Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-09 / 152. szám

2 Van-e sport élet Egerben. (Beküldelelt.) Múltkoriban olvastam az Egri Népújságban egy cikket, amely az egri sportállapotokkal foglal­kozott. Mivel nem akadt senki aki a cikkben foglalt keserű ál­lításokra válaszolt volna, illetve más szempontból is megvilágí­totta volna a való helyzetet, sportszeretetem arra indít, hogy az ügyet a nagyközönség előtt bővebb tárgyalás alá vegyem. Elsősorban is fenntartás nél­kül, mindenben aláírhatjuk a cikkírónak (Lokál-patrióta) min­den egyes sorát, összes megálla­pításaival egyetemben. Azt azon­ban mi is megállapíthatjuk, hogy azon igazságok, amelyek a cikk­ben fuglalíatnak, csupán okoza­tok, nekünk épedig, ha a bajra orvosságot keresünk, az fokot kell megtalálnunk, amely az okozatot előidézi. Ez ebben az esetben nagyon könnyű, rögtön meg is találhatjuk. Egerben, megállapíthatjuk bát­ran, hogy itt igazi sportbarát nincs, illetve nagyon, de nagyon kevés van. Egerben csak sport­kritikusok vannak, de ez aztán van bőven, mert felelősség nél­kül kritizálni könnyű. Ha a futballisták egy meccsen győ­zelmet aratnak, hangos az öröm­től mindenki, büszkén sugárzik minden arc, akkor a talmi kri­tikusok előtt nincs hiba, nincs rossz játékos, apálya nagyszerű, a rendezés kitűnő, a vendégcsa­pat ellátása elsőrangú stb. Bez­zeg mikor egy vereség kerül a lisztára, (győzni nem lehet min­dig s nem is volna jó) akkor egyszerre levonja a konzekven­ciát mindegyik és mindenütt s mindenben megtalálják a szálkát. No, hát itt van a hiba ! Kriti­kus rengeteg, áldozatkész sport­barát egy se! Pedig a sport nemciau megérdemli, de meg is kívánja az anyagi támogatást. Pénz nélkül, anyagi eszközök nélkül, eport8gyesület nem lé­tezhet. Más városokban valóságos va­gyonokat áldoznak a sportért s ilyen helyeken van is sport-élet és van egészséges fiatalság. — Egerben, sajnos, ezen a téren nagyon szegények vagyunk és nagyon kevesen vannak, akik meg tudják érteni a sport nemes hivatását és eszerint áldoznak reá. Itt kellene a fajvédelemnek érvényesülnie ! Ne vegye senki rossz néven e talán kiesé szigorú szavakat, de ez az igazság és «ne nyúlj hozzám» politikával nem lehet semmit sem orvosolni! Eklatáns példája a sport iránti nemtörődömségnek a Mese foot­ball szakosztálya által rendezett érsekkerti mulatság, amelyet azért rendezett a szakosztály élén állő fiatal gárda, hogy al­kalmat nyújtson mindenkinek, L EGRI NÉPÚJSÁG 1925. július 9 hogy sportszeretetét alkalmas módon nyilvánítsa. Az eredmény egy nagy kiábrándulás. Csak a Mese egynéhány régi jőbarátja rótta le rendes adóját, olyanok, akik máskor is örömmel támo­gatták az egyesületet. A jóbarát- ből mindig kevés van! Ezzel a pár sorral elő kellett jönni a nagyközönség elé, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a hibák legnagyobb része Kassa MTI. julius 8. (Cseh Távirati Iroda.) Az Eperjes mellett fekvő Alsó-sebesen mára virradó éjszakán a lakosság és csendőrség között összetűzésre került a sor, amely alkalommal egy embert agyonlőttek és töb­bet megsebesítettek. Arról volt sző, hogy a Ferenc- rendiek kolostorából elbocsátot­tak egy alkalmazottat, aki bosz- •zuből azzal vádolta meg az egyik szerzetest, hogy egy Ízben a köztársaság elnökét eretnek­nek mondotta. A csendőrség ezen rz alapon megindította a vizsgálatot, ami a lakosságban izgalmat keltett úgy, hogy botokkal és más ha­sonló eszközökkel fölfegyver­kezve össze verődtek a kolostor kapuján kívül. A feszült hely­zet vasárnap és hétfőn az egész napon át tartott. Mikor az em­Küzdelem a magyar és Varsó, julius 8. MTI. A nép- szövetségi ligák uniójának var­sói közgyűlésén tárgyalás alá kerülő kisebbségi ügyek között különösen fontos a kisebbségi eljárás kérdése. Mert szükséges, hogy a kisebbségi panaszokban az eljárás úgy szabályoztassék, hogy tényleg lehetővé is tegye a kisebbségi jogok érvényesíté­sét. A varsói közgyűlés előtt kettős tervezet fekszik. Az egyi- kot Magyari Gáza budapesti egyetemi tanár, a másikat Rauchberg prágai egyetemi ta­nár dolgozta ki. A bizottságban, amely az ügyet a közgyűlésre előkészíti, heves vita folyt. A cseh javaslat ugyanis csu­pán a ma még érvényben levő szabályokat foglalja rendszerbe. Fő érve az, hogy reformokat amúgy sem lehet a Nemzetek Szövetségénél keresztül vinni, tehát meg kell elégedni a most érvényben levő szabályokkal. Csupán arra kell törekedni, hogy szabatosabb és egyöntetűbb rend­szerbe foglalják. A magyar da- ; nem a vezetőségen, nem a játé­kosokon kereshető, hanem annak egyesegyadüli oka az anyagi eszközök teljes hiánya. Ha pénz van, minden bajt helyre lehet hozni, vagy meg lehet előzni. Dehát Egerben vannak édes gyermekek és vannak mostoha gyermekek és a Mese football szakosztálya,úgy látszik,mostoha gyermek! P. S. berek megtudták, ki volt a be­súgó, be akartak nyomulni a kolostorba, hogy bosszút állja­nak. Az összeverődött lakosság a csendőröket, akik a kihallga­tást folytatni akarták, megaka­dályozta, hogy bemenjenek a kolostorba. A csendőrök erősítést kértek és felszólították a tömeget, hogy oszoljon eszet. A tömeg a felszó­lításnak nem tett eleget. A csendőrök először a levegőbe azután a tömeg közé lőttek. Egy emb3r meghalt, többen, közöttük a csendőrök is, meg­sebesültek. Amikor mintegy 30 főnyi újabb csendőrcsapat ér­kezett, a tömeg szét futott. Ma reggel vizsgáló bizottság érke­zett a helyszínre, mintegy 20 embert letartóztattak. A vizsgá­lat folyik. a cseh tervezet között. legáciő ezzel szemben jóval mssz- szebb megy. Lukács György ki­fejtette nagy készültséggel és meggyőződéssel, hogy a mai el­járási szabályok mellett szinte lehetetlen a kisebbségi jogokat érvényesíteni, mart ezek a sza­bályok a gyakorlatban egyena- sen útját állják annak, hogy a kisebbségi sérelmek orvoslás vé­gett nemzetközi fórumuk elé ke­rülhessenek. Két ilyen nemzetközi forum van. A Nemzetek Szövetségé­nek tanácsa és a Hágában szé­kelő nemzetközi állandó birőság. A Nemzetek Szövetségének ta­nácsa csak akkor köteles kisebb­ségi ügyekkel foglalkozni, ha a tanács valamennyi tagja azt kí­vánja, már p’sdig a gyakorlat azt mutatja, hogy a tanács ide­genkedik az ilyen ügyeket ma­gáévá tenni, mart nam kíván el­lentótba jutni azokkal az álla­mokkal, amelyek ellen ezek a kisebbségi panaszok irányulnak. Nevezetesen az utódáliomokkal. így aztán megtörténik az a szégyen, bogy bár a kisebbsé­gek jogait a népszövetségi egyez­ség-okmány a Nemzetek Szö­vetségének védelme alá helyezi, a Nemzetek Szövetségének ta­nácsa a gyakorlatban ezt a vé­delmet nem nyújtja. A jogosult panaszok közül eddig mindösz- Bze két kisebbségi üggyel fog­lalkozott érdemlegesen. A mai eljárási szabályok a másik nem­zetközi fórumot az állandó há­gai nemzetközi birőság eléjugyan is csak azok az ügyek kerülhet­nek, amelyeket a Nemzetek Szö­vetségi tanácsa utal oda, vagy amelyeket az érdekelt államok kormányai együttesen visznek a birőság elé. Egyik ut sem járható. A Nem­zetek Szövetségének tanácsa rendszeresen kerüli, hogy kisebb­ségi ügyekkel foglalkozzék. Te­hát kerüli azt is, hogy azokat a hágai birőság elé utalja. A másik ut pedig azért nem járható, mert az utóbbi államok egyenlőre tartanak attól, hogy a felmerült panaszokkal a ma­guk jószántából a hágai birőság elé menjenek, tehát ki van zárva, az a feltétel, melynek érteimé­ben a hágai bíróság eljárhat. A kisebbségi ügyeknek csak olyan eljárás válhat javára, amely sza­baddá teszi az utat a kisebb­ségi jogi sérelmeknek a nem­zetközi jogi fórumok elé való juttatásához. A magyar javaslat tehát azon az alapon épült fel, hogy nem csak azoknak az államoknak legyenek jogaik a kisebbségi ügy tárgyalására, amelyek a Nemzetek Szövetségének tagjai, hanem a többi államoknak is. Ugyan olyan joga legyen a faji, nyelvi és felekezeti általános szempontoknak is, mert a kisebb­ségi jogok védelmére csak akkor lehet számítani, ha a kisebbsé­geknek meg van a joguk arra, hogy meghallgatják. Ezután a közgyűlés különféle indítvány- nyál foglalkozott, amelyeket el­utasított. Elutasította azt az in­dítvány is, amely kizárólag a mai érvényes eljárási szabályok alapján áll. Ez a javaslat nyil­ván arra irányul, hogy a ma­gyar határozati javaslatot ki­zárja az érdemleges megvitatás­ból. E javaslat elvetésével a ma­gyar küldöttség máris fontos eredményt éri el. Megfelebbezett városi képviselő­testületi határozat. A tegnapi nap folyamán több városi képviselő- testületi tag aláírásával felebbe- zést nyújtottak be a júniusi rendes közgyűlésnek ama hatá­rozata ellen, hogy Páriában a Városok Nemzetközi Kongresz-- szusán Eger város is képvisel­tetni fogja magát. MM* Cseh csendőrök és fegyvertelen magyarok véres harca a megszállott Alsósebesen. A magyarok meg akarták lincselni a ferencrendi szerzetes árulóját. — Egy halott, több sebesült. A magyar kisebbség ügye a népszövetségi ligák uniójának varsói közgyídésén. i

Next

/
Thumbnails
Contents