Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-24 / 215. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925, szeptember 24. csütörtök. XLII. évf. 215 sz. Szociáldemokrata nyugdíjasok. Egy fővárosi reggeli lap tudni véli, hogy a Máv. nyugdíjazott tisztviselői közül eddig mintegy hatszázan már bejelentették a KANSz-ből való kilépésüket s a szociáldemokrata párthoz csatlakoztak. Nem tudjuk, teljes egészében megfelel-e a valóságnak ez a hír. Akik útnak indították, a bomlási tünetnek mindjárt magyarázatával is szolgálnak. Szerintük . a nyugdíjasok bizalma megrendült a Szövetségben, mely a szanálás kapcsán számukra tartogatott jogsérelmeket elhárítani képtelennek bizonyult. A kormány ugyanis a nem teljes szolgálati idő kitöltésével nyugdíjazottak szerény illetményeiből 50—40 százalékot elvon, ami csupán cikkor lett volna elviselhető teher, ha a kormány a magán- gazdálkodás helyreállításával megfelelő kereseti alkalmakról gondoskodott volna a munkaerejük teljességében béiistázott közalkalmazottak számára. Ezenkívül az úgynevezett genfi pótlék elmaradását nehézményezik a nyugdijatok, akiket a tervbe vett st&tusrendezésröl kiszivárgott hírek is a legnagyobb mértékben elkedvetlenítenek. Ezek a körülmények s az ál- lamvasuti nyugdíjasok némely speciális sérelmei szolgáltak állítólag rugóiul a kiválási folyamatnak, mely tagadhatatlanul jókora lendülettel indult. De ugyan mi a magyarázata annak, bogy az elkeseredett vasutasok a szociáldemokrata párt kebelében keresnek orvoslást sérelmeikre. Vájjon ki lehetett az a meg- tévelyedett masiniszta, aki a magyar állam egykori szolgáinak gőzösét dóré elvakultsággal — ihaj csuhaj — az osztályharc tűzfészke felé »igazította». És nem torpant-e meg az öreg vasutasok lába, mikor átlépte a vörös rémuralom cinkosainak küszöbét? Azóta pádig, hogy ez a szerencsétlen ballépés megtörtént, a fenntisztelt párt hivatalos közlönyének iránya ős hangja még mindig nem jőzanította ki őket új barátjaik iránti bizalmukból ? Szomorúan látjuk a jobb sorsra érdemes embereket, kik az ellenséghez való csatlakozásukkal maguk is segítenek aláaknázni a polgári rend ős-régi épületét. És az épület ormáról porba rántani az úgyis foszlányokra Megírtuk, hogy Subik Károly tb. kanonok, pápai kamarás a városi képviselőtestület keddi rendkívüli közgyűlésén felszólalásában kifogásolta, hogy a vízműveket nem jaz érseki fürdő és a női uszoda környékén építik meg. Ez a városnak nem kerülne pénzébe, míg a telekvásárlás a "kölcsön jelentékeny összegét emészti fel. Indítványozza, hogy a vízműveket a női uszoda területén építsék meg, illetve ott eszközöljék a fúrásokat. Ringelhann Béla villanygyári igazgató válaszol Subik Ká- rolynak : A fúrás céljaira azért nem alkalmas a fürdő területe, mert számolni kell a fürdőváros gondolatával és a gondolat megtestesülésével. A fúrások és a vízmüvek jókora területet vonnának el, ami a fürdők terjeszkedésének határozott kárával járna. Ezért kell ragaszkodtok az eredeti tervhez, mely a javaslatban is kifejezésre jut, hogy az orthodox hitközség paplakját, az érseki mosóház területét és a Sir-kertészetet vásárolja meg a város a fúrások céljaira. Legányl Ödön : Kérdi, hogy mért nem az Almagyar tetőn helyezik el a víztartályt, mely a melegvízhez közelebb van, mint az eredetileg tervezett Hajdú- hegy. ő alaposabb vizsgálat tárgyává tenné a dolgot. Ringelhann: Kijelenti, hogy a reservoir-nak a Hajdűhegyen való elhelyezése azért szükséges, mert a város nagyobb fele a patakon túl fekszik ős így a Hajdűhegy fekvése sokkal kedvezőbb, mint az Almagyar-tetőő. Különben is először ezt a medencét építik meg. tépett trikolórt. S diákkorunkból visszacieng fülünkbe a klasszikus költő jajszava: >Quo ruitis, generosa dooms ? Male creditis bosti *!« * Hová rohantok, derék férfiak ? Az ellenségnek oh ne higyjetek. Llpcsey Péter dr. kormányfőtanácsos : Kérdi, hogy biztosak lehetünk-e abban, hogy a fúrások sikerrel járnak és artézi vizet kapunk. S a fúrások nem gyöngítik-e a fürdőket? Ringelhann: A meleg források Subik Károly ezután beterjeszti a volt városi kertész vádjaival kapcsolatosan kiküldött bizottság jelentését. ÍElmondja, hogy a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésen itt vádak hangzottak el, mintha a tisztviselők jo- gosúlatlan kedvezményben részesültek volna a városi kertészetben. Ezeket a vádakat a volt városi kertész besűgására hozták fel ezen a helyen egyes képviselők. Kifejezésre jutott a vádaskodásban az is, hogy a tisztviselők közűi egyik-másik a ter- melvényekért nem is fizetett. A bizottság tegnap tartott ülést, melyben a bizottsági tagok az elnöki tisztet reá ruházták. Megidézték a főkertészt, aki a vádakat fönntartotta és megismételte. A tisztviselők — hangsúlyozta — 50%-ős árkedvezményben részesültek. Megkérdeztük, hogy erre ki hatalmazta fel ? A volt kertész azt válaszolta, hogy He- cser Béla igazgató. De Hecier Béla csak az 1924-ik esztendő nyarán került a közüzemek élőre. Azelőtt adott-e kedvezményesen terményt és virágokat ? Adott. Ha adott, kinek az intézkedésére történt az ? A volt városi kertész kijelentette, hogy saját belátásából adott vásárlási földalatti folyóból erednek s az űj fúrások semmiesetre sem csökkentik a fürdő vízmennyiségét. A próbafúrás vízmennyiségétől függ, hogy hány újabb forrást nyitnak meg. Trak Géza polgármester az állandó választmány javaslatát két részre osztva terjeszti a közgyűlés elő, mely egyrészt az ingatlanok megvásárlására és a vízművek elhelyezésére, másrészt a kölcsönkihelyezésre vonatkozik. Az utóbbira névszerinti szavazást kér, miután az állandó választmány javaslatának egyik részét a közgyűlés már magáévá tette. A közgyűlés a kölcsön egri pénzintézeteknél való gyümölcsözte- tését névszerinti szavazással egyhangúan elfogadta., kedvezményt. Önmaga. Meggyőződtek,hogyTrakGéza polgármester jóval drágábban vásárolta a paradicsomot a kertésztől, mint azt a piacon mérték. A polgár- mester a városi kertészet magas árai miatt már hőnapok óta a Sir-kertészetben szerezte be a virágokat és a palántákat. A vád tehát nem áll s a kertész abban bűnös, hogy a tér- melvényeket a piaci árakon jóval magasabban adta és magasabb árakat számlázott s így a várost árdrágitő színben tüntette föl. Igen, azt mondja a volt városi kertész, hogy a polgármester nem nem egyenlítette ki tartozását. Trak Géza polgármester beterjesztette a kiegyenlített számlákat és a nyugtákat. Többször megtörtént, hogy a városi kertész a vásárolt ter- melvőnyekről nem adott nyugtát. A polgármester ezért több ízben magához hivatta és a főkertész kötelességévé tette, hogy a számlákat minél előbb adja át a vevő tisztviselőknek. A polgármester egy ízben nem egyenlítette ki a számláját hu~ zamosabb ideig, de ez is azért történt, mert a főkertész nem küldött nyugtát s amint ez megtörtént, a vételárhoz 12°lt „A tisztviselői kar tekintélye minden egyes polgár tekintélye.“ Trak Géza megköveti a képviselőtestületet. A képviselőtestület rendkívüli közgyűlése. Alaptalannak bizonyult a volt főkertész vádaskodása. Surányi fönntartotta és megismételte vádjait.— A testület kötelessége bizalmának letéteményesét, a tisztviselői kart, megvédenie.
