Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-31 / 247. szám
Előfizetési di) postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Végre a személyes kérdések, párt-viták és mentelmi ügyek tömkelegé mellett egy határozott és kemény férfi-beszéd hangzott él a magyar parlamentben. Végre egy picike jelét látjuk annak, hogy a hivatalos Magyarország egynek őrzi magát az egész magyarsággal, még a trianoni határokon túlra jutott és idegen elnyomáB alatt sínylődő magyarsággal is. Nagy szükség volt Baross János tegnapi beszédére és nagy szükség volna hasonló beszédekre igen gyakran a magyar törvényhozás házában. Mert bizony sokszor látjuk néma fájdalommal, hogy mintha már csak cifra díszítés volna az ünnepi színpadok festett kulisszáin a magyar irredenta ; mintha már nem ugyanazon láng égne, lobogna a magyar szivekben Erdélyben, a Tátra alján, a délvidéken, a Mátra tövén, nálunk, vagy az Alföld szivében ; mintha egészen más véleménye, álma, reménye, hite volna a jövőről a magyarnak a szégyen-határokon belül és a szégyen-határokon kívül. A megszállott vidékek népe visszafojtott lélegzettel figyeli minden mozdulatunkat, tölünk várja és reméli felszabadulását, míg mi itthon pártos- kodunk és szavakba, tősztokba fullad az irredenta. Vigyázzanak az élen állók, akiknek kezében most a magyar nemzet sorsa nyugszik. Vigyázzanak, mert abban a pillanatban, amikor az itthoni magyarok és az elszakított területek magyarjai között a lelki közösség, ez ezeréves nemzeti kultúrából fakadó erős, nagy, lelki és testvéri kapocs megszakad, befejeződik a magyar nemzet történelme. Nekünk k épviselőkben, kor mányférfiakban, politikusokban, diplomatákban olyan férifakra van szükségünk, akik egy pillanatra sem felejtik el, hogy itt nem a percnyi létért, hanem az egész nemzet nagy Magyar- országáért folyik a küzdelem Sajnos, az ország területének csökkenésével sok embernél a lelki dimenziók is kisebbadtek és ma már csak itt-ott akad férfi közöttünk, akire rámondhatjuk, hogy lelke, szíve, akarata, célja és ^tevékenysége nagymagyar- országi méretű. Ha ilyen gyorsan felejtünk, ha ilyen gyorsan alakulunk át balkáni kismagya- rokká, akkor devalválódik itt minden érték, papír valuta lesz az elmúlt ezred év minden lelki kincséből. Éppen ezért üdvözöljük a Baross Jánosokat, akik bátor szavukkal meg nem szűnnek érezni, éreztetni és hirdetni a magyar igazságot ős túl, vagy innen a szégyenhatárokon minden magyaroknak együvétar- tozását. (k. a) Egri hölgy levele Rómából. Az egri érsek-föpásztor a zarándokok között mindenütt ott van. — A «büntetésből» megírt tudósítás. — Török kanonok a, legnépszerűbb ember. — Pápai misén a Vatikánban. — Úriás Nándor dr. a szigorú főszerkesztő-hotelparancsnok. — Az olasz nők. —| Egriek a római színházban. — Óriás főszerkesztő és a boconádi kisgazda-vezér a Monte Pinción is politizálnak. — Róma, 1925. október 27. Kedves Szerkesztő Űr! Ez a levél tulajdonképen büntetési feladvány. Az E. N. fő- szerkesztője, Óriás professzor, aki itt reggeltől estig magyaráz s mindenkit iparkodik a Fórum romjai közé elhurcolni, bizonyára éjjel is tanulmányozza Rómát. Erre kell következtetnem abből, hogy tegnap éjjel félegykor csípett el a hotel folyosóján egy héttagú társaságot, mely épen színházból osont haza. «Mivel a zarándoklat nem kéjutazás s mivel reggeltől estig azért késünk el mindenünnen, mert nem térünk idején pihenőre,» a főszerkesztő- hotelparancsnok valamennyiünket büntetéssel sújtott. Az urak pénzbírsággal szabadultak, mi asszonyok, mint visszaeső bűnösök, külömböző tortúrákon megyünk át. Nekem ezt a ^tudósi- tásU keli megírnom az Önök lapja számára s karácsonyig még kettőt. így aztán senki se csodálkozzék, ha Rómában sem jó üzlet a szinház. A magyar zarándokok körében külömben két napig Török Kálmán kanonok volt a legnépszerűbb ember. Pénteken este a Colosseumban égő gyertyákkal körmenetet tartottunk s az enyhe holdfényben Török kanonok mondott igen megható beszédet. Hatalmas hangja zengve szárnyalta át a roppant térséget s mindnyájan megcsodáltuk, amit mondott és ahogyan mondta. Az Egyetemi Énekkar aztán a Tannhäuserböl a zarándokok karát énekelte el s valóban mély megilletődéssel széledtünk haza a gyönyörű estéről. Aznap reggel pedig ugyancsak egy felejthetetlen ünnepnek voltunk boldog résztvevői. Pápai misén voltunk a Vatikánban. A hatalmas kápolnában lélegzetfojtva vártuk s térdreborulva fogadtuk a díszes kísérettel megérkező pápát. Lehettünk vagy háromezren s épen a német za- rándokcsapaton volt az éneklés sora. Amint azomban megérkezett a Szentaíya s szelíd tekintetét végigjáratta a sokaságon, az áhítatos német dalnak a közepébe beleharsant egy szilaj evviva. A következő pillanatban a jelenlevő livornői olaszok olaszul, a nyolcszáz hideg angol angolul, a svájciak franciául kezdtek tombolni a lelkesedéstől, az óriási hangzavarnak azonban mihamar fölébe került egy ezer ajakról feltörő diadalmas magyar éljen. Kalapok iengtek, kendők lobogtak a légben és könnyek ragyogtak a szemekben, Szent Péter utódja pedig simogató szemmel hintette áldását a magáról megfeledkezett tömegre. Ennek a tömegnek igazolására külömben |;sak azt akarom felhozni, hogy innen a harmadik utcában egy régi ház falán a Mária-kép alatt a következő kőbatűs felírást olvastam: *Evviva Maria, Stella del mare.» Ahol a tenger csillagát is meg- éljenzik, ott a kápolna csöndjében felharsanó éljenzés sem mehet illetlenség számba.Mondanom sem kell, hogy a mise után megismétlődött a lelkes tüntetés s a következő napon,goikor a pápa kihallgatáson fogadta és igen meleg beszéddel üdvözölte az ezer magyart, megint csak ujből és újból kitört a lelkesedés. A Szentatyának külömben minde- nik magyar számára volt egy-egy külön pillanata s a cercle során az egri érsek vezette és tájékoztatta, Kriston és Zadravecz püspökök kisérték. Az érsekről még csak annyit, hogy fáradhatatlan, üde és ruganyos s a közös áldozás után mondott újabb szentbeszédével ujből egy csapásra meghódította a sziveket. Külömben is attól kezdve, hogy végigjárta a vonatot s a legegyszerűbb kisemberhez is szólott egy pár meleg szót, mindenkinek a tekintete őt keresi. Utazás közben az ő kocsija a tájékoztató pont, Rómában pedig megint csak azt nézzük mindig, hol van az érsek. Az aztán az ő titka, hogyan tud mindenütt ott lenni. A magyar zarándokcsapat duzzadó önérzetének egyik forrása mindenesetre az, hogy egy fényes kísérettel övezett ezüsthajó főpap vezeti mindenütt. Váll veregető önelégültséggel nézzük a jelentéktelen kis olasz «vescovo»-k tarka hadát s még az angolok sem imponáltak nekünk, akik szintén egy püspök vezetése alatt jöttek. Külömben csak annyit irhatok, hogy mindnyájan jól vagyunk. Egyetlen esős nap kivételével állandóan ragyogó verőfény kísér az egész utón, az urak még késő este is felöltő nélkül járnak s mi is bátran elővennék a rövidujjú ruháinkat, ha nem kellene attól tartanunk, hogy igy öltözve nem engdenek be a templomba. Az olasz nők nem szebbek, nem is elegánsabbak, mint mi vagyunk, csak a faji jellegük határozottabb. A szépség fegyvertárának apró eszközeit épen olyan szorgalmasan forgatják, mint mi, csak még fesztelenebbé. A színházban előttem ülő hölgy például igen kényelmesen, tempósan fésülte meg bubihaját az egyik szünetben. Aztán cigarettára gyújtott. A páholyok népe íb előadás közben csak úgy füstöl, mint a földszinté, a nők e tekintetben sem jobbak az otthoniaknál. A színi előadás határozottan alul maradt | a Pesten megszokott szinvona- ' Ion, jő félház nézte végig 6 egy-
