Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-20 / 137. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG sedve lássa. E beszélgetések éa cikkek igen lényeges tényezőnek tekintik a vízvezeték és az utcai öntözés kérdését. Ennél a pont­nál nincs véleménykülönbség, minden hozzáértő belátja, hogy jő ős bő ivóvíz, pormentes utak és terek nélkül nincs idegen- forgalom, nincs fürdőváros, bár­mily kitűnőek is uszodáink és fürdőink. Esen tényezők egyiké­nek, nevezetesen az utak ki­adósán bő öntözésének és így azokpormentesitésének már most, aránylag igen olcsón való elér­hetése tekintetében akarom az intézkedésre hivatottak figyel­mét a következőkben felhívni: A városnak 2 drb kétfogatú és 1 drb egyfogatű öntöző lajtja van, ezekkel csak igen kis ered­ményt lehet elérni a mai rendszer mellett. Ezen lajtokat ugyanis a fogatot hajtő kocsisok éa a melléjük adott munkások kézi erővel hajtott igen primitiv víz­emelő szivattyúval töltik meg, ami oly lassan történik, hogy egy öntöző kocsinak egy-egy fordulójához több mint egy [órai időre van szüksége s igy a napi teljesítőképessége rendkívül cse­kély, s e mellett az eredmény majdnem semmi, mivel a kocsi­sok nagyon takarékoskodnak a vízzel (mert nekik kell húzni) s a gyengén meglocsolt útszaka­szon a por egyáltalán nincsen megkötve, sőt az újra teljesen felszárad, mikorra az öntöző lajt visszajön. Ezen nagyon könnyen és ol csőn segíthetnénk egy elektro­motoros, vízemelő centrifugális szivattyú alkalmazásával, mely­nek legalább is olyan teljesítő­képességének kell lenni, hogy az öntöző lajtot 5 perc alatt meg töltse. Ezt egy 5 HP. elektro­motorral el lehet érni. Elértük azt, hogy újra van nappali áramunk, a lehetőség tehát meg van hozzá, csak meg kell bízni a villamos telep agilis vezérigaz­gatóját, hogy szerezzen be a város részére ily szivattyút és mőtort, azt házi kezelésben sze­relje fel az uszodák túlfolyó vizére és igazán nevetségesen csekély költség,'illetve befektetés mellett az utcai öntözés kérdése megoldást nyer, sőt az üzem és fenntartás kevesebbe fog ke­rülni, mint amennyit a vízhúzó napszámosok költsége tett ki, sőt tűzvész esetén is megfizetethet- len előnyünkre fog szolgálni. Ily üzemű szivattyú alkalma­zása mellett egy-egy öntöző lajt teljesítő képessége átlagos húsz perces fordúlőt számítva napi 10 órai munkaidő mellett 30 for- dűlő, tehát 30 köbméter víz a igy a legnagyobb valószínűség szerint két fogat is elég lecsz és a harmadik megtakarítható. Mi­vel eddig egy fogat napi hat fordulót, a három összesen 18 fordúlőt tett, inig igy két fogat napi 60 fordúlőt fog tehetni. Ezen berendezéshez szükséges centrifugális szivattyú és elektro- mőtor raktárról kapható, ha te­hát a városi tanács legközelebbi ülésén ekként oldja meg a kér­dést, úgy 14 nap múlva a víz­emelő már üzemben lehet s a la­kosság megszabadúlhat az útcai portól. K. P. Gy. Egyhangú lelkesedéssel választották meg Isaák Gyula alispánt és dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselőt Eger város diszpolpárává. Ünnepélyes keretek között díszes küldöttség nyújtja át a díszpolgári oklevelet. Eger, 1925. junius 19. Ma délután 3 órakor díszköz­gyűlést tartott Eger város kép­viselőtestülete. Braun Károly városi főjegyző jelentette, hogy több egri polgár aláírásával indítvány érkezett a polgármesterhez arról, hogy ki­váló közéleti érdemeire való te­kintettel válasszák Eger város díszpolgárává dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselőt. (Éljen­zés). Az indítvány elmondja, hogy dr. Nagy János két évti­zede működik és küzd sikerrel Eger város érdekeiért. Mint pap és nemzetgyűlési képviselő köz- gazdasági, kulturális és szociális téren elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az indítványt Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsos, Nagy László, Tatai Sándor, Ju­hász Antal, Sárfi József, dr. Dallos Iván, Zsíros Sándor, Vida Ferenc stb. írták alá. Petro Kálmán dr. emelkedik ezután szólásra: Egy város a maga polgárának nagyobb elis­merései és megbecsüléssel nem adózhat, mint azzal, hogy dísz­polgárává választja meg. Eger­ben évszázados tradíció, hogy még az érdemesek közűi is csak a legérdemesebbeket választja meg díszpolgárnak. Szükség van erre és a mai dísz­polgár-választással is azt mu­tatjuk meg, hogy Egerben van­nak olyan polgárok, akik a pol­gári erényekben gazdagok és a közért való önzetlen 'munkában feddhetetlenek. Nagy János dr.- ban én nem a politikust, hanem az egri polgárt kívánom kiemelni. Tősgyökeres egri családból való. Mint fiatal pap, a hittan és the- ológia tanára. De papi hivatása mellett meglátja, mi a köteles­sége mint városi polgárnak. Maga köré gyűjti, egyesületbe tömöríti a földmives és az ipa­ros ifjúságot. Kinn, a város külső részein a földmives .tár­sadalom, benn jpedig az iparos­ság rajongó szeretete veszi körül. Oly odaadó munkával dolgozik a közért, a várossal szemben olyan érdemeket szerez, hogy két alkalommal is nemzetgyűlési képviselővé választják meg. — Mély tisztelettel ajánlom, hogy ezt az érdemes férfiút egyhan­gúan válasszuk meg Eger város díszpolgárává. (Éljenzés.) Trak Gáza polgármester. A díszközgyűlés egyhangú határo­zata alapján kimondom, hogy dr. Nagy János Eger város díszpolgára. Braun Károly főjegyző ezután Isaálc Gyula alispán díszpolgár­rá választásáról szőlő indítványt olvassa fel. Csekó Gábor nagy­prépost, Kriston Endre püspök, Bőhm Alajos kir. törvényszéki elnök, Kánitz Dezső vezérigaz­gató Paulovits Lajos ős több más aláírással indítványozzák, hogy Isaák Gyula alispánt 40 éves közszolgálati jubileuma al­kalmából válasszák Eger város díszpolgárává. Kálnoky Viktor dr.-. Ebben az ünnepi, magasztos hangulatban én is azt mondom, amit az élőt- lem szóló, t. i. hogy a díszpol­gáraiig adományozása olyan ju­talom, amit sem uralkodó, aem törvényhozó nem adhat : olyan jutalom, mellyel egy város pol­gársága körülveszi a kiváló em­bertársakat. — Herczeg Fereno mondja, hogy egy nemzet nagy- jaiban becsüli meg önmagát. — Isaák Gyula alispán ur Öméltó­sága iránt mindannyian gyer­meki Gzeretetet és tiszteletet ér­zünk. Pályája sikereinek oka kristálytiszta jellemében, 40 évea szeplőtelen közéleti munkássá­gában keresendő. Nemes felfogás, jő szív áradt minden ténykedéséből. A béke és alkotó munka az ő programmja. Mindannyiunk leikéből fakadó az az indítvány, hogy őt egy­hangú lelkesedéssel Eger város díszpolgárává válasszuk. (Él­jenzés) Trak Géza polgármester kihir­deti a határozatot, mely szerint a képviselőtestület ünnepélyes formák között diszküldöttség ál­tal nyújtja át a díszpolgári ok­leveleket ha majd elkészülnek Isaák Gyulának és dr. Nagy Já­nosnak. A díszközgyűlés ezzel végeiért. Ankétot hívnak ossza a forgalmiadó ügyében. Több nemzetgyűlési képviselő a forgalmiadé reformja ügyében mozgalmat indított. Elhatározták, hogy küldöttségileg fordulnak 1925. június 20 Búd János pénzügyminiszterhez egy szsktanácskozás összehívása tárgyában. A küldöttség veze­tője Kállay Tibor nyugalmazott pénzügyminiszter, tagjai pedig egri Nagy János, Eőrffy Imre, Drehr Imre, Oberhammer Anta1 Erődi-Harrach Tihamér, F György Bessenyey Zenő, t. A képviselők a pénzügym tér előtt kifejezésre juttatták az óhajtást, hogy a forgalmiadé várható reformja során, amelyet Bethlen István gróf miniszter- elnök tegnapi beszédében bejelentett, a kormány vegye figyelembe a különböző érdekelt­ségek részéről felmerült meg­jegyzéseket ős az egyes iparos és kereskedői érdekképviseletek memorandumait a tanácskozá­sok során fogadja el tárgyalási alapul. A képviselők többek kö­zött beterjesztették az általános ipartestületnek és az OMKE dunaföldvári kerületének együt­tesen tartott nagygyűlésében 1925 május 28-án hozott hatá­rozatát. A mozgalom eredményeképpen a kormány előreláthatólag rövi­desen ankétot hiv egybe, ame­lyen a mozgalmat megindító nemzetgyűlési képviselőkön kí­vül az összes érdekeltségek meg­hallgatásra fognak találni. HÍREK — Eger, 1925. junius 20. — Papszentelós. Kriston Endre fel­szentelt püspök Lábas József, Magyar István, Nagy János, Tökölyi Imre és Zakkar József végzett íheologusokat e hó 21-én, vasárnap reggel 6 órakor a pap­nevelő intézet házi kápolnájában éldozőpapokká fogja felszentelni. A papszentelés szertartásának végeztével a püspök automobi­lon Mezőkövesdre megy, ahol egy ünnepi körmeneten fog pontifikálni. Évzáró ünnep az Angolkisasszonyok­nál. Az Angolkisasszonyok egri érseki rk. leánygimnáziumának és felső kereskedelmi iskolájának évzáró ünnepsége 1925. június 21-én vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a díszteremben a következő műsorral: 1. Rossini: Stabat Mater, zongorán Hodobay Ilona f. kér. II. óvf. növ. 2. Évzáró beszédet mond vitéz Veszprémy Dezső igazgató. 3. Bloch : Magyar ábránd, hegedűn Racsek Klára, g. V. o. t. 4. Lamperth: Ismerek egy szép országot, ezav. Nagy Stefi, g. II. o. t. — Stolle: Das Gebet der Mutter, szav. Lengyel Klára, g. III. o. t. 5. Schubert: Aufenthalt, énekli Krűner Lívia, érett«, növ. 6. Florian: Le tinge qui montre la lant erne magique, szav. Balázs Ilona, g. VI. o. t. Hemans : He never emiled again, szav. Buday Margit, g. VI. o. t. 7. A győzte« tavasz, jelenet két képben Sík—Meiszner : Fehér rózsák és Gsengetyűsző c. ének­számaival. — A lepketáncot Somogyi E. III., Domán M., Hodobay I. és Prisztás I. IV. o. t. adják elő. 8. Az intézetből végleg távozó növendékek nevében bú-

Next

/
Thumbnails
Contents