Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-01-22 / 17. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1925 január 22. csütörtök. XLII évf. 17. sz. Előfizetési díj postai szállítással- Jig hóra . 45.000 K | Egét* éa félévi elófizctéat ísgBedcvre 120.000 K I nem logadnnk el. ---­a m mi 111 ii—ima i ■ in unni nini inwnm iimntnrni i rnirmnnT-rnnrnn a POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség i Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A házelnök enunciációja. A nemzetgyűlés költségvetési vitájának megkezdése előtt a Ház elnöke indítványt tett, hogy mindazoknak a képviselőknek, akiknek kizáratűti határideje még nem telt le, a nemzetgyűlés üléseiről történt kitiltása hatály- talaníttassék. Az elnök indítványát a parla­ment egyhangúlag elfogadta. Midőn ezt a tényt, mint a pár­tok közötti kiengesztelödés jelét örömmel üdvözöljük, a házelnöki indítvány indokolását érdemes­nek tartjuk a magyar közvéle­mény figyelmébe ajánlani. Az indítvány motiválása közben rá­mutatott a nemzetgyűlés elnöke nemcsak a többség loyális kész­ségére, mely fátylat kíván borí­tani a kizárási okra, hanem többször megismételt kísérleteire is, melyeket a kizárt képviselők vélt sérelmének egy pártközi konferencián történő reparálá­sára tett. E lépések nem jártak sikerrel. Az ellenzék kizárt tagjai nem­csak presztízskérdést emlegettek, hanem politikai garanciák nyúj­tására is biztosítékokat követel­tek, alkotmányjogi és egyéb po­litikai kérdések tekintetőben. Alku tárgyává nem lehetett tenni a választói jog törvény­hozási rendezésének mikéntjét, mert hiszen ez sem a kormány­nak, sem a pártirányzatoknak, legkevésbé pedig a házelnöknek különleges ügye, kanem magá­nak a nemzetnek közjogi prob­lémája és így az erről való esz­mecsere csak elterelte volna az ülésekről való kitiltás mentelmi természetű kérdését a helyes vágányokról. Mindenki érezte azonban a passzivitásba vonult ellenzék indokolatlan magatartása foly­tán előállott parlamenti helyzet fonákságát. Legfőként maga a nemzetgyűlés pártokon felül álló elnöke, eki félretéve minden el­lentétet, mely a kizárás körül felmerült, a nemzet magasabb érdekeire való hivatkozással és célzással arra, hogy a kitiltott képviselők egyrésze a kizárás tényét magára nézve túl szigorú intézkedésnek tartja, a házsza­bályok adta uj keletű jogán a nemzetgyűlés plénumának javas­latot tett, hogy a kizárási ha­táridő letelte előtt mindenki visszatérhessen kötelességtelje­sítésének színhelyére és a nem­zet magas érdekeiért folyó mun­kában egyenként rősztvehessen. Ez a loyalis tett elismerésre méltó kezdeményezése a Ház elnökének, mely után most már valóban megszűnt a passzív el­lenzék részére még az ürügye is annak, hogy a kitiltásokat jogcímül használhassa fel a tör­vényhozási munkától való ön­kéntes távolmaradása igazolá­sára. Nemcsak reméljük, hanem most már el is várjuk a parla­ment 'minden pártjától és tag­jaitól egyenként és összesen, hdgy ennek ijaz ünnepélyes ak­A nemzetgyűlés mai ülését 3/« 11 órakor nyitotta meg Szci- tovszky Béla elnök. A költségvetési vita első szó­noka Lukács György, aki Drehr Imre tegnapi beszédének 8gyik passzusába kapcsolja be beszédét. Csatlakozik Drehr azon megálla­pításához, hogy a népjóléti tárca nagyon mostohán van dotálva. A népegészségügy az előtt is mostohagyerek volt, most is az, p8dig ennek a kérdésnek rend­kívüli fontossága van, épp úgy, mint az elhanyagolt gyermek­ügyünknek is. Nagyszabású em­bervédelmi politikára van szük- ság, hogy megalapozzuk a jövőt. A kormánynak módot kell ta­lálni arra, hogy ezt a tárcát jobban dotálja. Majd a költség­vetés bírálatára tér át. Hogy a kormány eddig nem terjesztett be költségvetést, annak gazda­sági életünk állandó hullámzása volt az oka. A szanálás első eredménye a korona stabilizá­ciója. A stabil valuta szigorú keretek közé szorítja úgy a be­vételi, mint a kiadási tételeket. A korona stabilizálását az állam­polgárok nagy áldozatai árán értük el, mert a polgárság tel­jesítő képessége a megpattanásig tusnak, mely a közvéleményre valóban mély benyomást tett, konzekvenciáit levonva, törvény­hozói tisztének gyakorlásával elősegíti a parlamenti megvita­tás alá kerülő törvényjavaslatok keresztülvitelét. Abban a hitben, hogy az or­szág szuverénitásának megtes- teeíiője, a népképviselet háza, ismét a komoly munka csarno­kává lesz, ahonnan az objektiv bírálat és az állampolitikai elő­relátás tisztultabb légköre vég leg száműzni fogja a nemzet méltóságát sértő botrányokat, Figyelő szemmel várjuk a nem­zetgyűlésen folyó költségvetés és azt követőleg a napirendre tűzendő választójog problémá­jának megfelelő megoldását. meg van feszítve. Msjd a forgalmi adóról beszólt. A forgalmi adót közgazdaság ellenesnek tarja. Kállay Tibor: A költségvetés szo­ros összeköttetésben van a sza­nálással. A szanálás programmja jól halad., A regenerálódáshoz és a korona stabilitásához fűzött reményeink beváltak. A passzivitásban maradt ellen­zékre megjegyzi, hogy ma nem lehet a rossz gyermeket játszani és arra várni, hogy megkapják a kormánytól az általános titkos választójogot. A közigazgatás, a valutare­form és a kisbirtokosság kérdé­seihez kíván hozzászólni. Azon keil lennünk mindenek előtt, hogy a forgalmi adót és a kincstári házhaszonrészesedést megszűntessük. A tisztviselői illetmények fel­emelése elöl nincs mód kitérni. A költségvetésben erre ügy talá­lunk módot, ha a beruházások­kal egy-két évig még várunk. Az ezekre előirányzott összege­ket a tisztviselők fizetésének emelésére kell fordítani. Az állami adminisztráció ellen nagyon sok a panasz. Sokszor túlzott, de sokszor jogosult ez a panasz. Különösen a forgalmi adónál látunk erre példát. Itt különösen az elsőfokú hivatalok vezetőit kellene felelőssé tenni a panaszokért. Ezután a valutareformról be­szél. Majd a kisbirtokosok gaz­dálkodására tér át. A földrefor­mot nem tartja befejezettnek. A földreform folytatásaképpen szükséges a földbirtok-forgalom teljes felszabadítása. A kormánypárt értekezlete Budapestről jelentik : A kor­mánypárt csütörtökön értekez­letet tart. Ez alkalommal fogja Bethlen István gróf miniszterel­nök tájékoztatni pártját a Ház új munkarendjéről. Miaden va­lószínűség szerint a költségve­tés letárgyalűsa után a válasz­tójogi törvényjavaslat tárgyalá­sára térnek át. A fajvédők és a keresztény- szociálista ellenzék teljes számban résztvesz a költség- vetés vitájában. A baloldali ellenzék a választójogi törvény benyújtása előtt nem vonul be a parlamentbe. Budapestről jelenti tudósí­tónk: A tegnapi nemzetgyűlé­sen Drehr Imre kormánypárti képviselő volt az utolsó szónok, aki a külföldi kölcsön összegé­nek fölemelését és az állami üzemek, állambirtokok jövedel­mezőbbé tételét sürgette. A teg­napi nemzetgyűlés szónokai egyébként mind kormánypártiak voltak. A szónokok különben főkép a kormánypártból és a kormányt támogató pártokból iratkoztak fel. A fajvédő kép­viselők is egytől-egyig résztvesz- nek a költségvetés vitájában, melyhez leginkább gazdasági szempontból szólnak hozzá. A keresztény szocialista pártnak is minden tagja résztvesz a vitá­ban. A baloldali ellenzék a vá­lasztójogi törvényjavaslat be­nyújtása előtt nem igen vonul be a Házba. Intézkedések Csehországban az élelmiszerek drágasága ellen. Prágából jelentik : A»Bohemia* értesülése szerint a kormány el­határozta, hogy az élelmiszerek drágulása ellen intézkedéseket léptet életbe. A készleteket össze­írják. Mielőbb meg kell szüntetni a forgalmi adót és a kincstári ház haszonrészesedést. A tisztviselők fizetésének emelése kikerülhetetlen. — A földreform folytatása a földbirtok-forgalom felszabadítása lenne. — Lukács György és Kállay Tibor beszéde a nemzetgyűlés mai ülésén.

Next

/
Thumbnails
Contents