alakította az öregasszony bájos szerepét. A darab az űj operett-iparnak egyik jobba* {sikerült terméke. Zerkovitz muzsikája nem fontos, nem űj, de elviselhető. Bethlen László hírneves karnagy veze­tése alatti a zenekar finoman, hibátlanul játszott. (— n —r.) Közgazdaság. A pénteki hetipiac. Eger, 1925. október 30. Lényegtelen áringadozás mel­lett a hetipiac a megszokott ké­pet mutatta. Zöldségpiac : Paradicsom 10— 12.000, vöröshagyma 2000, zöld­bab 10,000, burgonya 1500, szá­raz bab literje 4000, fejes ká­poszta 1500, vörös káposzta 8000 kilónként; téli retek darabja 1000, hónapos retek csomója 1000, zöldség 1000, kalarábő, zeller darabja 500—1000, spenót csomója 2000, kelkáposzta cso­mója 3000, foghagyma darabja 1000, gyenge kukorica darabja 600, nagypaprika 3 darab 1000 korona. Gyümölcspiac: Purgament­körte ("sárga) 12,000, Purgament, (zöld) 8000, Bacsó-körte 8—10,000 őszi Császár körte 14,000, cse­megeszőlő 8000, Othello 4000, dió 12.000, gesztenye 12,000, birsalma 4—5000, Mosánszki-alma 6—7000, Török Bálint-alma 8000, citrom­alma 8000, Kormos-alma 8000, Arany ranett 7—8000, citrom darabja 1300—1500 korona. Tejpiac: Tej literje 4000 K, túró csomója 1000, tejfel literje 20.000, vaj kilója 50.000 K. Tojás 2000 K. Húspiac: Marhahús 20,000 K, szegye 12,000, borjúhús 28,000, birkahús 14 — 16.000 K, sertéshús 28000, zsirszalonna 34,000, háj 38.000, zsír 40,000, füstölt szalonna 40,000 K. Baromfipiac: Sovány liba 50.000, hízott 120,000, pulyka 60.000, sovány kacsa 40,000 K, hízott 70,000, rántani való csirke 25.000, sütni való 50,000. Vad­nyúl 50—65,000 K, malac 80,000 korona. >&»m9o+0mm »nws» s—

Next

/
Thumbnails
Contents