Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-30 / 246. szám
Ara 2000, vasárnap 2600 korona. Eger, 1925 október 30 péntek. XLII. óvf. 246 sz. hektoliter bor. És megérdemelné, hogy egy a legkiválóbb szakemberekből állő országos bizottságra bízzák az értékesítését. A kormánytól csak azt kellene kérni, hogy támogassa ezt a bizottságot, de addig [is törölje el a borfogyasztási adót, tegye olosóbbá a gazdáknak a szőlőtermelést, mert éppen annak az agrár népnek, melyet a ipariamén ti többség oly hangsúlyozottan képvisel, volna erre igenigen nagy szüksége. (k. a.) Baross János: Az utódállamokban magyarirtás folyik!. A Népszövetség csak a kisantantnak kedvez. — Az utódállamokban a nemzeti kisebbségek vannak többségben! — Ezt az állapotot nem lehet tovább tűrni! Ötmillió hektoliter az idei bortermés. Ennek az ötmillió hektoliter bornak sorsától sok százezer, ha nem millió, magyarnak sorsa függ. Nemzet- gazdasági szempontból és külkereskedelmi mérlegünk egyensúlya tekintetében is rendkívül fontos kérdés azonban az, hogy lesz-e a kormányzatban elég erély, a szakminisztériumokban megfelelő ügyesség, akarat és képesség arra, hogy ez a hatalmas érték ne legyen kénytelen a magyar pincék fenekén vesztegelni, vagy potom áron gazdát cserélni, hanem, eleven valőr módjára, egészséges belfogyasz- tás vagy ésszerű export segítségével, mint frissítő erő jusson a magyar gazdasági élet vérkeringésébe. A magyar szőlősgazda társadalom, melynek Eger is egy tekintélyes részét képezi, nem elégedhet meg a bortermelés sorvadási tüneteinek konstatá- lásával. Ott sem állhatunk meg, ha azt mondja egyik legfelsőbb főrum, hogy az ország területe egyharmadára csökkent, de szőlőtermő vidékeink mind megmaradtak és innen van, hogy sok a borunk és nehéz az értékesítése. Ne essünk azon kétségbe sohasem, ha valami közkeletű cikkből sok terem itthon! Annak örüljünk, hogy valamiből nálunk is akad fölösleg. Hanem azután nézzünk is utána, hogy hová és hogyan helyezhetjük el leghasz- nosabban azt a fölösleget. Erre az utánanézéire volnának hivatottak kormányzatunknak az ország gazdasági ügyeit intéző szervei. Nos, hát működjenek ezek a szervek és gondoskodjanak az ötmillió hektoliter magyar bornak jó értékesítéséről. Ankétekből, gyűlésekből, tárgyalásokból már elég volt, mert a magyar „szőlőtermelés már annyira haldoklik, hogy szavakkal nem lehet rajta segíteni. Nemzetgazdászok, az európai viszonylatok tájékozott, alapos ismerői vegyék kezükbe az ötmillió hektó magyar bor értékesítésének az ügyét. Olyan államférfiak, akik nem a halfogyasztásnak szánják ezt a kincset. Mert kincs ilyen megnyomorított kis országban ötmillió Budapest, október 29. A nemzetgyűlés mai ülésén napirend előtt Baross János szólalt fel. Újból foglalkoznunk kell a nemzeti kisebbségek kérdésével, — mondotta — mert az elszakított területeken a kisebbségek sorsa állandóan roszabbodik. Olyan mődot és eszközöket kell teremteni, amelyek ezen a téren javulást eszközölnek. A Népszövetség állandóan kedvez a kisantantnak és eddig még egyetlen lépést sem tett a kisebbségek érdekében. A magyar közvélemény nem akar belenyugodni a kisebbségi kérdések olyan megoldásába, mint amilyent a Nép- szövetségnél látunk. 19 esetben fordult már a magyar kisebbség a Népszövetséghez és eddig csak egy esetben vezetett eredményre. Ez a bánáti telepesek ügye volt. Ezekkel aztán alaposan el is bántak. A nemzetközi jog semmibevételével gazdaságilag és kulturailag akarják kiirtani a magyarságot. (Helyeslés.) Hangzatos szavakat hallunk a Népszövetségtől, de ez előtt az irtó hadjárat előtt szemet huny. A kis-antant irtó politikájával szemben nem csak a magyarok szenvednek, hanem a ruthónek, németek és tótok is. És ez az úgynevezett kisebbségi kérdés nem a Duna völgyében elszakított négy millió magyarnak a kérdése, hanem a Cseh-Szlovákiában, Erdélyben és Beszarábiában többségben levő nemzetiségeknek a, kérdése. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy az ütőd államokban a nemzetiségek többségben vannak. Az előző nemzetgyűlés elkövette azt a nagy hibát, hogy ratifikálta a trianoni béke-szerződést. De ma egy befejezett tény előtt állunk. Az akkori politikusoknak van egy mentségük, még pedig a hiszékenységük, hogy bíztak az öt nagyhatalom által aláirt szerződésekben, amelyek a kisebbségek jogaira vonatkoznak. Cinikus játék volt az egész. (Helyeslés az egész Házban.) A nemzetek szövetsége biztosítja is az utód-államok jogait, és a magyarokét [nem. Az utóállamokban magyarirtás folyik. \(Rözbeszóllások: Szégyen-gyalázat !) A szerződőiek-megszegő- 80 tovább folyik. Ezt az állapotot nem lehet tovább tűrni. Majd az erdélyi viszonyekról beszél. A csehek kultur köpönyeget takarnak hibáikra, a románok pedig cinikusan csinálják a dolgot. Valami útnak és módnak kell lennie, hogy őket figyelmeztessük kötelességükre. De van retorzió is a kezünkben. A jóvátétel kérdésében, mig nem teljesítik velünk szemben a vállalt kötelezettségeket, addig nekünk sem kell teljesíteni azt. Hibáztatja, hogy a kormány, ha elvben is, de elismerte a jóvátétel fizetésének kötelezettségét. Csehországgal szemben gazdasági retorziókkal is élhetünk. Arra kell törekedni, hogy a német-francia kérdés nyugvópontja után a magyar kérdés dominálja a világ publicitását. Ez csak rajtunk múlik. Propagandával rá kell világítanunk, hogy Európa szociális, gazdasági és pénzügyi bajainak oka az a lehetetlen állapot, amelyet a békeszerződések okoztak. Európa közepén a kínai falakat a kisantant azért tartja fenn, mert attól fél, hogy a forgalom szabad lesz és Budapest lesz a központ. Diplomáciánkat ’demokratizálni kell, mert biedermeyer tradíciókkal nem lehet fölvenni a versenyt a Benesekkel, a Pasi- csokkal, a balkán-politikusokkal. A magyar demokrata politikusok azokat az ideálokat tartják szem előtt, amelyek a népszövetséget hozták létre s igy annál jobban fáj a csalódás, őszinte békében akarunk élni szomszé- dainkkal de egy állig felfegyverzett militarizmus és kapitalizmus téved, ha azt hiszi, hogy bennünk baleket fog találni. A magyar kérdés megoldása nemzeti kívánság. Kéri a kormányt, hogy jöjjön konkrét javaslattal. A bankkamatláb leszállítása. A Magyar Nemzeti Bank október hó 22-től kezdődőleg a hivatalos bankkamatlábat 9%-ről 7*U ra szállította le. Az 1924. szeptember 17-én a jegyintézettől átvett 10%-ról ^/a^o-ra történt felemelése óta a bankkamatlábnak ez a harmadik ráta leszállítás. Legutóbb 1925. május 18-án ll0/#-ról 98/o-ra szállíttatott le a kamatláb. József Ferenc kir. herceg Miskolcon és Ózdon. Miskolcról jelentik: Szerdán délben Festetich Pál gróf kíséretében autón Miskolcra érkezett József Ferenc kir. herceg, hogy megnyissa a müvésztelep kiállítását. A kir. herceget a városháza bejáratánál Hodobay Sándor dr. polgármester fogadta Halmay Béla dr. főjegyző és Plank Miklós dr. társaságában s pár meleg szóval üdvözölte a kir. herceget. Az üdvözlés után Tódor Árpád dr. rendőrfőtanácsos jelentkezett. A városházán Sóldos Béla dr. főispán várta már a kir. herceget, akinél Schrantz Ödön ezredes, a vegyesdandár helyettes parancsnoka és Baranczi Jőzsa Gábor vk. ezredes is jelentkeztek. A kiállítás megnyitása és megtekintése után Hodobay Sándor dr. polgármester a kir. herceg tiszteletére ebédet adott a Koroná-
