Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-06-24 / 140. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. június 24. szerda XLII. évf. 140. sz. padjába, amikor már az ajtón kopogtat a nyár s a természet ezer varázzsal csalogatja munkája mellől a szabadba a minden rendű ős raDgú tanuló ifjúságot. A kásahegyen ám most már rövidesen átrágja magát az ifjú népség « mihamar ott terem az arany szabadság meseországában. Az iskola szigorú fegyelméből és munkakényszeréből bizony a teljes zabolátlanság és abszolút semmittevés kellős közepébe cseppennek vajmi sokan. A nyári két hónapnak mintha csak kifejezetten az volna a rendeltetése, hogy aláássa vagy egyenesen lerombolja mindazt, amit tízhavi kiadós iskolázással nagy nehezen felépített a tanító és nevelő munka. Bizonyos az, hogy nem jól van ez így s ha a boldog béke bőséges és könnyeimű esztendeiben behuűyt szemmel mentünk is el e tény mellett, a megpróbáltatás idején ezt a jelenséget ignorálni többé nem szabad. Szóba kell hozni és kiküszöbölésére meg kell tenni minden lehetőt. Legfőképen pedig fel kell hívni a szülők figyelmét arra, hogy a nyári vakáció reájuk nézve a legszorgosabb munka ideje. A nevelés gondja e két hóban egészen az ő vállukra nehezedik. Gyermeküket a rossz társaságtól és egyéb bűnszerző alkalmaktól, különösen a tétlenségtől, megóvni, az engedelmesség és kötelességtudás szellemében megtartani a nyári hónapok alatt az ő kötelességük. Ezt a feladatot nem lehet elhárítani és nem szabad lekicsinyelni. Lelkiismeretlenség vagy oktalanság volna korlátlan szabadságot ás teljes munkátlanságot engedélyezni a gyermeknek azzal a szinte cinizmus-számba menő megokolással, hogy «a tanév alatt úgyis eleget kínozzák.» Unosuntalan hangoztatottigazmm{■ ‘st*» ©»e*® wtm Búd János pénzügyminiszter ma visszavonta a tegnap beterjesztett indemnitási javaslatot. Helyette uj javaslatot terjesztett be az 1925. év második felében viselendő közterhekről, állami kiadásokról, a beruházásokról, a tisztviselői illetményekről és az adómérséklésekről. Budapest, junius 23 MTI. ;A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitúvszky Béla elnök. Búd János pénzügyminiszter visszavonja a tegnap beterjesztett indemnitási javaslatot és a kővetkező két javaslatot terjeszti be : Törvényjavaslat az 1925. év második felében viselendő közterhekről és állami kiadásokról, továbbá törvényjavaslat a beruházásokról, a tisztviselői illetményekről ős az adómérséklésekről. Kéri, hogy mindkét javaslatot azzal az utasítással adják ki a pénzügyi bizottságnak, hogy a legközelebbi ülésnap napirendjének indítványa előtt terjessze be jelentését. A Ház ilyen értelemben határoz. Szilágyi Lajos napirend előtti felszólalásában megállapítja, hogy a sajtó tévesen közölte legutóbbi beszédét. A választójogi javaslat 13. szakaszánál Farkas István szólal fel. Az egységes párt hatalmi érdekekből ragaszkodik a nyílt szavazáshoz. Nem lehetséges, hogy azokban a városokban, ahol eddig titkos volt a szavazás, most nyílt szavazás legyen. Ez jogfosztás. A törvényhozás erkölcsi alapjának feltétele a titkos [szavazás. Javasolja a szakasz törlését és helyette a kővetkező szöveget indítványozza : A szavazás titkos. Meskó Zoltán: Az egységes párt prograAmjában benne van a titkos szavazás. (Felkiáltások az egységes párton : Nincs benne !) A tabi kerületben a választásoknál megfenyegették a béreseket, hogy ha nem a kormánypárti jelöltre szavaznak, elbo- csájtják őket. (Felkiáltások : Nem igaz ! Kik ezek ? Neveket kérünk!) A szociál demoisraták titkosan szavaznak, mért ne szavazzanak titkosan a falun is ? (Felkiáltások a jobboldalon: A falu nem titkos 1 Nem kell titkos szavazás!) Csatlakozik Farkas Tibor indítványához. Hercegit Béla : A nyílt szavazás mellett foglal állást. Elismeri, hogy a nyílt szavazás mellett is történhetnek visszaélések, nem áll azonban az, hogy a titkos szavazás a priori kizár minden visszaélést. A szakaszt az eredeti szövegében fogadja el. saig^cac£St^iiaii^i^!a8caBisaesa ras Az új olasz sajtótörvény. Róma junius 23. MTI. A kamarában szombaton elfogadták a sajtótörvényt, amely kimondja, hogy szenátor vagy képviselő nem lebet lapnak felelős szerkesztője és a kormány megtagadhatja valakinek a felelős szerkesztővé való kinevezését, ha az illető már kétszer el volt ítélve. A felelős szerkesztő személyi adatait és tartózkodási helyét az ügyészségnek be kell jelenteni. A laptulajdonos a nyomdatulajdonossal és a kiadóval egyenlő jogi szempontból. Együtt felelősek azoknak a pénzbüntetéseknek a megfizetéséért, amelyet a felelős szerkesztőre kiszabtak, A megfizetésnek a nyomda szolgál zálogul. Az óvadékok nagyságát az egyes törvéry- széki elnökök határozzák meg. Ugylátszik, észhez tér a francia szocialista kormány. Páris, junius 23. M. T. I. Az igazságügyi miniszter hosszabb tárgyalást folytatott a felebbvi- teli törvényszék államügyészével és a köztársaság főügyészével. A Havas Iroda úgy tudja, hogy az értekezleten különösen azokról az intézkedésekről volt bző, melyeket a kommunista üzelmek elnyomására tenni szándékoznak. Velőszinü, hogy a holnapi miniszter-tanácson engedélyt fognak kiadni egyes kommunisták üldözésére, akik az engedelmesség megtagadására hívták fel a katonákat. Van-e Egerben Sportélet? Igen Tisztelt Szerkesztő Úr! A napokban az új uszoda üdítő hullámaiban egy idegenbe szakadt régi iskolatársammal találkoztam. Miután a viszontlátás első örömein túlestünk, lokálpatrióta büszkeséggel fordultam hozzá: »No mit szólsz az új uszodánkhoz ? Mit szólsz az egri sportélet nagy fellendüléséhez ?« Már előre elkönyveltem magamban az Egernek járó elismerést s csendes büszkeséggel vártam a feleletet. »Hát uszodátok — mondotta — gyönyörű van. El kell ösmernem, messze földön ritkítja párját, de engedj meg, mikor Eger fellendült sport életéről beszélsz, olyanról szólsz, ami nem látszik.» Mikor látta megütközést eláruló tekintetemet, mielőtt még szólni tudtam volna így folytatta : »Mert kedves Öregem ez az egypár lelkes magyar fiú, akik a maguk erejéből európai, sőt világ hírnevet küzdöttek ki s újra fényesre csiszolták a már elszürkült egri nevet, ezek nem jelentik a sport élet fellendülését, hiszen alig vannak tizen. Ezek csak azt jelentik, hogy