Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-24 / 215. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. szeptember 24. késedelmi kamatot is számított. Kálnoky litván dr. 200.000 koronái vásárlását szintén kiegyenlített nyugtával igazolta. A bizottság megállapította tehát, hogy az a vád, mintha a tisztviselők nem egyenlítették volna ki vásárlásaikat, az nem igaz. Ezekben teszi meg a bizottság vizsgálatának jelentését. Legyen szabad azonban a jelentéshez még egy pár izőt fűznie. Minden képviselőtestületi tagnak éreznie beli azt a közösséget, hogy ha a városi tisztviselőket .valaki jogosúlatlanűl megsérti, akkor a képviselő- testületet sérti meg .(Ügy van!) S a testület kötelessége ebben az esetben bizalmának letéteményesét, a tisztviselői kart megvédenie. Aki ebben a városban a földművestársadalom ellen tör, az éppen úgy szembetalálja magát ezzel a testülettel, mint az, aki a város tisztviselőkarát rágalmazza! A képviselőtestület a bizottság jelentését éljenzéssel veszi tudomását. Tóth Csepreghy András bocsánatot kér. Tóth Csepreghy ekkor szólásra emelkedik: Amikor a legutóbbi képviselőtestület ülésén bizottság kiküldését kérte, célja az volt, hogy a vizsgálat a képviselőtestületet megnyugtassa. Nem tudta, hogy törvénybe ütköző dolgot cselekszik, mint ezt a polgármester mondotta, mert ő nem rágalmazott, csupán az igazság kiderítéséért interpellált. De ha mégis ilyen szinben tűnt volna föl, e kellemetlen ügy tisztázódása után annál könnyebb bocsánatot kérnie. (Éljenzés) Pre8zler József dr. a bűnvádi eljárás megszüntetését kéri. Preszler József dr. az éljenzés csillapultával szólásra emelkedik : Minden képviselőnek joga van ahhoz, hogy egy kényesebb természetű ügy megvilágítását kérje. Ha felszólalásában és magatartásában sértő magatartást tanúsít, de nem szándékosan s ezt belátva, bocsánatot kér, a képviselőtestület illő elégtételt kap. Arra kéri a polgármestert és a magisztrátust, hogy a bűnvádi eljárást a kertészeti ügyben interpelláló képviselők ellen függesszék föl. (Élénk tiltakozás.) Radii Károly: Ez nem úgy van ! Szabó Szilárd dr. Minden képviselőtestületi tagnak megvan a joga, hogy felszólaljon, de egy képviselőnek sem joga, hogy rágalmazzon. A képviselőnek addig nem szabad ide jönnie olyan dolgokkal, amelyekről előbb biztos tudomást és adatokat nem szerzett. S ha rágalmaz, ott van a független bíróság! Abban igaza van Preszlernek, hogy nem rosszindulatból szólalt fel a képviselő. De később meggyőződött, hogy sértése alaptalan volt. S a képviselő felállt, bocsánatot kért s így a maga férfiasságának is tanűjelét adta. Tóth Csepreghy felszólalása után Preszler dr. a képviselőtestület jóindulatát hangsúlyozza. Térjen az esett fölött napirendre. Sublk Károly : Tóth Csepreghy ügye befejezést nyert, miveljmár a polgármester előtt is bocsánatot kért. Trak Géza: Köszönetét mond a bizottságnak, hogy ily rövid idő alatt letárgyalta az ügyet és elégtételt adott. Tóth Csepreghy részéről a férfias elégtételadásnak ezt a módját a tisztviselői kar nevében is elfogadja; Preszler Józsefnek válaszolva psdig kijelenti, hogy a városi képviselőt mentelmi jog nem védi. A városi közüzemek ellen a városi képviselőtestület közgyűlésén elhangzott panaszok során, mint megírtuk, több városatya fölemlítette, sőt részletezte azokat a vádakat, melyeket egyes tisztviselőkről a ivóit városkertész terjesztett. A városi tanács és az érdekelt tisztviselők feljelentése folytán a járásbíróság elé került az ügy és Szikszay Gyula kir. járásbiró ma tartott bsnne tárgyalást. Dr. Szabó Szilárd a sértettek ügyvédje a Tóth Csepreghy András ellen beadott feljelentést visszavonta, mert Tóth Csepreghy a tegnapi rendkívüli közgyűlésen elégtételt adott. — Láng Nándor ellen, mivel kijelentette, hogy sem a városi tisztviselői kart, sem más tisztviselőket nem akart sérteni és ezt a legközelebbi közgyűlésen ünnepélyesen is hajlandó kijelenteni, szintén felfüggesztették a vádemelést. így egyedül Surányi Dániel volt főkertész maradt a vádlottak padján. Surányit, — bár kijelentette, hogy Kálnoky István dr. városi tanácsost nem akarta megbántani és meg van győződve arról, hogy dr. Kálnoky visszaéléseket nem követett el,— bűnösnek mondotta ki a járásAki meggondolatlanűl vádaskodik s a tisztviselőkért odadobja a gyanúnak, az viselje a következményeket. A tisztviselői kar tekintélye minden egyes polgár tekintélye ős reméli, hogy ami megtörtént, a jövőben előfordulni nem fog. Ezután a polgármester ünne- pies hangon a következőket jelenti ki : — Egyesek az elmúlt közgyűlésben úgy értették, mintha én szertelen demagógia helyett szemtelen demagógiát mondottam volna. Ez nem lehet. A képviselőtestület méltóságát elsősorban nekem kell megőriznem. Ezzel a kijelentéssel tartozom a képviselőtestület méltóságának. Láng Nándor felszólalása után a polgármester a közgyűlést berekeszti. bíróság és rágalmazás miatt 15 napi fogház- és 500 ezer korona pénzbüntetésre ítélte, valamint arra is kötelezte, hogy az ítéletet az Egri Népújság-ban tétesse közzé. Surányi Dániel, akinek védő ügyvédje Fischer Lajos dr. volt, felebbezést jelentett be az ítélet ellen. Trak Géza polgármester feljelentése ügyében nem tartották meg a tárgyalást, mert a polgármester, mint fömagán- vádló, párisi útja miatt nem je lenhetett meg a tárgyaláson. Ebben az ügyben csak azután vonja felelősségre a bíróság a volt főkertészt, ha a polgármester Páriából visszaérkezik. Ipari munkásjutalmak. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara felhívja az ipari érdekeltség figyelmét arra, hogy a kereskedelemügyi miniszter a hosizu idő óta követett gyakorlatnak megfelelően a folyó évben is elismerő levelet szándékszik adományozni szorgalmukkal és hűségűkkel kitűnt azon munkások részére, akik ugyanazon munkaadónál egyfolytában legalább huszonöt évet töltöttek. Az iparüzemek jutalomra érdemes munkásaikat személyi adataik kíséretében folyó évi október hő 10-ig jelentsék be a miskolci Keresksdelmi és Iparkamarához. A lengyel-magyar és a görögmagyar kereskedelmi egyezmény életbelépésé. Az 1925. évi XXVII. t. cikk- íen foglalt lengyel-magyar és a XXVIII. t. cikkben foglalt görögmagyar kereskedelmi egyezmény szeptember hő 14-én életbe lépett. A lengyel-magyar egyezmény szabályozza a kereskedelmi és iparjogi, személyes-, ingó és ingatlan tulajdonjogi, valamint a kereskedelmi és ipari tevékenység után ’fizetendő adók, illetékek, dijak és más terhekre vonatkozó viszonosságot. Megállapítja az egyezmény, hogy a vámügy terén a szerződő felek a legnagyobb kedvezmény elvét kötelesek alkalmazni. Biztosítja mindkét fél számára az árűaain- ták vámmentességét. Azonkívül a magyar behozatalnál a lombos fákból származó nem gyalult fürészeltfára vámmentességet, a kalciumkarbidra, némely ásványolajtermékre, a nyers pamutfonalakra, gyapjúszövetekre, dohányzőszerszámokra és borostyánkőárukra tételes vámkedvezményeket, a lengyel bevitelnél pedig a paprikára, a magyar szalámira és a friss halakra százalékos vámkedvezményt köt ki az egyezmény. Tartalmazza azonkívül a vasúti fuvarozási és díjszabási, valamint a közlekedési kérdések rendezését is. A görög-magyar egyezmény a behozatali vámokra ’ vonatkozólag a legnagyobb egyezmény elvének .alkalmazását állapítja meg. A magyar kormány kötelezi magát az egyezmény szerint, hogy a korinthusi száraz szőlőre mázsánként 12 aranykoronánál magasabb vámot nem vet ki és hogy évente 400,000 kg. görög dohányt fog beszerezni. A kereseti-, a társulati, valamint a jövedelem és vagyonadóra vonatkozó rendelkezések hivatalos összeállításainak végrehajtási utasítása. Augusztus hó 6-án a társulati adóra vonatkozó rendelkezések hivatalos összeállításairól szőlő 400/925. P. M. sz. rendeletnek, — szeptember 12-őn a jövedelem és vagyonadóra vonatkozó rendelkezések hivatalos összeállítását tartalmazó 500/925. P. M. sz. rendeletnek, — szeptember 17-őn pedig a kereseti adóra vonatkozó 300/926. P. M. sz. hivatalos összeállításnak immár megjelentek a végrehajtási utasításai. Ezen végrehajtási utasítások mindenike 1925. évi január hő 1-ővel lépett életbe oly módon, hogy életbelépésükkel minden egyéb megjelenésük előtt kiadott idevonatkozó törvényes rendelkezés hatályát veszti, — kivéve az értékpapírok forgalmi értékének a jövedelem és vagyonadó Biztosítják a soproni társaskáptalan fennmaradását. Sopron, MTI. Szeptember 23. A Magyar Kurír Írja: Mint ismeretes a soproni társaskáptalant kihalásra ítélték, amennyiben a kormánynak az volt az álláspontja, hogy a soproni társaskáptalan kanonokjai részére csak halálukig folyósítja az illetményeket. Azután a stallumot be nem tölthetik. Sopronnak egész katolikus társadalmában a kormánynak e szándéka nagy elégedetlenséget keltett, miért is Fertsák Jenő volt főispán akciót kezdeményezett a káptalan megmentésére. Az akció sikerrel járt, mert a kultuszminiszter úgy döntött, hogy a soproni társaskáptalan fennmaradását biztosítja. Elítélték a volt fökertészt.
