Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-09-25 / 216. szám

y Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. szeptember 25. péntek. I LII, évf. 216 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 E, neggedévre 120.000 E. «■MHKX Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi ngomda. Telefonszám: 11. Az őrület útján. Öt elmebeteget szállítottak teg­nap gyógyintézetbe a magyar főváros utcáiról. Öt felőrölt ideg­zetű áldozatát a létért való küz­delemnek. Az élőhalottak szo­morú birodalmában öttel megint nagyobb a népesség létszáma s öttel több család testének vált bénává az egyik tagja. Nem elszigetelt jelenség ez manapság, sőt még csak nem is ritka. Mint valami pusztító epi­démia viharzik át az elgyötört kontinensen az elmebaj s min­dig több és több emb8r agy- sejtjein válik úrrá a nagy to- huva-bohu. Akiken azonban látszólag má­ról-holnapra egyszer csak kiüt az őrület, bizonyára már régóta magukban hordták öldöklő csi­ráját. Maguk sem tudták, hogy betegek. Itt jártak köztünk. Ve­lünk kacagtak és sírtak. Velünk vergődtek és vigadtak. Életük rohanó paripáján ott ült már mögöttük a rém. Ők még csak nem is sejtették. Egyszer aztán leteperte s a mélységbe röpítette őket a titokzatos ellenség. Vájjon, akik szerte az őszi avar felett önfeledten járunk, nem leszünk-e szintén marta­lékaivá a szörnyű ragálynak ? Vájjon nem lopta-e rég ajkunk­ra a végzetes csókot, melytől megzavarodik a nyelv s a gon­dolat bilincseit lerázza magáról a sző? Vájjon józanok és világos fejüek vegyunk-e még mindig s az utolsó tiz év sok megpróbál­tatása csak hajunk hamván és arcunk árkain hagyott-e nyomot, av8gy értelmünk ezüstfényü tükrét is belepte már homállyal? Lassan sűrűsödő, ds makacsul erősbödö homállyal? így van-e, vagy amúgy? Hiszen szőtalanokká, magunk­ba zárkőzőkká lettünk s egyet­len örömünk az álom. Kerüljük egymás társaságát, a vendéglő­ben külön-külön asztalhoz ül minden magyar s a vasúton vas- villatekintettel méregetjük a nyá­jas idegent, ki szakaszunkba merészkedik. Nyilvánvalóan fé­lünk az emberektől s ez az egy­kor joviális magyar lélekben már beteges tünet. A modorunk is megváltozott, izgaíottabbakká lettünk és ér- deeebbekké. Harsány hangon védjük az ellenvéleménnyel szem­ben a magunk valódi ivagy vélt igazát s mihamar dühbe gurít az ellenmondás. Kiabálva beszé­lünk s hadonászva magyarázunk. Verjük az asztalt és összeve­szünk a legjobb barátunkkal. Ádáz haragunk csak akkor csil­Budapest szeptember 24. MTI. A rendőrség szeptember elején kapta az első nyomot arra, hogy a Vági-féle kommunista párt egyes tagjai Moszkvával össze­köttetésben állanak és onnan kapják az írásbeli utasításokat. Továbbá megtudta azt is, hogy néhány esetben nsgyobb meny nyiségü pénzküldeméDy érke­zett az oroszországi szervezet­től. A detektívek éjjelnappal nyomoztak,|hogy megállapítsák, ki az, akit a moszkvai szervezet a magyarországi párthoz ki­küldött. Megtudta, hogy Rákosi Mátyás volt kereskedelmi népbiztos volt az illető. Rákosiról megállapították, hogy a kommün idején ő találta fel a hangzatos jelszót: •Szociális termelésből takad a jólét.* Rákosi elfogatása érdekes körülmények közt folyt le. A detektívek ugyanis sejtet­ték, hogy Rákosi mérget, vagy revolvert hord magával és hogy elfogatása esetén öngyilkossá­Egernek a középkorból két Eger, 1925. szeptember 24. 1 Mióta Magyarországot meg­csonkították, a megmaradt or­szágrészben fokozottabb tevé­kenység indult meg nemcsak a természeti kinciek föltárására, hanem a magyar történelmi Ma­gyarország rejtett kincseinek, monumentumainak, műemlékei­nek fölkutatására is. A napi sajtó hasábjain szinte Dapről- napra olvashatunk kiásott tem- ■ lapul, ha kiderül, hogy voltakő- pan azonos a véleményünk. Vájjon józanok és épek vá­gyunk-e még, vagy bomladozik már bennünk az értelmi élet lehelletfinom műszere ?! Min­denesetre jő lesz megpermetezni azt a szeretet és önfegyelem drága, ritka, régi olajával! got követne el. Épen ezért a detektívek Rákosi elfogatásakor állandóan álnevén, Spitzer úr­nak szólították, úgy hogy Rá­kosi azt hihette, miszerint kilé­tét nem is sejti a rendőrség. Az őt kihallgató rendőrkapitány hosszabb ideig Spitzer-nek szó­lította , majd hirtelen Rákosi Mátyásnak, mire Rákosi annyira megijedt, hogy majdnem elvá- gődott a padlón. Töredelmesen beismert mindent. Elmondotta, hogy moszkvai utasításra az állampuccsot a lehető leg­gyorsabban kellett volna vég­rehajtania. Erre sok ezovjetpénzt kapott. Több vezető államférfit akar­tak eltenni láb alól, a kormányzót és Bethlent meg akarták ölni. valamint a szociáldemokrata­párt vezetőit is. Letartóztatták még Weinber­ger Zoltánt, aki Moszkvában több lapot szerkesztett és Ba­log 'Lászlót, aki Korvin-Klein Ottónak jvolt kebelbaráfja. nagyértékü műemlék« van. plomokről, archeológiái leletek­ről, Árpádkori arany-kősönty ük­ről, boglárokról, amelyeket a hallgató földből elénk varázsolt a tudós kutatás mágikus pál­cája. A nemzeti ujjáébredés korszakába tértünk s a belát­hatatlan jövö történészei való­színűen úgy is fogják elköny­velni ezt a kort. Újabban Lux Kálmán egyetemi tanár bukkant egy műtörténelmi szempontból arannyal föl nam mérhető mű­emlékre, egy ő-keresztény bazi­likára, melyet egy ezredéven át takart a feldebrői falusi tem- plomocska. Lux Kálmán a »Ma­gyar Művészet« c. folyóiratban erről a bazilikáról ír érté­kes tanulmányi és a Magyar Építész és Mérnök Egylet Köz­lönye is méltatja. Eleőd János villamgyári igaz­gató hívta fel az Egri Népúj­ság figyelmét az feldebrői tem- plomocska érdekességére s mun­katársunk még a délelőtt folya­mán fölkereste Szmrecsányi Miklós dr. nyugalmazott minisz­teri tanácsost, a kiváló esztétát, aki Eger műemlékeit úgyszól­ván elsőnek íödözte föl és bed- vettette mag [a város közönsé­gével.] Szmrecsányi Miklós dr. kitün­tető szívességgel fogadta mun­katársunkat könyvei, festményei és szobrai között, amelyek egy művészetért élő és lelkesülő tudós gondosan megválogatott és szeretettel becézett barátai. Ennek az otthonnak az iníe- rieurje hasonlatos Rembrandt rézkarcaihoz klasszikus, mély és borongős ^hangulatú tónusával, amelyben vastag főliő-kötetek és manuscriptumok között stu- diroz a tisztes ősz, hogy nap­fényre hozza Eger kultúrájának és művészetének még homály­ban rejtezkedő szépségeit. Az értékes Munkácsy-vázlatok és képek között egy fotográfia is van a falon, amely a rönesz- szancz diadalát ábrázolja. Egy bécsi freskó részlete ez, melyet Munkácsy Mihály, a festőművé­szet géniusza festett. A fény­képen láthatjuk Munkácsy saját­kezű aláírását és az évszámot: 1889. Szmrecsányi Miklós tekin­tete szeretettel és kegyelettel simogatja a fényképet, melyen Lionardo da Vinci, Raffaello Stanzio, Michel Angelo alakjai­val az ujjáébredés történetét és diadalát érzákiti meg és meséli el. Amikor munkatársunk meg­pendíti látogatása célját, Szmre­csányi Miklós dr. élénken közbe­szól : — A feldebrői ő keresztény bazilikáról a legilletékesebban írt Lux Kálmán a Magyar Művészet­ben. A folyóiratot szívesen ren­K—ny. wmmmwm*m*mm*#mm9m+*m**wmm**wm*****a** A kommunisták meg akarták gyilkolni a kormányzót és a miniszterelnököt. Puccsal akarták átvenni a hatalmat. Rákosi volt népbiztost letartóztatták. Látogatás ár. Szmrecsányi Miklósnál.

Next

/
Thumbnails
Contents