Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-10 / 129. szám

ka 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. június 10. szerda. XLII évf. 129 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egjj hóra 40.000 K, negjjedévre 120.000 K. POLITIK.RI HÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. OŰ*l Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Eger idegen forgalmáért. Kétségtelen tény, hogy meg­felelő alap mellett, mely alatt kellemes kiima, jő élelmezési vi­szonyok, szép környék, fgyógy- fürdők, stb. értendők, az idegen forgalom fellendítése főleg meg­felelő, kitartó és jól szervezett reklám útján érhető el. Az alap, amelyre az idegen forgalom megindítását bazirozni lehetne, Egerben feltétlenül megvan. Kérdés azonban, célszerű len­ne-e már most megindítani a pályaudvari plakátok, újság köz­lemények, ízléses magyar ős idegennyelvü prospektusok stb. révén a reklámhadjáratot, vagy pedig célszerű volna még várni, mig számos gazdaság- és város- politikai, valamint rendészeti in­tézkedés révén megerősödik ben­nünk a bizonyosság, hogy a költ­séges reklám révén nemcsaktissft- virág vendégeket, de maradandó látogatókat is nyerünk. Számos külföldi fürdővárosnak az átfutó látogatókon kívül megvan a rendes törzsközönsége, amely nem őrzi magát jól, ha évente 1—2 hétre el nem látogatott ked­venc városába. Egy bizonyos adagja a fejlett localpatriotizmusnak, talán már ösztönözne is arra, hogy no kés­lekedjünk egy percet se és üssük meg a nagyvilágban a dobot Eger mellett. A köteles bizal­matlanság — ha közpénzek ki­adásáról van sző — a soha sem ártő szigorú önbirálat azonban mást javasolnak. Nem a mindenáron való ellen­zékiség vagy a kákán csomó- keresés vezet, ha még Eok ki­fogásolni valót találunk Eger­ben, hanem a törekvés használni, mert magunknak ártanánk az illúziókkal. Tagadhatatlan, hogy a köz- biztonság nem olyan mintaszerű, amilyen nélkül fürdőváros el nem képzelhető. A vasárnap estén­ként az Érsekkertből feiharsogó duhaj kurjongatás és a hétfőn reggel ott látható vértőcsák semmiesetre se minősíthetők ven- dégmarasztalő és idegencsalogató faktoroknak. Erélyes vegyes katonai és pol­gári razziákkal és a kertnek vasárnap éjjel 11—12 órakor való lezárásával talán lehetne » segíteni a bajon. Kétségbeejtő volna, ha a lakosság intenzív felvilágosításával, — hogy a fék­telen lármás mulatozással és ké­seléssel nemcsak saját, de a vá­ros gazdasági létét is aláássa — e téren nem lehetne tartós ja­vulást elérni. Állandó munkát adna még a szállodai szobaárak, a bérkocsi­tarifák, az élemiszerek valódi­ságának folytonos ellenőrzése és a visszaélések gyors megtorlása. A vízvezeték és csatornázás hiánya jelentős szépséghiba egy fürdőváros arculatán, melynek elhárításáért semmiféle anyagi áldozattól sem szabad vissza­riadni. Vízvezeték nélkül a fő­utcák és semmiféle célra nem használt tereknek és terecskék- nek parkosítása, mellyel a város olyannyira kedvessé és meghitté tehető, csak félrendszabály ma­radna, mert elegendő öntözés nélkül a város parkjai már jú­niusba kiégett mezőkhöz hason­lítanának. A városi kertészet egy kis igyekezettel egy pár szál virágot is ültethetne a parkokba, hogy méltók legyenek nevükhöz, mert fü és gaz egyedül, gyomos utak és tépett cserjék az elárvult- ság elszomorító érzését keltik. Az Érsekkert szakavatott ren­Eger, 1925. junius 9. Hevesvármegye törvényható­sági közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartotta ülését Isaák Gyula h. főispán elnöklete alatt. Napirend előtt Dutkay Pál prelátus kanonok’emelkedett szó­lásra és ékes mondatokban em­lékezett meg a volt főispán ki­váló érdemeiről. Ezután Puchlin Lajos vármegyei főjegyző az alispáni jelentést olvasta fel. Az alispáni jelentés többek kö­zött így hangzott: A volt főispán érdemei. A kormányzó ur ő főméltő- sága a folyó évi május 16-án kelt magas elhatározásával a belügyminiszer ur előterjeszté­sére vitéz dr. Bobory Györgyöt Hevesvármegye főispánját ettől az állásától buzgó szolgálatai­nak elismerése mellett saját ké­dezése és felújítása, a gőzfürdők modernizálásának ős bővítésé­nek támogatása, fürdőszállő lé­tesítése, a belterületi utak rend­szeres söprése és locsolása, a feloszlatott katonai zenekar pót­lása és hangversenyek rendezése az Érsekkertben vagy a körzőn stb. stb. mind oly nélkülözhetet­len intézkedések, melyek nélkül a fürdővendégek aligha távoz­nának innen kielégítve. Fenti kívánalmakat áttekintve, megállapíthatjuk, hogy nagyobb tőkebefektetést és kiadásokat csak a vízvezeték és csator­názás, valamint a fürdőszálló lé­tesítése kívánnak s azért nem szabad azokat, mint a jövő ze­néjét kezelni, hanem energikusan kell keresni az utakat megvaló­sításukra. Ha a célt felőnyire már megközelítettük, akkor ideje lesz a kedvezményes árú 3—7 napos érvényű Budapest—Eger térti jegyek szorgalmazásának a Máv. igazgatóságánál. Kiindulási pontul természete­sen a város pénzügyi helyzetét kell vennünk, miért is legköze­lebb a város polgárságának adó­zási képességét és a város költ­ségvetését kell fenti szempontok szerint megvizsgálni. Dr. Pálosi Ervin. relmére felmenteni méltőztatott. Az erről szőlő miniszteri leira­tot s a volt főispán ur búcsú ló­véiét a törvényhatósági bizott­ság legközelebbi közgyűlésén fogja tárgyalni. Tekintve azon­ban, hogy a volt főispán ur bi­zottságunknak is hosszú időn át elnöke volj a bizottsági gyűlé­sek vezetése körül mindig nagy tapintattal járt el, a bizottság elé tartozó ügyek intézésében mindig a legnagyobb jóindulatot tanúsította, a közérdekű ügye­ket fáradságot nem ismerő párt­fogásával segítette elő, a sikert, egyszóval bizottságunk elnöki tisztét példásan töltötte be s így felmentése bizottságunkra is ér­zékeny veszteség, miért is ja­vaslom, méltóztassék a bizott­ságnak a volt főispán úr távo­zása feletti mély sajnálkozását kifejezni s érdemeit jegyzőköny­vünkben megörökíteni. A Hevesmegyei Hitelbank és a vármegye pénze. A törvényhatósági bizottság által a vármegyei pénzek gyü­mölcsöző elhelyezésére kijelölt pénzintézetek közül a Hevesme­gyei Hitelbank r. t. a nehéz gazdasági viszonyok, valamint egyik alkalmazottjának üzelmei miatt válságba jutott. Az inté­zet helyzetéről kellő tájékozó­dást szereztem s a Pénzintézeti Központ vezetőségével is tár­gyaltam a bajba jutott bank sza­nálásáról s a [tárgyalások ered­ménye szerint jelenthetem, hogy az intézet felszámolásában a Pénzintézeti Központ fog részt- venni s igy nem lesz kitéve az intézet jogosulatlan megrövidí­téseknek, minek folytán a befo­lyó aktívák legnagyobb részben fedezni fogják a passzívákat, a fennmaradó hiányt pedig az igazgatósági tagok fedezik, igy a hitelezők nem fognak kárt szenvedni. Szorgalmazni fogom, hogy a felszámolás a lehető leg­rövidebb idő alatt lebonyolítaa- sők s a hitelezők lehető gyor­san jussanak pénzükhöz. A vár­megye vagyonából a gyámpénz- tárnak 53,150.000 K a közúti alapnak 300 millió K, a vegyes alapoknak 440.825 K, összesen 353,590.825 K. kőszpénzbetőtje volt az intézetnél elhelyezve. Hány darab papírpénzt köteles elfogadni a posta. A kereskedelmi miniszter ren­deletet adott ki, amelyben meg­határozta, hogy a posta egy pénznemből mennyit köteles egy féltől elfogadni. Százkoronásig legfeljebb 100 darabot, ötezer- koronásig legfeljebb 500 dara­bot, huszonötezerkoronásig leg­feljebb 1000 darabot, ezenfelül korlátlan mennyiségű pénzjegyet kötelesek a postahivatalok a fe­lektől és éppúgy a felek a pos­tától elfogadni. Amennyiben va­laki egyszerre ötnél több utal­ványt, vagy postatakarékpénz­tári befizetési lapot ad fel, vagy az egy utalványon feladható leg­feljebb 15 millió koronánál töb­bet, vagy kissebb összeget, de ötnél többféle pénznemben fizet be. A rendelet részletesen sza­bályozza a pénzjegyzéb formáját. tmníóé***&&&& mmusmn* A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. A volt főispán felmentése és a Hevesmegyei Hitelbank bukása az alispáni jelentésben.

Next

/
Thumbnails
Contents