Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-11 / 230. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 október 11 vasárnap. XI II evf. 230 sz. Előfizetési díj postai szállítással: agg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 JL Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Uj kölcsön — uj pénz. A megélénkülő politikai élet minden figyelme az október derekán összeülő nemzetgyűlés munkarendje felé irányul. A kormány behatóan megtárgyalta az őszi programot, amellyel foglalkoztatni kívánja a parlamentet. A szakminiszterek által előkészített kisebb javaslatok fogják bevezetni az első ülések vita alá bocsátandó anyagát, majd ezek után bizottsági tárgyalás alá kerül a költségvetési javaslat s ha azon keresztül ment, a plénum fogja érdemben letárgyalni. Addig is, amig a parlament összeül, a törvényhozási munka- programon kívül nagyban foglalkoztatja nemcsak a politikai világot, hanem a közgazdasági tényezőket is két uj pénzügyi természetű minisztertanácsi határozat, egyik a mezőgazdasági kölcsönről, a másik a valuta- reform megvalósításáról, amelyek j mint a társadalomra messze kiható uj intézkedések hivatva lesznek két égetően sürgős és nagy fontosságú kérdést nyugvópontra juttatni. A 22 millió aranykoronás mező- gazdasági hitel végleges feltételei megállapíttattak, az uj pénz- egységről azonban még nincs végleges döntés, de a pénzügyminiszter jelentése a minisztertanácsnak a valutareform ügyében folytatott ankótokról a legteljesebben valószínűvé teBzi, hogy erre vonatkozólag is mielőbb meg fog történni a végleges formában kialakuló kormány- javaslat. A mezőgazdasági kölcsön 86 5 árfolyamon kerül ki- bocsájtásra, a törlesztési idd 35 év, kamata pedig 7 5 százalék. A legnagyobb jelentőségű engedmény az, hogy a kölcsön az adós részéről bármikor felmondható és záloglevelekben is visszafizethető. Ezek az előnyös feltételek nemcsak a magyar gazdatáraa- dalom részéről találkoznak megelégedéssel, hanem a fogyasztó közönség részéről is, amennyiben a termény-áralakulás tekintetében az általános felfogás a gazdaközönség részéről is várja a mérséklést. Tudjuk, hogy a gazdapublikum csak úgy tudja a hozzá fűzött várakozást ez irányban beváltani, ha gabonáját meg tudja óvni a malomérdekeltségek spekulációs árleszorító manőverétől, amelyből a fogyasztóknak semmi haszna nincs, de annál nagyobb kára van a gazdának, ki tartozásainak fizetése miatt sokszor kénytelen terményfölöslegét értéken alul dobni a piacra. Hosszúlejáratú kölcsönök és gabonatárházak intézménye segíthetnek ezeken az állapotokon s a magyar kormány belátva ezt, egyfelől a szeptember végén esedékessé vált u. n. zöldhitelek visszafizetési határidejét kitolta, másfelől újabb mezőgazdasági hitellel juttatja a termelőket lélegzethez. így fog lehetővé válni, hogy egységes, egy szinten mozgó és tisztességes gabonaárak alakulnak ki, ami a fogyasztó publikum legfőbb érdeke. A spekuláció karjaiból menti ki a kormány a 22 milliónyi további aranykoronás hitel olcsó feltételeivel a gazdákat és tereli vissza a malmok és a lisztkereskedelem igényeit is a békebeli tisztességes haszon és a legitim kereskedelem vágányaira. Miskolc, október 10. Miskolc városa mély gyászba van. Az egész város részvéttel, megilletődéssel áll nagy halottjának ravatalánál, ahová nem a szokás, nem külsőségek vezetik itt az embereket, hanem a mélységes nagy szeretet. Tegnap este 6 óra óta koporsóban ravatalon fekszik Zábrátzky György apátkanonok, az alsó- miskolci rom. kath. egyházközség plébánosa. Félhét óra volt, mikor az esti litánia végeztével a koporsót lezárták és megindúls a menet a szűk lépcső házon át a templom felé. A temetkezési szolgák vitték vállaikon a koporsót. A koporsó előtt ünnepi gyászaaise- öltözetben lőth Zoltán Viktor, a plébánia ideiglenes vezetésével megbízott káplán haladt, kezében a kereszttel. A koporsót a gyászoló család, jőbarátok és ismerősök követték. A menetet az alsőmiskolci plébánia papjai, köztük Rétay Kálmán felső- miskolci apát, esperes plébános zárták be. A templom már az esti litánia előtt zsúfolásig megtelt hívek sokaságával, hogy ré&ztvehessenek a gyászaktuson. Félhét óra után néhány perccel jelent meg a díszes, fekete érckopcrsó a templom főbejáratánál, majd felzugott az orgona, megkondultak a harangok és a menet a templom főhajőján át az oltár körül gyülekezett. Az egyszerű, méd di- szitetien ravatal a főoitár előtt áll. A koporsó fedelét itt újra levették, majd a halottat ezüstös-szürke szamfödővel borították le. A temetés. Zábrátzky György apátbano- nok haláláról Szmrecsányi Lajos dr. egri érseket, nemkülömben Az ily módon előrehaladó köz- gazdasági konszolidáció másik fokmérője lesz az uj pénzegység bevezetése, mely ugyan csak a jövő esztendő elejére valósulhat meg teljes egészében, de azzal azután végkép el fog tűnni a mérhetetlen számokkal nagyzáshoz szokott kereskedelmi életünk minden konjunkturális maradványa. A mezőgazdaság szanálása terén e két újabb lépéssel nagyban közeledünk a béke- szinvonalhoz s reméljük, hogy ezek a megnyugtató jelenségek a politikai élet izgalmaira is megnyugtatóig fognak kihatni. M—i S. GseAdGábGr nagyprépostot .fíéía^ Kálmán pénteken délután táviratilag értesítette. A főkáptalan- től egyúttal intézkedést kért a temetési szertartásra vonatkozóan s hogy a temetési szertartást ki fogja végezni. Rétay ; Kálmán apátplebános a végleges | kinevezésig Tóth Zoltán Viktor s. lelkészt bízta meg a plébánia ügyeinek vezetésével. Hétfőn délelőtt az összes mis kolci iskolák rőm. kath. növendékei gyászistentiszteleten vesznek részt. Zábrátzky György apátkano- nók temetése hétfőn délelőtt 10 órakor megy végbe a Mindszenti plébánia templomban, ahol nagymise lesz. Majd a templom előtt libera lesz, amely után különböző hatóságok és egyesületek nevében búcsúztatják el a főpapot. A temetési szertartást — amint ma értesülünk — Ridárcsik Imre pápai prelátus, prépostkanonok fogja végezni, aki az egri székesfőkáptalan képviseletében Nagy János dr. kanonok és három káptalani uradalmi főtiszt társaságában utazik Miskolcra. A miskolci temetési szertartás után Zábrátzky György holttestét elszállítják Taktaszadára, ahol kedden helyezik örök nyugalomra. A sajtó az elhunytról. A Miskolcon megjelenő napilapok oldalakon foglalkoznak az apátkanonok halálával. A Magyar Jövő többek között így ír: »Ravatala fölött mélységes megilletődéssel hajt főt Miskolc város keresztény társadalma a igaz fájdalommal mond imát a lelkészi kar, A harangok halottat siratnak a mindszenti templom tornyában. Zábrátzky György pap volt. Azzá tette nemesen jóságos lelke, mely Krisztus szolgalatjára hívta el, hogy hirdesse az evangélium igazságát és nevelje, tanítsa híveit az evangélium szellemében. És Zábrátzky György nevelt, tanított, fáradt pro aris el focis, a vallásért és hazáért s a hűséges szolga buzgalmával mélyítette a lelkekben a szeretet barázdáit. Zábrátzky György főpap volt. Az apostolok utódjainak abból a rendjéből való, akikre az Örök Pásztor örömmel bízza az ő nyáját. És ez az apostol megőrizte híven a rábízott nyáját Istennek és az ő Anyaszentegy- házának. Reggel 6 órakor elsőnek ült be a gyóntatószékbe, hogy visszavezesse a megiéved- teket az Örök Élet forrásához. S ahogy kilépett Isten házának kapuján, útja az elhagyott, a hideg szivekhez vitte, nogy a maga nagy nagy szivének melegéből adjon azoknak, akik msg- tántorodtak hitükben, meggyöngültek erősségükben. A Miskolci Napló: »Megdöbbenéssel és lesujtot- tan adjuk tovább a hírt, hogy Zábrátzky György apátkanonok, a mindszenti plébánia' hosszú időn keresztül volt lelke és lelkiismerete örök álomra csende- sülten fekszik halottas ágyán. Szíve, amelyben még néhány nap előtt a jóság, az embersze- retet virágzott, immár elhervad- tan, kihűltén pihen, belasemmi- sülve az örök nyugalomba. Arcán elsimultak az utolsó órák szenvedései. Örök pihenésre felkészülten egész testével az ég felé fordult, ahonnan a sugallatokat kérte, várta és kapta. Zábrátzky György a földi életet azért értette meg olyan mélyen, mert a leikével az ég titkai között lakozott. A szivével nézett és hallgatott mindent, mindenkit. Ehhez a meleg, lelkipásztori szívhez szabad útja volt minden panasznak, minden szenvedésnek. Feltárult az emberi szóra s válaszul, segítségül nemcsak szavakat, de tetteket adott. Még a szavai is tettek voltak. Jót cselekedtek a lélekben. Gyógyítottak, vagy edzettek. Az a főpap volt Zábrátzky György, aki telkének, elméjének fogékonyságát küldetésnek tekintette. Küldetésében pedig csak azokra a parancsokra hallgatott, amelyek felülről, az Isten örökkévaló birodalmából jöttek. Apró földi torzsalkodásokba bele nem ment. A személyi érvényesülések, politikai marakodások vad és alattomos harcát magától szelíd kézzel távoliZábrátzky György apátkanonok a ravatalon.
