Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-21 / 238. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. október 21 szerda. XLII. óvf. 238 sz Előfizetési dl) postai szállitissal s cgg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Még mindig bujkál, még mindig nem tudott egészen kimúlni a játékkaszinó felállításának a gondolata. Kormányférfiak megtagadják vele a közösséget, egyik minisztertanácsról a másikra halogatják a döntést, helytelennek és nagyon megfontolandónak tartják, de az utolsó szó, a határozott nem még mindig nem hangzott el. A kulisszák mögött folyik a kacérkodás a játékbarlang tervezőivel, simítgatnak a javaslatokon s még a fórumon folyik a tiltakozás a játék ördögének a magyar népre való rászabadí- tása ellen, a nyilvánosságtól elzárva folynak a próbák : hogyan kell felléptetni ezen ördögöt, hogy a sátán ne lássék ki belőle. Addig utasítgatják vissza a szebbnél-szebb és nagyobbnál- nagyobb haszonrészesedéseket Ígérő javaslatokat, mig az egyik, az utolsó oly kecsegtető és ellenállhatatlan lesz, az agyonszanált magyarságnak oly pénzügyi támaszt igőr, hogy egy szép reggelen megjelenik a rendelet a játékkaszinó felállításáról. Amint a játékkaszinó felépült és a szenvedély a nyerni vágyás fullánkjain át teleszítta magát magyar pénzzel és vérrel, — mert ki az ördög fog nyugatról idejönni — aszerint fognak ködképekké halványodni a társaság ígéretei és kötelezettségei. A legkézenfekvőbb bizonyítékokkal, amelyek azonban csak papiroson azok, halasztást kőrnek-halasz- tás után — s gazdasági lábra- állás helyett egy oly nyílt fekély nyílik majd a nemzet testén, melyen a magyar munka és verejték eredménye zuhatagokban fog elfolyni. Szörnyűséges ötletnek kell minősítenünk azt a gondolatot, hogy játékkaszinóval akarjanak szanálni egy népet, amely 75 évvel ezelőtt minden előképzettség és ránevelés nélkül belekerült a modern gazdasági élet forgatagába, mely 75 év alatt még nem lelkesült fel túlságosan a munkáért, mely pl. százszor kevéssé oly fontos, mint a rep- rezentálás, — még ha más költségére történne is —, mint a rokonsági kötelékek, a hizelgés és a valamivel nagyobbakhoz vagy inkább valamivel reprezen- tálóbbakhoz való dörgölődzés. A magyarság 75 éve szinte játszik a lét és nem lét kérdését jelentő problémákkal s ideje volna, hogy ne játékra, de munkára és annak megbecsülésére neveljék. Dr. Pálosi Ervin. A „pengő“ nevet kapta az új pénz. Egy pengő = 100 fillér. — 5—10—20—50—100 ét 1000 pengős papírpénzeket nyomnak. — 1-2—5—10—25- 50 és 100 filléres lesz az új váltópénz. — Az uj pénz már november 1-én forgalomba kerül, de csak 1927. január l-től lesz kötelező. Budapestről jelentik : A tegnapi rendkívüli minisztertanács úgy döntött, hogy az új magyar pőnzegysőgnek a »pengő« nevet adja, melynek százados egysége a »fillér* lesz. Budapest, MTI. Október 20. A Magyar Hírlap értesülése szerint az uj pőnzegység 12500 koronában megállapított szor- zőszáma miatt a kormánypárti képviselők is elégedetlenkednek. Ebben az ügyben felszólalásra kerülnek az egységes párt csütörtöki értekezletén. Illetékes helyen kijelentették a lap tudó’ Bitójának, hogy az új pénznek a rajzait csak most lehet elkészíteni. A papírpénzek közül 5, 10, 20, 50, 100, és 1000 pengős egységek lesznek. A váltópénz pedig 1, 2, 5, 10, 25, 50, ős 100 filléres lesz. A 100 fillérest ezüstből verik, és ez lesz a pengő egység. A kormánynak az «a terve, hogy az új pénzt 1926. november 1-őn egyszerre bocsátják ki, és 1927. január l-től lesz kötelező az új pénzegység. Eckhardt Tibor az antiszemita és antibolsevista kongresszusról. Óriási zaj és lárma a nemzetgyűlésen. — Gömbös Gyula megrázta Fábián képviselőt. Budapest, október 20. (MTI.) A nemzetgyűlés mai ülését egy óra után nyitotta meg Seitovszky Béla elnök. Az első szónok Eckhardt Tibor volt, aki napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt, hogy visszautasítsa azokat a sajtó-támadásokat, amelyek a Budapesten legutóbb lefolyt antibolsevista és antiszemita kongresszust úgy állította be, mintha azon ő és társai internacionális szervezetet alakítottak volna más nemzetekkel és ezek közül az oláhokkal is. Már beszéde elején is folytonos kiáltozások voltak a baloldalon. A szocialisták és a demokraták ezt kiáltozták feléje: Hazaáruló! A nagy zajban az elnök csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudta a rendet fenntartani. Fábiánt és Rupertet több Ízben rendre utasította. Eckhardt a fülsiketítő zajban azt fejtegeti, hogy szükségesnek látszott a bolseviki internacionale zsidó vezérkarával szemben az antibolsevista és antiszemita nemzetközi kongresszus. A baloldali zaj ebben a pillanatban a legnagyobb fokot éri el és Nagy Vince magából kikelve kiáltja: —Guzávalpaktáltak. Az oláhok elnyomják a magyarokat. A keresztény magyarokat is elnyomják ! Ekkor lép be Buday Dezső, aki a szooiálisták felé kiáltja: — A keresztény magyarokat nem nyomják el. Erre az egész baloldal fölugrik és dühösen kiáltozza Buday felé : — Hazaáruló ! Buday : A nagy zajban nem tudta, miről van szó. Cuzára értette, hogy nem nyomja el a keresztény magyarokat. Az elnök felfüggeszti az ülést. A »kis emberke.« A képviselők a terem közepére tódulnak, ahol személyes vita fejlődik ki. Gömbös : Harsányan kiáltja a szociálisták felé : »Hallgassák meg Eckhardot!« Mire Fábián élénken közbevág : »Nem hallgatjuk! Nem beszélünk olyannal, mint maguk I Nem hallgatjuk meg azt, aki lovagiatlanul viselkedett a Zsi- linszky-affőrben!« E szavakra Gömbös áttöri magát a képviselőkön. Fábián felé lép. Megragadja mind a két kezét és úgy kiáltja Fábiánnak:- Te nem akarsz meghallgatni minket, kis emberke 7 Fábián el akarja magától lökni Gömböst. A körül állő képviselők azonban közbelépnek. A zaj tovább tart, kitódűlnak a folyosókra és ott tárgyalnak. Az ülés újabb megnyitása után Eckhardt kijelenti, hogy ő a nemzet érdekében járt el akkor, amikor a bolsevizmustól, a zsidóság világurelmi törekvéseitől akarta megoltalmazni a nemzetét. Avval fejezi be a beszédét, hogy minden antiszemita kapcsolat ápolása csökkenti a bolsevista lehetőségeket. (Az ülés tart.) A hét politikai programmja. Hétfőn délután rendkívüli minisztertanács döntött az uj pénz nevéről és a valorizációról. Kedden a parlamentben napirend előtt Eckhardt Tibor a Cuza-ugyről nyilatkozott. Búd János pénzügyminiszter beterjesztette az uj valutáról szóló törvényjavaslatot. Délután öt órakor a pénzügyi bizottság az igazságügyminisztérium, a miniszterelnökség, a kormányzóság és az OFB költségvetését tárgyalta. Szerdán viharos ülés a Házban. Györki Imre a Rákosi-ügyben, Fábián Béla a Ouza-ügyben interpellál. A Takarékossági Bizottság a státusrendezésről tárgyalCsütörtökön már az uj pénzről tárgyal a Ház. Pénteken rendes heti minisztertanácson döntenek a játékkaszinó engedélyezéséről. Szombaton nem lesz ülés a Házban,mert túlságosan sok lenne az interpelláció. Vasárnap Apponyi Albert gróf beszámolója Jászberényben.
