Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-11 / 230. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 október 11. A must sűrítésével legyünk egészen tisztában. Katolikus birlapirodalmunk> nak ez időszerint a szemefénye a Nemzeti Újság, október 8-i számában foglalkozott a must besűrítésével Mezőgazdaság ro­vatában, mely teljesen igazolja azt, amit a must besűrítéséről az Egri Népújság október 6-i szá­mában elmondtam. Hozzá tehe­tem, csodálkoznunk kell, hogy az 1924-ik évi IX. t. c. és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletek a bornak szántmust besűrítéséről mint meg­engedett dologról tesznek emlí­tést. A Nemzeti Újság említett cik­ke dűlt betűkkel szedve ugyanis kereken ezt mondja:» A (meleg- utón) besűrített musttal feljaví­tott must bora már sohasem le hét olyan bor, mintha az termé­szetes mustból készült volna*. Én ezt nemcsak a meleg úton, de a fagyasztás, tehát hideg úton készült musttal való must feljavításra is állítom, mert aki vegytant hallgatott, az tudja, hogy a hideg és meleg bomlasztó hatása egy és ugyanaz; sót a hidegé még nagyobb, mert a viz azon kevés anyagok egyike, mely a hidegre nem húzódik össze, hanem kitágul; ezért porlasztja a hegyóriásokat, a Laharát, Gobit és a föld rögét. De halljuk a miniatűr, de, ki- kitünö cikket, miként írja a mai mustbesüritéseket ? A must besűrítése — Írja — meleg és hideg úton történhetik. A meleg úton való besűrítés, vagyis az erjedésbe át nem ment must víztartalmának részben tör­ténő elpárologtatása minden e célra alkalmas vörösrézből ké­szült üstön lassú és hosszantartó forralással történik. A nyílt edényben való sűrítésnek a hát­ránya azonban nagyon hamar nyilvánul. A közvetlen megégést*) az úgynevezett megkozmásodáet, kavaráe segítségével vngy pedig vízfürdős katlan**) alkalmazásá­val már el lehet kerülni, de az, hogy a tüzelőfának a füstje a szőlőlevébe ne jusson, az már sokkal nagyobb elővigyázatot kíván. Nagyobb katlanban, ha az nem nagyon lapos, egész na­pon át kell a mustot egyenletes hőmérséklet mellett főzni, hogy a víztartalmának kétharmadát, illetően háromnegyedét elveszít­se s akkor sem származik tiszta színű és izü anyag. A must be­sűrítése tulajdonképen csaka va­cuum készülék***) alkalmazásá­val a legeredményesebb ... ek­kor a megégés és megfÜMtölés veszélye minimális****) és a viz elpárologtatása is gyorsabb. Te­kintettel azonban arra, hogy a VBCiiumoü eljárás gőzüzemet kí­ván, tehát megfelelő épületet, gőzkazánt, gőzvezetéket: tehát nagy befektetést követel. A meleg úton való mustbesü- ritésnek hátránya még az is, hogy bizonyos értékes mustal­katrészek, a zamatot befolyásoló éterikus olajok egyes részei el­párolgás, illetően vegyi átala­kulás folytán eltűnnek, a sző­lőkben található sók egy része pedig a lecsapolás utján ve­*) Ä cukor karamelizálódása. **) Kettős üst, a külsőt éri a tűz, a belső közé viz van töltve, a felforrt viz főzi a belső üstbe öntött mustot. ***) Zár, légüres, nagy tartály. **** Tehát még ekkor sincs elkerülve. szendőbe megy. De azért ez az eljárás a leggazdaságosabb. A hideg úton való mustsűrítés újabb keletű s különösen Olasz­országban alkalmazzák. Ennél az erjedés megindulta előtt a mustot — 10 fok alá, sőt job­ban is hütik. A mustban levő víz szemcsés jéggé fagy, a must többi alkatrésze pedig megsűrű- aödik. A jeget azután edényekbe vezetik, amelyekből a nehezebb, sűrűbb must kifolyik. Ily úton első fagyasztáskor 3 liter must­ból 1 liter sűrített mustot lehet nyerni. A termelők teljesen tiszta, sű­rű, erjedésmentes, palackozható, hordőzhatő, nagy táperejfi, a gyenge must javításánál előnyö­sen használható. Ha ezt a folya­dékot még egyszer sűrítik . . . mézsűrűségü anyag keletkezik, míg a közbenső termék a szőlő­kocsonya, mely fogyasztásra, cukrászatban édesítő anyagúi használható. Eddig a cikk; végső követ­keztetése még ez : «A besűrített mustból készült bor elveszti faji jellegét.» Tehát megvan a mentő gon­dolat! Csináljunk erősebb bort! Tandíjunk bortcsinálni az oláhok­tól! Miért?! Hogy az igazi bort francia, olasz módra elrontsuk, nemzet­közi jellegtelenné tegyük ... és utóbb senkinek se kelljen a kis Magyarországé. De pardon! Ha ed nótám cu­korka gyár valami nyalánkságo­kat akar készíteni a mustból, erre már inkább kapható va­gyok, mert a szőlőknek jobb jövedelmet ígér; ekkor már sző lehet mustbesüritő gyárakról. Előbb azonban jó lenne ezeket a termékeket kipróbálni, jobban veszik-e a »Nyalókánál,« mert nekünk nincsenek gyarmataink, hogy a kafferekkel étettessük meg az itthon rekedt must-nya­lánkságainkat. Végii Kálmán Mátyás, intsssssswssssíiss» ívws» ««uw» «w «ws Egy állatias vén embert agyonvert a menye Kerecsenden. Megölte, mert a nagyapa bűnös ösztönei számára követelte 16 éves leányunokáját. Véres gyilkosság tartja izga­lomban Kerecsend lakosságát. E hő 6-án reggel Urbán Máténé, született Grósz Teréz egy mor- zsolőszékkel agyonverte 72 éves apósát, Urbán András földmű­vest. Az öreg Urbán Kerecsenden házsártos, veszekedő ember hí­rében állott. Amint ez már falun szokás, a fia, Urbán Máté, az apja házába vitte az űj menyecs­két, akinek hamarosan leánya született. Amíg a leány föl nem cseperedett, békésen és egyet­értőén éltek az apóssal a fiatal házasok egy födél aiatt. Ezelőtt öt évvel azonban a már 67 éves nagyapában ter­mészetellenes ösztönök ébredtek tizenegy éves unokája iránt. Amikor rájöttek a bestiális nagy­apa gondosan titkolt és rejtege­tett bűnére, följelentették az egri királyi törvényszéken, ahol a vén sza- tírt több hónapi fogházra ítélték. A fogházbüntetés azonban nem tudta megjavítani Urbán And­rást. Kiszabadúlása után egy- ideig jól viselte magát, de az utóbbi időben a 16 éves hajadonná serdült unokáját is­mét üldözte szerelmével. A leány elpanaszolta szülei­nek nagyapja viselkedését, akik feljelentéssel fenyegették meg az öreget. Ez azonban semmit sem használt. Urbán András vakmerősége hihetetlen arányo­kat öltött. Magának követelte unokáját és azt akarta, hogy együtt éljen vele Az állatias nagyapa e követe­lését az istenfélő szülők nem voltak hajlandók teljesíteni és felháborodva utasították vissza, mire az öreg kiakarta zavarni házából fia családját. Október 6-án reggel Urbán András iámét előállott követelé­sével. A fia ekkor nem tartóz­kodott odahaza. A menye éppen párhőnspos kisgyermekét táp­lálta s a fölgerjedt vén ember undorító szavait először figye­lemre sem méltatta, az öreg azon­ban nem tágított és a veszeke­dés hevében fölragadta az asztalról a kést, rátámadt a menyére, akinek az ölében csöndesen szunnyadozott a csecsemő és szúrt. A kés azonban az asszony vastag mel­lényén elgörbült. Amikor Urbán újra szúrni akart, az asszony biztonságba helyezvén a gyermeket, fölkapta a mellette lévő kukorica mor­zsoló Bzéket s avval védekezve több ütést mért Urbánra. Jogos felháborodásában, dühé­ben és önvédelmében szinte eszét vesztve osztogatta a székkel a gyalázatos vén emberre a csa pásokat, majd addig fojtogatta, mignem az kiszenvidett. Dr. Imregh Lajos vizsgáló­bíró vezetésével tegnap szállt ki a bizottság a véres dráma színhelyére. Dr. Türk Szilárd és dr. Karikás József törvényszéki orvosok felboncolták Urbán And­rás hulláját és megállapították, hogy a halált gégetőrés követ­keztében beállott fulladás okozta. Mivel Urbán Máténé részéről a jogos önvédelem ténye látszik fennforogni, a vizsgálóbíró egye­lőre nem rendelte el a letartóz- { tatását. 120 millióval szaporodott az utolsó 14 esztendő alatt a föld lakosainak a száma. A föld lakosainak száma 1924- ben 1 milliárd és 800 millió volt míg 1910-ben csak 1 milli­árd 680 miiliő ember élt a föl­dön, Az utolsó 14 év alatt tehát a háborúk és járványok ellenére 120 millióval szaporodott a föld lakosainak száma. Európa la­kossága ma mintegy 450 miiliő ember. A hevesma gyei kisgazdák a tagosítás mellett. Eger, 1925. október 10. Hevesvármegyében nagy len­dülettel indult meg a tagositási mozgalom a kisgazdák körében. Avatott vezetés, felvilágosítás után belátja népünk azt a ma­gától értetődő tényt, hogy a sok elaprózott birtoktest, az egy­mástól messze fekvő sok kicsi parcella nagyon megnehezíti a gazdálkodást. A józanul gon­dolkodó falusi kisgazdák, hogy ezen a bajon gyökeresen segít­senek, a tagosítás eszközéhez nyúltak. A tagositási mozgalom mintegy három év óta állandóan erősödik Hevesmegyében. Annál is inkább, mert e népgazdasági szempontból fontos ügynek olyan lelkes propagálói vannak, mint pl. Csepela Lajos dr. kápolnai esperesplebánoe. Az utóbbi három esztendőben befejezést nyert a tagosítás Bes- senyőtelek, Erdőtelek, Tarnabod és Hasznos községekben. Folya­matban van Kompolt, Pély,Nád- ujfalu Hevesbátor falvakban és Pusztaszederkényen. A kompolti tagosítás munká­latai egy év alatt teljesen befe­jeződtek még pedig a lakosság őszinte megelégedésével. Itt a költségek mintegy 3 vaggon bú­zát tettek ki. A felmérési mun­kálatokat Katona Béla katasz­teri mérnök végezte a budapesti 22. számú földmérési felügyelő­ség ellenőrzése mellett. Újabban Poroszlón indult meg élénk mozgalom a tagosítás mel­lett. A tagosítás szükségességét igazolja az alábbi két példa is : Egyik poroszlói 110 holdas gazda mondja: Földem apró da­rabokban annyi felé van, hogy nem tudom megművelni. Meg­esik, hogy egyik vagy másik darab vetetlen is marad. Ezen csak a tagosítás segíthet. A tarnabodi 200 holdas pedig így beszél: Amióta a tagosítás megvolt, a község hamarabb végzi munkáját és szemmel lát­hatóan gyarapodik. Pilótatemetés. Néhány nappal ezelőtt meg­emlékeztünk a tragikussorsu, miskolci származású fiatal repü­lőtiszt : Tóth Ernő tragédiájáról. Az ifjú pilóta Szombathelyen gyakorlatozás közben gépével lezuhant én szörnyethalt. Tóth Ernő holttestét a héten Miskolc­ra vitték és csütörtökön délután helyezték örök nyugalomra a város közönségének impozáns, őszinte részvéte mellett. Meg­ható, szivbemarkoló momentuma volt a temetésnek, hogy a szer­tartás alatt a Magyar Aerofor- galrni Részvénytársaság egyik repülőgépe állandóan ;ott kerin­gett a gyászház, majd a temető relett. Elő gépmadár búcsúzott az emberi kuliura, előrehaladás és technikai fejlődés nevében a bukott, halálraítélt gépmadár mártírjától és ennek az utolsó Istenhozzádnak voltak beszédes bizonyítékai azok a koszorúk, amelyeket a levegőben keringő repülőgépről dobtak le a kopor­sóra. A szertartás végeztével tompa zajjal hullottak az anya- föld göröngyei a mártirsorsu Tóth Ernő koporsójára és dom­borulni kezdett a hant, jelezve

Next

/
Thumbnails
Contents