Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-10 / 129. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1925. június 10 A közvetlen kocsi. A város közönségének évek hosszú sora alatt meg-megujuió kérelmét honorálta az államva­sutak igazgatósága a most élat- beléptetett nyári menetrenddel kapcsolatosan : kaptunk egy vo­natpárhoz Eger és Budepast kö­zött közvetlen kocsit. Éz a közönség kényelmére bevezetett újítás az Államvasu­taknak két kocsiját foglalja le és pedig az egyik indul Buda­pestről 22 éra 20 perckor és egy ' füzesabonyi átcsatolás után pj Egerbe érkezik 3 óra 46 perc­kor, a hol a vonatgarnituráből kikapcsoltatik e a nappali órá­kat Egerben tölti. A másik kocsi indul Egerből éjfél után 31 perc­kor 8 a füzesabonyi átcsatolás után Budapestre érkezik 5 óra 50 perckor, ahol a vonatgarai- turáből kikapcsolva a nappali órákat Budapesten tölti. Állítom és be fogom bizonyí­tani, hogy ugyanezen két kocsi­val a város közönségének az az óhaja is megoldható, hogy ez Egerből reggel 4 óra 24 perc­kor induló s Budapestre 10 óra 20 perckor érkező, illetőleg a Budapestről 17 óra 10 perckor induló b Egerbe 21 óra 55 perc­kor érkező vonatpár is közvet­len kocsival közlekedjék s ez a megoldás kocsiátcsatolási költsé­get nem okoz. A két kocsi menetrendje a kö­vetkezőleg volna igy megállapí­tandó : Az egyik kocsi indul Buda­pestről 22 óra 20 perckor füzes­abonyi átcsatolás után Egerbe érkezik 3 óra 46 perckor. A vo­natgarnituráből Egerben nem kapcsolandó ki, mert a követ­kező vonattal reggel 4 óra 24 perckor visszaindul Budapestre, a hová füzesabonyi átcsatolás után 10 óra 20 perckor érkezik. Elmaradt az egri reggeli tolatási költség, helyébe lépett a második füzesabonyi átcsatolás. A másik közvetlen bocsi indul Budapestről 17 óra 10 perckor füzesabonyi átcs a tolás után Egerbe érkezik 21 óra 55 perc­kor. A következő vonattal indul vissza 24 óra 31 perckor, füzes­abonyi átkapcsolás után Buda­pestre érkezik 5 óra 50 perckor. Az elmaradt egri tolatási költ­ség helyébe lép a füzesabonyi átkapcsolás. A nappali órákat mindkét kocsi Budapesten töltené, a hol a szükséges tisztogatás elvé­gezhető. A vonatgarniturák kezelését Budapesten nem ismerem ugyan mégis úgy gondolom, hogy ugyanezek közlekednek vissza­felé is, s igy az egyik közvetlen kocsi bent lévén a garnitúrában, azt Budapesten átkapcsolni nem kell. Az átkapcsolás szüksége legfeljebb a második kocsira áll fenn, de ez a ma érvényes me­netrend szerint is fennáll. Ezek szerint bebizonyítottam azt, hogy minden költség nélkül második és fontosabb vonatpá­runk is ellátható közvetlen ko­csival. Annál kevésbbé kételked­hetünk abban, hogy a Máv. Igazgatóság a város közönségé­nek ezt az óhaját teljesíti, mert reá nézve ez a megoldás elő­Budapest, junius 9. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Seitov- szky Bála elnök. A választójogi javaslathoz elsőnek Strausz István szól hoz­zá. Hangsúlyozza, hogy az el­lenzék egyöntetüleg a választó­jog titkossága mellett foglal ál­lást a vitában. A szociáldemok­rata felszólalásokkal kapcsolat­ban azt fejtegeti, hogy ót meg­nyugtatják azok a kijelentések, amelyekkel a szociáldemokraták a nemzeti alapon való állást, a fölforgatástól való tartózkodást és a kommunizmus elítélését hangoztatják. Az a meggyőző­dése, hogy ha a kormány és a kormánypárt fontolóra venné az ellenzők érveléseit, akkor más álláspontra helyezkednék a ja­vaslattal szemben. Jezierszky Mihály vármegyei gazdasági felügyelő a következő jelentőst olvasta fel a ma délelőtt lefolyt közigazgatási bizottsági ülésen: A mult havi időjárás általá­ban kedvezőtlen volt. A hó végén a megye több vidékén voltak záporesők, kiadősabb csak az északi részen. A jégkár jelenték­telen. A szárazság minden ter­ményben a terméskilátást csök­kentette, főleg a kalászosoknál és a takarmány-féléknél. A kapás növények eddig jól állanak. El­lenben az őszi búzák és rozsok, melyek hiányosan keltek, ritkák és a szárazság folytán a kalász is, a szalma is kicsi, sőt túl­nyomóan már kisült. Mai állása szerint az őszi gabona megyei átlagban gyenge közepes termést Ígér. A tavaszi kalászosok ugyan­csak a szárazság miatt Bilány fejlődést mutatnak úgy, hogy ez idő szerint gyenge 'termést vár­hatunk. Legjobban megsínylette a csa­padék hiányát a kaszáló és le­gelő; ezek rosszak. Főleg a vár­megye délkeleti részén a tisza­füredi járás és ezzel szomszédos községekben. Ezen igen szomorú állapotról a helyszínén szereztem nyösebb is. A közvetlen kocsi­nak a most kért vonatpárba való besorozása esetén, az ezen vo­natpárban ma közlekedő kocsik közül egy, a mely a közvetlen kccsival helyettesitteíett, kihagy­ható és más [célra felhasználható, másrészt az egyébként is kic ány egri állomás a kocsi kezdésétől is mentesittetnék. — Kifogásolja, hogy az ősz- szefőrhetetlsnségi ügyet nem a függgetlen bíróságra bízzák, ha­nem meghagyják a párt-birőság kezéban. Ezután a törvényja­vaslat ama rendelkezéseiről szól, amely rendelkezések jóvá kí­vánják bßgyni a Bethlen-féle választójogi rendeletet. Ellenzi, hogy ezeket a rendeleteket a törvénybe felvegyék. A javasla­tot nem fogadja el. Ezután Györki Imre szólal fel. Hosszasan beszél a demokrácia jelenlétéről. Helyteleníti, hogy nem választhatok képviselőkké azok, akiket a forradalmi maga­tartás miatt az igazoló eljárás során nem igazoltak. Hosszasan foglalkozik a javaslatnak az Ernst-féle módosítást tartalmazó részeivel, amelyet hibáztat. —- A javaslatot nem fogadja el. meggyőződést és azonnal jelen­tést tettem a földmívelésügyi miniszternek azt javasolva, hogy e vidék takarmány Ínsége miatt a gyors segítség válik szük­ségessé. Ebben az előterjesztés­ben javasoltam 1.) az állattartó gazdák részére kamatmentes takarmány beszerzési kölcsönt részlettörlesztésre. 2.) A bevá­sárolandó takarmánynak kedvez­ményes vasúti szállítását. 8.) Adó­fizetésre halasztást, késedelmi kamat kötelezettségének felfüg­gesztésével. A tiszafüredi járási mezőgaz­dasági bizottság küldöttiégileg járult a földmívelésügyi minisz­ter elé, a takarmány Ínség ügyé­ben nyújtandó segélyért, melyet még inkább indokolttá tesz az aszály okozta rossz gabona­termés kilátás. A küldöttség ké­relmének teljesítését helyezte ki­látásba a miniszter és rendeleti­leg utasította, hogy tegyenek jelentést arról, hogy mennyi a takarmány - hiányban szenvedő állatok részére szükséges szálas és abraktakarmány, általában a segélyakció méreteire és a lebo­nyolítás módozataira konkrét javaslat-tételre hívta föl. A nehéz gazdasági helyzetet sűlyosbbítja a múlt évi sáska­járás megismétlődése. Olasz sáska a megye 38 közsé­gében lépett föl. Tömegesen körülbelül 20 község­ben. Irtása folyik, de általában kevés eredménnyel. Az olasz sárkánál sokkal veszedelmesebb marokkói sáska ez ideig kb. 8—9 községben lépett föl. Ezek közül néhány községben a kalászosokat pusztítja jelen­tősebb mértékben. A marokkói sáska irtását az állami Rovartani Intézet végzi kellő számban ki­rendelt szakembereivel és a já­rási gazdasági felügyelőkkel. A vármegyében úgy a hegyi, mint a homoki szőlők igen szép fejlődést mutatnak. Peronoszpőra kárról eddig je­lentés nem érkezett, rovarkárok is szórványosak. Az állatok egészségi állapota kielégítő, de a rossz legelők miatt a gyarapodás a normáli­son aluli. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni őrök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I» cats« szex sasaid .sr ísssss esaaaa Elrendelték a kényszerkölcsönök- röl adott elismervények állam­papírokra való kicserélését. — Csak az 1924 november 20-ig teljesen befizetett kényszerkölcsö- kot váltják át. — Eger, 1925. junius 9. A kormány, amikor a kény- szerkölcsönök kivetését elren­delte, igéretett tett, hogy a be­fizetésről kapott elismerványeket kamatozó állampapírokra fogja kicserélni, amelyekre aztán az adózók lombard kölcsönöket ve­hetnek fel. Dacára annak, hogy ez az Ígéret rendeletre támasz­kodott, a kőnyszerkölcaÖDÖk be­fizetésének megkezdése óta az érdekképviseletek meg-megujulő sürgetésének ellenére teljesítet­len maradt. Most aztán hosszú hónapok után végre kiadta a pénzügyi kormány a végrehaj­tásra vonatkozó rendeletét. — A rendelet hétfőn megérkezett már Egerbe is. E szerint a pénzügyi kormány a kényszerkölceönökről kiállított elifimervényeket, amennyiben a befizetések 1924. november 20-ig történtek meg, kamatozó kötvé­nyekre váltja át. A kötvényeket, amelyek öt százalékkal fognak kamatozni, hatféle címletben bocsájtják ki. A címletek 125, 250, 500 ezer és 1, 5 és 10 millió papirkoronáről fognak szólni. Egerben a kényszerkölcsönök- ról adott elismervények állami kötvényekre való becserélését az állami adóhivatal fogja vé­gezni, vidéken a kötvényeket a községi elöljáróságok adják majd ki a feleknek az elismervények ellenében. Ringelhann Béla oki. gépészmérnök. A választójogi javaslat vitája. Strausz István és Györki Imre felszólalása. Gyenge közepes termést igér az őszi gabona. Hevesvármegye gazdasági állapota az elmúlt hóban.

Next

/
Thumbnails
Contents