Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-30 / 246. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. oktőber 30. Pénteken érkeznek Budapestre a római zarándokok. ban. Az ebéd után fél négykor József Ferenc kir. herceg Feste- tich Pál gróf, Sőldo* Béla dr. főispán és Biró Pál képviselő, gyárigazgatő kíséretében ózdra utazott, ahol este 7 órakor a Munkásolvasó Egylet színházá­ban műkedvelői előadáson vett részt. Csütörtökön délelőtt az ózdi gyártelepet, majd a farkas- lyuki bányatelepet tekintette meg. Fél 1-kor küldöttségek tiszte­legtek a kir. herceg előtt, melyek fogadása után a hősök emlék­művéhez vonult ki s azt meg­koszorúzta. Délután az uj mun­kástelepet és szociális és kultu­rális intézményeket tekintette meg, azután fogadta az ózdi és nádasdi cserkész csapatok tisz­telgését. Este a gyár az uj nagy­olvasztót helyezte üzembe, ami­kor is az első begyújtást a kir. herceg eszközölte. Pénteken még a borsodnádasdi lemezgyárat tekinti meg, mely után autón Budapestre tér vissza. Mi újság? — Vitéz Nagy Pál tábornokot felmentették a honvédség főpa­rancsnoki állásától. — Zichy Gyula gróf kalocsai érsek tegnap Kalocsán a pápai nuncius kezébe letette a hivata­los esküt. — A tisztviselők status- ős il- letményrendezésére vonatkozó törvényjavaslatot rendelet for­májában lépteti életbe a kor­mány. A rendelet valószínűleg már a következő hónap elején megjelenik. Az uj illetményeket visszamenőleg julius 1-től kapják meg a tisztviselők. — Damaszkusz városát a francia csapatok kénytelenek voltak kiüríteni. — November 8-án az egész magyar nemzet ünnepli Széche­nyi István gróf emlékét. Az ünnepségen a törvényhatóságok díszes küldöttségekkel, a falvak népviseletben jelennek meg. — Letenyén tegnap tartották meg az időszaki képviselőválasz­tást. Egyik jelölt sem kapott ab­szolút többséget. Fitz Artur ke­resztény gazdasági párti és <So- mogyi Béla fajvédő jelölt között pótválasztás lesz. Az JE. N. panaszkönyve. A Dobószobor alatt, mintha a város szemetes ládája volna. Ugyan tessék már meg­nézni annak, aki Eger városá­ban a köztisztaságra hivatott felügyelni. Az egri hősök emlé­két bántjuk meg, ha nem távo- litjuk el sürgősen a szobor alól a száraz gallyakat és a papír- szemetet. E sorok írója az utca­seprőknek szólt ebben az ügy­ben, akik a piacnak eme részén gyülekeztek. De a jámbor em­berek azt mondták, hogy nem intézkedhetnek, mert nem kap­tak rá parancsot. — Tisztelettel kérem, kapjanak már parancsot. F. K. Az Országos Katolikus Szö­vetség rendezésében Szmrecsányi Lajos egri érsek vezetésével, 1000 résztvevővel kőt zarándok különvonat indult oktőber hó­napban Rómába. Az október 14-én elindult cso­port, amellyel maga az egri érsek, továbbá Kriston Endre püspök, Preszly Elemér főispán, Zsembery .István, az Országos Katolikus Szövetség alelnöke, bárcziházi BárcZy István állam­November 1-én a lakbér a kö­vetkezőképen fizetendő : I. Lakások után : 1. tiszta bérként: az 1917. november 1 i arany értéknek te­kintett negyedévi tiszta bér 36#/o-a; 2. közüzemi pótlékként: ha a városban vagy községben víz­vezeték és csatornázás van: 7%-a, — ha csak vízvezeték van : 6*/»-a, — ha sem vízveze­ték, sem csatornázás nincs : vá­rosban 3%-a, községben pedig 2*/»-a az 1917 nov. 1-i alapbér­nek; (vizvetékkel birő városok­ban és községekben, ha a ház­ban nincs a vízvezeték beve­zetve csak 3%-a a fenti alap­bérnek) ; 3. kincstári házhaszonrészese­désként : az 1. szerint kiszámí­tott tiszta bér 12 5%-a arany korona értékben. Ha házmester van a házban, akkor ezeken fe­lül még az 1. szerint kiszámított A pénzügyminiszter október 27-én terjesztette a nemzetgyű­lés elé az uj pénzegységre vonat­kozó javaslatát. A javaslat cime : »Törvényja­vaslat a pengőérték megállapí­tásáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről.« A valutának uj értékét a javaslat természe­tesen az aranyra helyezi. Egy kilogramm ötvözött aranyra 3420 pengő esik. A rendelet szövege többek között a következő : I. Fejezet. Érmék értékének, veretésének és az érmeforga­lomnak szabályozása. 1. §. A koronaérték helyébe uj értők lép. Az uj érték arany érték. Szá­molási egysége: a pengő. A pengő száz garasra oszlik. 2. §. A pénzverés alapsulya a kilogramm és ennek tizedes ré­szei. 3. §. Az értékpénzt alkotó arany érmék 900 ezredrész ara­nyat ős 100 ezredrész rezet tar­talmazó ötvözetből veretnek. titkár és a katolikus közélet számos kiválósága utazott és amely csoport meglátogatta Ve­lence, Firenze, Róma, Nápoly és Pádua kegyhelyeit, okt. 30-án, pénteken délután 1 órakor ér­kezik Budapestre. Az Országos Katolikus Szövetség az utolsó­előtti római 'zarándoklás részt­vevőit ünnepélyesen fogadja és fogadásukra kivonul a kerületi rendőrzenekar is Szőllősy kar­nagy vezetésével. tiszta bér 2-®/« házmesterpénz­ként és szemétkihordásért a la­kás első ezebája után havi 5000 K, minden további szoba után pedig havi 2000 K fizetendő. II. Üzletek után: 1. tiszta bérként: az 1917 nov. 1 i alapbér 50°/o a; 2. közüzemi pótlékként: ha a városban vagy községben víz­vezeték és csatornázás van: 6®/«, — ha csak vízvezeték van: 5%-a, — ha sem vízvezeték, sem csatornázás nincs : városban 37«-a, községben pedig 2"/«-a az 1917 nov. 1-i alapbérnek, (víz­vezetékkel birő városokban és községekben, ha a házban nincs vízvezeték, csak 3%); 3. kincstári házhaszonréstese- désként : az 1. szerint kiszámí­tott tiszta bér 12.5"/o-a arany koronában. Házmesterpénz és szemétdij mint fenti lakásoknál. Egy aranykorona 14.500 pa- pirkoronának számítandó. Egy kilogramm ötvözött arany­ra 3,420 pengő, következéskép egy kilogramm finom aranyra 3.800 pengő esik. 4. §. Arany értőkpénzül aj husz-pengős b) tiz pengős érmék veretnek. Egy kilogramm ötvözött arany­ból 171 darab husz-pengős, vagy 342 darab tiz-pengős, tehát egy kilogramm finom aranyból 190 darab husz-pengős, vagy 380 darab tiz-pengős arany érme veretik. A husz-pengős nyerssulya 5847944 gramm, — finomsulya ö^Slöß gramm, a tiz-p9ngős nyerssulya 2 923975 gramm, fi- nomsulya pedig 2 631578 gramm. 5. §. Ezeknek az arany ér­méknek a képlapján Magyaror­szágnak címert tartó angyalok­kal és »Magyar Királyság« kör­irattal ellátott címere és a ve- retés évszáma, hátlapján pedig virágékitéssel körülvett »20 PEN­GŐ« illetőleg »10 PENGŐ« ér­tékjelzés lesz. A november 1-én fizetendő lakbérek. vrvfs>9i tm&S. SM9 «w»- «q omm? •■-***** A pengöértékröl szóló törvényjavaslat. A javaslat hivatalos szövegének 1. fejezete. Karimájuk sima, díszített szél­lel. — A lapok pereme emelke­dett és azon belül gyöngysor vonul végig. A husz-pengős arany érme átmérője 20 milliméter, a tiz- pengős arany érme átmérője 18 milliméter lesz. 6. §. Az arany érméket oly eljárás szerint kell verni, amely a finomság és a súly tekinteté­ben a teljes pontossságot bizto­sítja. Amennyiben az egyes érménél teljes pontosságot nem lehet el­érni, akár felfelé, akár lefelé meg van engedve oly eltérés, amely súlyban két ezredrészt, finomságban egy ezredrészt nem halad meg. A husz-pengős forgalmi súlya 5'82 gramm, a tiz-pengős for­galmi súlya 291 gramm. Oly arany érméket, amelyek a rendes forgalom folytán meg­fogytak, de a forgalmi súlyt még elérik, az állami és egyéb közpénztárnál, valamint a ma­gánforgalomban is fizetésül tel­jes sulyuakként kell elfogadni. Oly arany érméket ellenben, amelyek hosszas forgalom és kopás után súlyúkból annyit vesztettek, hogy a forgalmi súlyt többé nem érik el, az állam költ­ségére beolvasztás végett be kell vonni. Az ily kopott arany érméket is teljes névértékben kell elfogadni minden állami és egyéb közpénztárnál és a m. kir. állami pénzverőbe szállítani. Állami vagy egyéb közpénz- tárhoz került oly arany érmeket, amelyek súlyúkban nem a ren­des forgalom folytán, hanem más ok miatt fogytak meg, a pénz­tár a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtérítése el­lenében — tekintet nélkül név­értékűkre — bevonja és átverő­iéi végett az m. kir. állami pénz­verőbe szállítja. 7. §. Az arany értékérmeket mind az állam, mind magányo­sok számlájára verik. A magá­nosoknak felszámítandó pézve- rési díjat rendelettel a pénzügy- miniszter állapítja meg: a pénz­verőéi díj 20 pengős veretése esetén az érték 0'3 százalékát, 10 pengős veretése esetén az érték 0.5 százalékát nem halad­hatja meg. 8. §. A koronaértéknek az 1892. évi XVII. és az 1907. évi XLVIII. törvénycikkel megálla­pított aranyérmeit többé nem le­het verni. 9. §. A Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak 92. cikke ér­telmében budapesti főintézeténél aranyrudakat bankjegyekre kí­vánatra bármikor köteles bevál­tani az előbbi rendelkezésekben meghatározott pénzláb szerint, amelynek értelmében egy pengő 026,315.789 gramm finom arany.

Next

/
Thumbnails
Contents