Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-09-25 / 216. szám

y

Ára 2000, vasárnap 2500 korona

Eger, 1925. szeptember 25. péntek. I LII, évf. 216 sz.

Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 E, neggedévre 120.000 E.

«■MHKX

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi ngomda. Telefonszám: 11.

Az őrület útján.

Öt elmebeteget szállítottak tegnap gyógyintézetbe a magyar főváros utcáiról. Öt felőrölt idegzetű áldozatát a létért való küzdelemnek. Az élőhalottak szomorú birodalmában öttel megint nagyobb a népesség létszáma s öttel több család testének vált bénává az egyik tagja.

Nem elszigetelt jelenség ez manapság, sőt még csak nem is ritka. Mint valami pusztító epidémia viharzik át az elgyötört kontinensen az elmebaj s mindig több és több emb8r agy- sejtjein válik úrrá a nagy to- huva-bohu.

Akiken azonban látszólag máról-holnapra egyszer csak kiüt az őrület, bizonyára már régóta magukban hordták öldöklő csiráját. Maguk sem tudták, hogy betegek. Itt jártak köztünk. Velünk kacagtak és sírtak. Velünk vergődtek és vigadtak. Életük rohanó paripáján ott ült már mögöttük a rém. Ők még csak nem is sejtették. Egyszer aztán leteperte s a mélységbe röpítette őket a titokzatos ellenség.

Vájjon, akik szerte az őszi avar felett önfeledten járunk, nem leszünk-e szintén martalékaivá a szörnyű ragálynak ? Vájjon nem lopta-e rég ajkunkra a végzetes csókot, melytől megzavarodik a nyelv s a gondolat bilincseit lerázza magáról a sző? Vájjon józanok és világos fejüek vegyunk-e még mindig s az utolsó tiz év sok megpróbáltatása csak hajunk hamván és arcunk árkain hagyott-e nyomot, av8gy értelmünk ezüstfényü tükrét is belepte már homállyal? Lassan sűrűsödő, ds makacsul erősbödö homállyal? így van-e, vagy amúgy?

Hiszen szőtalanokká, magunkba zárkőzőkká lettünk s egyetlen örömünk az álom. Kerüljük egymás társaságát, a vendéglőben külön-külön asztalhoz ül minden magyar s a vasúton vas- villatekintettel méregetjük a nyájas idegent, ki szakaszunkba merészkedik. Nyilvánvalóan félünk az emberektől s ez az egykor joviális magyar lélekben már beteges tünet.

A modorunk is megváltozott,

izgaíottabbakká lettünk és ér- deeebbekké. Harsány hangon védjük az ellenvéleménnyel szemben a magunk valódi ivagy vélt igazát s mihamar dühbe gurít az ellenmondás. Kiabálva beszélünk s hadonászva magyarázunk. Verjük az asztalt és összeveszünk a legjobb barátunkkal. Ádáz haragunk csak akkor csilBudapest szeptember 24. MTI. A rendőrség szeptember elején kapta az első nyomot arra, hogy a Vági-féle kommunista párt egyes tagjai Moszkvával összeköttetésben állanak és onnan kapják az írásbeli utasításokat. Továbbá megtudta azt is, hogy néhány esetben nsgyobb meny nyiségü pénzküldeméDy érkezett az oroszországi szervezettől. A detektívek éjjelnappal nyomoztak,|hogy megállapítsák, ki az, akit a moszkvai szervezet a magyarországi párthoz kiküldött.

Megtudta, hogy Rákosi Mátyás volt kereskedelmi népbiztos volt az illető.

Rákosiról megállapították, hogy a kommün idején ő találta fel a hangzatos jelszót: •Szociális termelésből takad a jólét.*

Rákosi elfogatása érdekes körülmények közt folyt le.

A detektívek ugyanis sejtették, hogy Rákosi mérget, vagy revolvert hord magával és hogy elfogatása esetén öngyilkossáEgernek a középkorból két

Eger, 1925. szeptember 24.

1 Mióta Magyarországot megcsonkították, a megmaradt országrészben fokozottabb tevékenység indult meg nemcsak a természeti kinciek föltárására, hanem a magyar történelmi Magyarország rejtett kincseinek, monumentumainak, műemlékeinek fölkutatására is. A napi sajtó hasábjain szinte Dapről- napra olvashatunk kiásott tem- ■

lapul, ha kiderül, hogy voltakő- pan azonos a véleményünk.

Vájjon józanok és épek vágyunk-e még, vagy bomladozik már bennünk az értelmi élet lehelletfinom műszere ?! Mindenesetre jő lesz megpermetezni azt a szeretet és önfegyelem drága, ritka, régi olajával!

got követne el. Épen ezért a detektívek Rákosi elfogatásakor állandóan álnevén, Spitzer úrnak szólították, úgy hogy Rákosi azt hihette, miszerint kilétét nem is sejti a rendőrség. Az őt kihallgató rendőrkapitány hosszabb ideig Spitzer-nek szólította , majd hirtelen Rákosi Mátyásnak, mire Rákosi annyira megijedt, hogy majdnem elvá- gődott a padlón. Töredelmesen beismert mindent. Elmondotta, hogy moszkvai utasításra az állampuccsot a lehető leggyorsabban kellett volna végrehajtania.

Erre sok ezovjetpénzt kapott.

Több vezető államférfit akartak eltenni láb alól, a kormányzót és Bethlent meg akarták ölni.

valamint a szociáldemokratapárt vezetőit is.

Letartóztatták még Weinberger Zoltánt, aki Moszkvában több lapot szerkesztett és Balog 'Lászlót, aki Korvin-Klein Ottónak jvolt kebelbaráfja.

nagyértékü műemlék« van.

plomokről, archeológiái leletekről, Árpádkori arany-kősönty ükről, boglárokról, amelyeket a hallgató földből elénk varázsolt a tudós kutatás mágikus pálcája. A nemzeti ujjáébredés korszakába tértünk s a beláthatatlan jövö történészei valószínűen úgy is fogják elkönyvelni ezt a kort. Újabban Lux Kálmán egyetemi tanár bukkant egy műtörténelmi szempontból

arannyal föl nam mérhető műemlékre, egy ő-keresztény bazilikára, melyet egy ezredéven át takart a feldebrői falusi tem- plomocska. Lux Kálmán a »Magyar Művészet« c. folyóiratban erről a bazilikáról ír értékes tanulmányi és a Magyar Építész és Mérnök Egylet Közlönye is méltatja.

Eleőd János villamgyári igazgató hívta fel az Egri Népújság figyelmét az feldebrői tem- plomocska érdekességére s munkatársunk még a délelőtt folyamán fölkereste Szmrecsányi Miklós dr. nyugalmazott miniszteri tanácsost, a kiváló esztétát, aki Eger műemlékeit úgyszólván elsőnek íödözte föl és bed- vettette mag [a város közönségével.]

Szmrecsányi Miklós dr. kitüntető szívességgel fogadta munkatársunkat könyvei, festményei és szobrai között, amelyek egy művészetért élő és lelkesülő tudós gondosan megválogatott és szeretettel becézett barátai.

Ennek az otthonnak az iníe- rieurje hasonlatos Rembrandt rézkarcaihoz klasszikus, mély és borongős ^hangulatú tónusával, amelyben vastag főliő-kötetek és manuscriptumok között stu- diroz a tisztes ősz, hogy napfényre hozza Eger kultúrájának és művészetének még homályban rejtezkedő szépségeit.

Az értékes Munkácsy-vázlatok és képek között egy fotográfia is van a falon, amely a rönesz- szancz diadalát ábrázolja. Egy bécsi freskó részlete ez, melyet Munkácsy Mihály, a festőművészet géniusza festett. A fényképen láthatjuk Munkácsy sajátkezű aláírását és az évszámot: 1889. Szmrecsányi Miklós tekintete szeretettel és kegyelettel simogatja a fényképet, melyen Lionardo da Vinci, Raffaello Stanzio, Michel Angelo alakjaival az ujjáébredés történetét és diadalát érzákiti meg és meséli el.

Amikor munkatársunk megpendíti látogatása célját, Szmrecsányi Miklós dr. élénken közbeszól :

— A feldebrői ő keresztény bazilikáról a legilletékesebban írt Lux Kálmán a Magyar Művészetben. A folyóiratot szívesen renK—ny.

wmmmwm*m*mm*#mm9m+*m**wmm**wm*****a**

A kommunisták meg akarták gyilkolni a kormányzót és a miniszterelnököt.

Puccsal akarták átvenni a hatalmat.

Rákosi volt népbiztost letartóztatták.

Látogatás ár. Szmrecsányi Miklósnál.