Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-20 / 137. szám

Ara 2Ó00, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. június 20. szombat. XL1I évf. 137 sz. Előfizetési dl} postai szállítással: i hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI KÄPILÄPc Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Részletkép a Mtelkérdés hosszmetszetéből. ii. Hasonló című előző cikkünk a hitelkérdés hosszmetszetét álta­lános, elvi nézőpontból tette vizsgálat tárgyává. Ezt a vizs­gálódást aktuálissá egy helyi, ámbátor csak titokban terjengő, szenzáció tette, mely iskolapél­dájául szolgálhat a hitelkérdés dzsungeljára rávilágító gyakor­lati megállapításokra. A közelmúlt időkben egy, vá­rosunkban tiszta s ügyeskezű üzletembernek ismert úrnak kö­zel egy milliárdot sikerült össze­harácsolni (s aztán a biztos kül­földre átmenteni) azon a címen, hogy a normálisnál kétszer-há- romszor nagyobb kamatot tud biztosítani >magánüzleteiéinek.« A kárvallottak, az utolsó va­gyonkáját sirató özvegyasezony- től kezdve magas állású urakig, mindenféle rendű és rangú em­ber, most bizonyára bűnbakot keresnek és sokan közülök ke­servesen átkozzák azt a pilla­natot, mely őket ezzel a túlsá­gosan »ügyes« üzletemberrel összeköttetésbe hozta. A saját kapzsiságuk, a gyermeki naivi­tásig menő hiszékenységük azon­ban valószínűleg nem jut eszük­be. Pedig előttük lebeghetett az elmúlt évek rendőri krónikáinak már-már az unalomig ismételt hire a »kosztba« vett pénzek tüdővőszes elsorvadásáról; a sajtó nagy nyilvánossága is tú­lontúl sok esetet tett közhírré, amikor könnyű lelkiismeretű em­berek ily módon mások verej- tékes munkájából kényelmes jó­létet teremtettek maguknak, mely jólét sokszor a börtön küszöbén omlott össze, sokszor a külföldre mentödött át, de mindig a be­csapottak, kifosztottak átka, könnye, koldusbotjuk kopogása kisérte. Azonban az emberi szenve­dély űgylátszik sohasem okul. A becsapás módja talán eseten- kint változik, az eszközök talán mindinkább változatosabbak is lesznek, a rábeszélés művészete tökéletesedni kénytelen, de a kisértő szirénhangok alap motí­vuma mindig a sokat igérés, hangszerelése pedig az erre a muzsikára felfigyelő embereknek a felhőket verdeső hiszékeny­sége. Mert, csodálatos, józanul szá­mító kereskedő, iparos, vállal­kozó, építtetni akaró tisztviselő, legyen bár maga a megtestesült becsület s szolgáljon bár eddigi munkájának eredménye teljes anyagi fadezetül a szükségelt hitelnek, normálisnak tetsző ka­mat igérése mellett égő szomjú­sággal vándorolhat a hitelinség pusztaságában, erejét sokszoro­san meghaladó ígérgetések s közvetítő díjak fizetése után azonban azonnal méltónak talál­taink a hitelre. Ez a fojtó atmoszféra tehát többféle olchimista tevékenység mérges gőzeiből tevődik össze. Először is a kormány végez pénzügyi egyensúlyozó bűvész­kedést, amikor egy felvett, de fel nem használt külföldi köl­csön terheit azzal az adófizető polgársággal fizetteti meg, me­lyet önerejéből talpraállithaíó- nak nem tsrtott, de amelynek gigászi, önéletét mentő küszkö­déséhez anyagi erőforrásokat megnyitni még most sem, az utolsó percben, nem mutat haj­landóságot. Az állam pénzügyi politikája, akár törvényhozási, akár kor­Budapest, MTI. junius 19. A | nemzetgyűlés mai ülését 11 óra­kor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Folytatják a választó­jogi javaslat 19-ik szakaszának a tárgyalását, mely a választó­jogból kizáró okokat sorolja fel. Szabó Imre példákat sorol föl annak bizonyítására, mily köny- nyü volt valaki ellen izgatás miatt eljárást indítani. A szakasz ki akarta zárni a szociáldemok­ratákat a képviselőjelöltek so­raiból, ők ennek ellenére az ed­digi utón fognak haladni,' még azon az áron is, ha egyesek kö­zülök nem lehetnek képviselők. Kivánja, hogy azokat se lehes­sen képviselővé választani akik a Károlyi kormány alatt főispá­nok voltak. Csatlakozik Vázso- nyi és Ruppert indítványához. Kiss Menyhért: A rágalma­zásra vonatkozó réBzt a magyar mányintézkedésekben nyilvánul­jon meg az, e hitelkérdés kom­plexumában nem mutat sem egy­séges, sem erőteljes vonalat. Kezdeményezésről, irányításról sző sincs, a nagy könyörgések után egyes produktív foglalko­zású ágaknak szolgáltatott hite­lek nehezen hozzáférhetők, nem olcsók, körülményesek a minda- nekfölött nem kielégítők. Szo­morú perspektívája Széchenyi céljának : a nemzet vagyonoso- dásának. A magántőke pedig egységes állami irányítás nélkül nem tel­jesítheti megfelelően hivatását. Mint láttuk, tág tere nyilhatik alacsony emberi indulatok ga­rázdálkodásának : a hitelező kapzsiságra és érzéketlenségre, az adós könnyelműségre erejét meghaladó vállalkozásokra haj­lanak. A hitel igazi atmoszféráját: a a becsület uralmát kellene leg­első sorban is az államnak meg­teremteni, saját példájával, az­után bőséges hitelforrások nyi­tásával, az uzsoraszakaszok élet­beléptetésével és könyörtelen végrehajtásával. Csakis így le­hetne a tőke e a szükséglet kö­zötti megrendült bizalmat ismét visszaállítani. Dr. Urbán Gusztáv. újságírói társadalom ellen irá­nyítja. Az újságíró érdekekről emeli fel szavát Sokorópátkay Sza­bó István: Es ha rágalmaz ? Kiss Menyhért: Ez szükséges néha! Felkiáltások : közérdek­ből ? Ezt sohase hallottuk ! Kiss Menyhért : Igazságtalanságnak tartja a volt kommunistákra vo­natkozó rendelkezést, a szakasz idevonatkozó rendelkezéseinek enyhítését javasolja. Propper Sándor: Reflektál Rassai tegnapi felszólalására. Ők nem akarnak raboknak vá­lasztójogot adni. de az a hely­zet, hogy egy-két szemrebbenés és aki 10 órakor szabad volt, 12 órakor a fogház lakója. (Nagy zaj a kormánypárton) Rendre ! Vass József: Egyszerűen nem igaz! Barla Szabó József: Ilyen em­i berek nem érdemlik meg a vá­lasztójogot. Egy hang : Precízül hazudik ! Hegymegi Kiss Pál az elnök felé: Azt mondja, hogy precizül ha­zudik... Lehet ilyent mondani ? Az elnök : A közbeszőlást nem hallotta, a gyorsírói jegyzetek­ből fogja megállapítani, hogy ki használta ezt a megjegyzést. Propper Sándor hivatkozik arra, hogy tegnap is elítéltek egy szociáldemokratát egy cikk miatt. Sütő József: Szép korszak ! Rakovszky Iván: Ne tessék ilyen cikket Írni ! Propper: A bírálat jogától nem állhatnak el. Rakovszky: Ezt nem is kivánja senki. Propper : Arról beszél azután, hogy a képviselők sem tarthat­ják meg beszámoló beszédeiket. Az elnök figyelmezteti, hogy a beszéd ideje lejárt. Propper a beszédidő meghosz- szabbitását kéri, de a többség nem járul hozzá, mire nagy zaj és lárma támad a baloldalon. Lótai Ernő: Majd retorziót al­kalmazunk ; mindannyian felirat­kozunk. (A szociáldemokraták és a radikális elienzek tagjai ekkor felvonulnak az elnöki emelvényre és feliratkoznak a jegyzőknél.) Közben Propper tovább beszél, mire az elnök figyelmezteti, hogy ne provoaáljon szőmegvonást. Propper ennek dacára tovább beszél,mire az elnök ujből.figyel- mezteti ős Propper sző nélkül leül. Ezután Farkas István szólal fel: A szakaszba foglalt rendel­kezések törlését kéri, de java­solja, hogy ha ezt nem tennék, akkor sem kerülhessenek a kép­viselőházba azok, akik annak idején a vörös hadseregben tiszti szolgálatot teljesítettek. Pakots József: A kormány a saját hatalmát félti. Eger idegenforgalmáról, ennek elérhetéséről s mint láto­gatott fürdővárossá való mielőbbi kifejlesztéséről állandóan hal­lunk beszélni, sőt ily irányú cikkek is gyakran jelennek meg e lap hasábjain. Érthető is ez, m3rt a városunkat szerető és annak érdekeivel örömest törődő polgárok mindegyikében él a vágy, hogy ezt mielőbb betelje­-mit® -wsm* $$ A választójogi javaslat részletes vitája. A rágalmazók és rabok választójoga.

Next

/
Thumbnails
Contents