Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-25 / 216. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 szeptember 25. O-keresztény bazilika a feldebröi Sz. Márton templom alatt. A tarnazsadányi templom alatt hasonló műemléket gyanítanak. delkezősére bocsátom az újságnak, ha ezzel a kérdéssel akar foglalkozni. Azután elmondja, hogy Wälder Gyula ma délben fog megérkezni, hogy a renoválásokat ellenőrizze. Egernek a középkorból, a török hódoltság előtt való időkből, kőt nagybecsű műemléke van. Az egyik a Szent János székesegyház csonkapillérje, a másik a csapatkórház épülő folyosói a XV-ik század végéről való, rendkívül érdekes záróköveivel. Ez a maga korát nagyon jellemzi. Mind a két műemlék helyre- állítása országos érdekű és gondozást kiván. Az említett folyosókkal ellátott épületet most szándékoznak tatarozni. Wäl- dernak egyik legfőbb feladata, hogy ezeknek a folyosóknak műemlékszerű javítására az utasítást megadja. Az 1554-ből való reáliskola szoborral, jellegzetes ornamentikával és díszítésekkel ellátott homlokzata szintén most kerül javítás alá és a cisterciek templomának helyreállítása is közel áll a befejezéshez. Ezeket mondotta Szmrecsányi Miklós dr. nyugalmazott miniszteri tanácsos. Majd munkatársunkat bevezette hálószobájába, melynek az asztalán hatalmas kézírásos latinnyelvü kötetek fekszenek. Most a minoriták naplóját tanulmányozza. ,— Könyveket lehetne Írni Egerről — mondotta. — De én már öreg vagyok ehhez. Húsz évvel ezelőtt kellett volna Egerbe jönnöm, hogy a barokk szépségű városról kimerítően írhassak. De azt hiszem, hogy a munkásságom így sem lesz céltalan. S amíg ezeket mondja a terra szienna és okker harmóniájába olvadó háttérben úgy tűnik föl ősz feje, mint Van Dick méltó- ságos, komoly nyugalmú portréi. A szőlők állása. (Hivatalos jelentés.) Az állandó esős, hűvös és ború Űridőjárás a szólőbogyók őré- sőt£és édesedését igen hátráltatja. A rothadás pedig nagymértékben terjed, ugyj hogy egyes helyeken már kényszerszüretet is végeztek. Ezidősze- rint közepes termés várható.|A bor ára minőség szerint Malli- gand-fokonkint 550—900 K., lite- renkint 5000—12,000 |K között mozog. A borkereslet némileg élénkült. {EaaasaasaasBaaíSsiEattíaíseaKK * Meghívó.Felkérjük mindazokat, kiknek a vincellériskola mellett, a káptalani földeken háztelkük van (Tamáskovics-féle parcellázás), hogy folyó hó 27-én (Vasárnap) délután 4 órakor a vár- megyeháza nagytermében tisztújító közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek. A választmány ugyanezen a napon 3 órakor ugyanott gyűlést fog tartani. Elnökség. Eger, 1925. szeptember 24. A nyár folyamán dr. Lux Kálmán és dr. Szőnyi Ottó a Műemlékek Országos Bizottsága által elrendelt feldebröi ásatások közben a X—Xl-ik századból való ő-kerésztény bazilika om- ladványaira bukkantak a Szent Márton templom alatt. A XVIII-ik századból való Szent Márton templom — dr. Lux Kálmánnak a Magyar Művészetben megjelent cikke szerint — 1750-ben nyerte mai barokk alakját, melyet a bazilika köntösére hűztak s ezt a tényt az északi fal bazilika kötegoszlopai is bizonyítják. Ezek a közbülső ornamentikával akkor tűntek elő, mikor a templom külső falazatát leverték. A templom belsejének deszkapadlőján van az a nyílás, mely a bazilika altemplomába vezet. Az ásatásoknál mintegy másfélszáz köbméter törmeléket és földtömeget kellett kiemelni, hogy az altemplom déli és északi oldalát szabaddá tehessék. S ekkor az ó-keresztény jellegű motívumokból a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a bazilika még a honfoglalás előtti időkből való. Az altemplom csarnokszerűen kiszélesedik, hármas oszlopok Debrecenből jelentik: Érdekes esemény játszódott le szombaton s vasárnap a hortobágyi csárdában. Ecsedi István dr. ős Bodnár Lajos tanárok, valamint Steinits Farkas, a berlini néprajzi muzeum tisztviselője, a finn és magyar nyelvek lelkes művelője kiat jártak a pusztán régi pásztor és betyár-nótákat gyűjteni. Ecsedi István dr., aki már közel másfél évtized óta gyűjtögeti nagy fáradsággal a debreceni és hortobágyi nótákat, közmondásokat, meséket, kivitte a pusztára felvevő fonográfját. Jő előre összegyűjtötte a csárdában a legjobb nótás pásztorokat és elhivatta Nádudvarról a legnagyobb dalos mulatozó hírében járó öreg Rimóczit is. Este aztán bor mellett megindult a nőtázás. A pásztorok kezdetben nem akartak fonográfba dalolni, de amikor meghallották, hogy a furcsa masina rögtön vissza is dalolja a nótájukat, annyira kedvet kaptak, hogy versenyeztek tartják a boltozatot, a szentélyapszis előtt jellegzetes bizánci oszlop áll. A falsíkokon freskók vannak, mint Káin és Ábel, angyal- és oroszlán-fejek. Az oltár fölött egy erősebben megsérült freskón Jézus alakja látható négy apostollal. Dr. Lux Kálmán szerint a feldebröi templom hazánknak a pécsi ő-keresz- f tény emlékek után legrégibb \ műemlékének maradványait őrzi. Egerből sokan fölkeresik a bazilika földalatti templomát. — Tegnap Eleőd János villanygyári igazgató, özv. Ouggenberg Mik- lősnó, Demeter Adorján és Csif- fáry Vazul tekintették meg. Ma délután pedig Kiszely Imre tanító- nőképzőintézeti igazgató Eleőd János társaságában utazik ki Fel- debrőre. «Méltó — irja dr. Lux Kálmán — hogy a bazilika ma még eltemetett részei is feltárassanak és a kiegészített altemplom eredeti rendeltetésének visszaadassők.» Amint értesülünk Tarnazsa- dányban a templom alatt hasonló műemléket gyanítanak s azt hiszik, hogy a gróf Almássy-féle kripta egy altemplom maradványa lenne. Frimmer János plébános akciót indított az ásatások megkezdésére. abban, ki daloljon előbb a gépbe. Szakadatlan folyt a nóta, fogyott a bor. Ecsedi dr. jegyezte a dalok szövegét, Bodnár Lajos a dallamát vette fel. Az előbb még idegenkedő pásztorok hajnaltájban táncra kerekedtek és járták a csárdást, amit meg a berlini ur : Steinitz Farkas nem győzött eléggé bámulni. Sok nótát gyűjtöttek össze ilyen formán a kintjárt ethnográ- fusok. De meg kellett állapita- niok, hogy a régi pásztornőták rohamosan fogynak. Az utolsó órában mentik meg a magyar kultúra számára. Helyüket a vásári nóták és a kupiék foglalják el. Ecsedi dr. ez utján is jelentős dalokkal gyarapította gyűjteményét. Most már egész hortobágyi gyűjteményt állíthat össze. Bisa»iRKUBaiai»tai«es3BaB3 A nemzetközi postautalvány-űrlapokat, melyek eddig forgalomban voltak, október elsejével bevonják. Az egri postahivatal szeptember 30-ig cseréli be a régi űrlapokat. Két debreceni tanár fonográffal pásztornótákat gyűjt a Hortobágyon. Etnográfusok expedíciója a hortobágyi csárdában. A pásztorok versengtek, hogy ki daloljon előbb a fonográfba. Jelentős javulás a borpiacon. A »Borászati Lapok« Írja: Az utóbbi hetek sokkal nagyobb meglepetéseket hoztak a borforgalom terén, semhogy azt előre kalkulálni lehetett volna. Az esős időjárás, mely az idei termést jól megdézsmálta, az óborárakban hatalmas emelkedést idézett elő.! A termelők kényszer- és pró- baszüretjei szomorú adatokat juttattak napfényre, amelyek tudósításainkban különben olvashatók. Az óborárak újból a 8—9000 koronás nívóra emelkedtek egyes borszük helyeken és az ujborig nagyobb csökkenés nem is várható, mert a készletek alaposan megfagytak. A termelők természetesen beszüntették a múlt héten eladásaikat, mig a kereslet részéről élénk érdeklődés mutatkozott. Verpeléti 13y2es áru és Mádi 12y2-es áru 9000 koronás áron lett a nagykereskedelem részére felkínálva, mig kis tételek korcs- márosok és kimérők részére 10 ezer koronán felül is elkeltek. E hét elején a helyzet újból más képet kapott és a szép idő beállta (és a tartósságba vetett remény) a keresletet visszaszorította, mig a kínálat egy árnyalattal megélénkült. Egy tartő- sabb szép idő ugyanis a mustot 2—3%-kal javíthatja és a szüret esetleges kitolásával még jóval nagyobb cukortartalmat lehet biztosítani. Figyelmeztetjük a szőlősgazdákat, hogy a szürettel (szép idő esetén) még kis rothadás dacára is várjanak. Ujborra 2500—3000 koronás ár mellett alig történt kötés. Ez, sajnos, a pénzhiánynak is betudható, nemcsak a gyengébb minőségnek. Kivitelűnk semmi. Pénz helyett öt zsák ajánlott levelet lopott. Bukarestből jelentik: Minap nagy feltűnést keltett a bukaresti főpostán, hogy a pozsonyi, bécsi és brassói postazsákok tartalmukkal együtt nyomtalanul eltűntek. A megindított vizsgálat aztán megállapította, hogy a szóban forgó zsákokat szám szerint ötöt, egy Petcu nevű tisztviselő lopta el, aki eredetileg ^a pénzes leveleket akarta megdézsmálni, de mert nem tudta, melyik zsákban vannak ilyenek, kocsira rakta mind az öt zsákot és hazavitette lakására. A foganatosított házkutatásnál Petcu lakásán meg is találták az elveszett zsákokat, de azok tartalmát a tolvaj időközben elégette.
