Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-17 / 111. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. május 17. vasárnap. XLII évf. 111 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hóra 40.G00 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A mezőgazdasági hitel. Az ország gazdasági egyen­súlya helyreállításának legfőbb feltétele, hogy a mezőgazdaság­ban legalább is a háború előtti eredményeket érjük el. Ez hol- dankint kb. 2 mázsa különbsé­get jelent, ami évi 6 millió q többtermeléesel járna. Eunek biztosítása merőben a tőkekér­désen múlik. A földbirtok nem rendelkezik szükséges tőkével beruházások céljaira, gépek, jó­szág stb. beszerzésére. Az ehhez szükséges tőke nincs meg, mert a földbirtok a részére kedvező konjunktúrát a háború előtti jelzálog - terheineü törlesztésére használta fel 9 így — bár te­hermentesítette magát — de nélkülözi a szükséges forgótő­két. Ezen akar segíteni a kor­mány hosszúlejáratú jelzálog­kölcsönökkel. E törekvés azonban sok ne­hézségbe ütközik. Ily kölcsönt csak a külföld — Anglia, Ame­rika — nyújthat. A helyzet azonban az, hogy az angol kor mány a záloglevelek elhelyezését az angol piacon megtiltotta. Az angol kormány ezzel a font ár­folyamát védi. Ennek folytán ctupán arról lehet szó, hogy magántőkének saját tárcájuk ré­szére megvásárolják ezeket az állampapírokat. Angliában azon­ban nincs teiekkcnyv, így a zá logleváiüzlat náluk teljesen is­meretlen. ók minden ingatlan- üzletről külön jogügyletet köt­nek oly értelemben, hogy mér­nöki felméréseket végeznek, s az ingatlanra vonatkozó adato­kat a jogügyletben fixirozzék. így tehát Angliában ingatlantu lajdonoi csak névre szóló köte­lezvény formájában vehet fel pénzt. Nem valószínű tehát, hogy ily utón angol tőkéhez jussunk, amikor Angliában zá- loglevélüzlet nem köthető. Egy másik igen fontos kér­dés a kamatláb magassága. Nor­mális kamatláb mellett ugyanis a záloglevelek nem helyezhetők el. Már pedig a mezőgazdaság 8%-nál drágább pénzt gyümöl­csözően nem tud használni. Ne feledjük el, hogy 1848 után a magyar középbirtoknak és nagy­birtoknak tekintélyes része azért vérzett el, mert a jobbágymunka eltörlése után drága hitel mel­lett kellett a birtokot beruházni. Nagy meggondolatlanság volna a gazdákat drága beruházási hi­tel igénybevételére biztatni. Könnyen juthatna a mezőgazda­ság is ugyanarra a sorsra, ame­lyen a magyar ipar tekintélyes része elvérzett, amikor a kon­junktúrák hatása alatt súlyos beruházásokba bocsátkozott. A magyar gazdaközönségnek nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a drága hitel rossz eszten­dőket nem bir ki s könnyen az egész birtoka rámehet az adós­ságra. A mezőgazdaságon csak olcsó üzemi hitel nyújtásával se­gíthetünk. De ha már a mezőgazdaság igénybe is veszi a hosszúlejá­ratú kölcsönt, nem szabad né­hány igen fontos tényezőről megfeledkezni. Az egyik az, hogy a záloglevelek vásárlását ne egy tőkecsoport sajátítsa ki ma­gának. Úgy hírlik, hogy az első csomó záloglevelet a londoni Rotschild csoport veszi át, de ennek ellenében bizonyos kikö­tésekkel él Vagyis a Magyar- országon kibocsátott zálogleve­lek csak rajtuk keresztül vethe­tők a nemzetközi piacra, azaz ezek árét ők szabályozzák. En­nek gyakorlati jelentősége az, hogy az átvételi árfolyam meg­állapításával a kamatozást akár 14-lö^U-ra is emelhetik. A másik igen fontos körül­mény a kölcsön felmondható- sága. Végzetes lehetne egy olyan megoldás, mely a kölcsönöket csak néhány évre is fel nem mondhatókká teszi. Nagyon va­lószínű, hogy néhány év múlva a mai terhes kölcsöa jövel ol­csóbbal lesz konvertálható. Ettől az előnytől nem szabad a ma­gyar mezőgazdaságot elütni. — Nem szabad mellőzni azt a meg­gondolást sem, hogy ajánlatos e a zálogleveleket idegen valutára kiállítani. Bekövetkezhetik még oly pénzügyi válság, hogy a Eger, 1925. május 16. Mint olvasóink előtt emléke­zetes, a város által 14 év előtt faiskola céljaira a Vármegyei Gazdasági Egyesület részére 50 évre átengedett 7 holdnyi terü­let visszaszerzése ügyével két cikkemben is foglalkoztam. A városi képviselőtestület leg­utóbbi közgyűlése a közüzemek kiküldött bizottságának jelentése alapján kimondotta, hogy a szer­ződésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt, a város a kérdéses 7 hold területnek visszaadása iránt a Gazdasági Egyesületnél tsgyen lépéseket. A Vármegyei Gazdasági Egye­sület a felhívás alapján a fa­iskola 7 holdnyi területének a visszaadásához, megfelelő kár­talanítás ellenében, hozzájárűlt. A városi tanács által kiküldött 3 tagú bizottság: Braun Károly főjegyző, Rapcsák József fő­mérnök f Hecser Béla, a köz­gazda magyar koronában keres ős sokkal nagyobb értékűvé vált külföldi valutában kell fizetnie. Egyáltalán nagyon óvatosan kell bánni a külföldi kölcsönnel. Nem kerülheti el figyelmünket az, hogy a külföldi tőke nagy kockázatot vállal s ezt a koc­kázatot busásan megfizetteti magának. A kölcsönvevők ér­deke tehát, hogy a hitelt saját érdekükben a legkisebb összegre korlátozzák. A hiteligénylésnek a minimumra való szorítását követeli azonkívül egy másik fontos lélektani szempont is. Csak nemrég veit fel Magyar- ország a világpiacon aránylag jelentősebb kölcäönt. E kölcsön árfolyamának jegyzésében nyi­latkozik meg a külföldnek Ma­gyarországba vetett bizalma. Ha nagy mezőgazdasági kölcsönt igénylünk, a külföldön az a fel­fogás alakulhatna ki, hogy fizető képességünkhöz képest aránylag túlsók hitelt veszünk igénybe, megrendülne a bizalom, s a magyar állami kölcsön árfo­lyama kétségkívül esnék. Ez pe­dig minden pénzügyi és keres­kedelmi tranzakcióban éreztetné hatását és súlyosan érintené a mezőgazdaságot is. Egész gazdasági életünk alapja a magyar föld, az orvoslást itt kell kezdenünk. De vigyázzunk az orvosságra, msrt ha a föld siklik ki a lábunk alól, akkor igazán mindent elvesztettünk, amit még veszthetünk. üzemek igazgatója, előbb a hely­színén megejtett becslés, majd a f. hő 11-őn a Vármegyei Gaz­dasági Egyesület elnökségével lefolytatott tárgyalás alapján megállapodást létesítettek. A felbecsült lakóház, 1000 m. drőtfonatkerítés ős gyümölcs­fáknak a város részéről felaján­lott 80 millió korona értékelésé­vel szemben a Gazdasági Egye­sület 100 millió koronát kér, mely összeg ellenében & kérdéses te­rületet kötelezettség-mentesen, úgy amint van, haladéktalanúl átadni hajlandó. A jövő héten tartandó képvi­selőtestületi közgyűlés lesz ille­tékes végleges határozatot hozni, hogy a kért 100 millió korona kártalanítás ellenében a 7 hold bekerített faiskolát a felügyelői lakással együtt visszaszerez­hessük. A képviselőtestület, nézetem szerint, egyhangúlag hozzá fog járúlni ahhoz, hogy a városnak faiskola céljaira feltétlenül szük­séges 7 hold területet vissza­szerezzük. A 100 millió korona ellenértékét rövidesen megkap­juk, amennyiben az összeg a városnak, a faiskola rendszeres és szakszerű beállítása és keze­lése mellett 2—3 év alatt feltét­lenül megtérül. Eltekintve ettől, 35 évet vissza- szerzünk a szerződéses időtar­tamból, amely idő alatt egy gyö­nyörű mintafaiskolát létesíthe­tünk, hogy a közönséget meg­felelő gyümölcsfákkal állandóan elláthassuk. A vincellériskolával szemben mostan beállított gyü­mölcsfa-iskola kis területe elég­telen ahhoz, hogy ott egy meg­felelő nagyszabású faiskolát lé­tesíthessünk ős fenntarthassak. Megelégedéssel fogadjuk ezt az első lépést, hogy a város a bérbe átengedett és eladott te­rületeiből egyet már visszasze­rezhet. — A város lakosságának érdekeit ezem előtt tertva, min­dent el keil követnünk, hogy a többit is, mint a város voit tulajdonát, mielőbb birtokba ve- hessük és ismét a magunkénak mondhassuk. Bár itt tartanánk már a milsten- áldotta kincses fürdőinkkel is! Radii Kárely. A külügyi bizottság ülése. Budapest, május 16. A nemzet­gyűlés külügyi bizottsága május 20-án, szerdán délután 6 órakor a képviselőház I. számú bizott­sági termében ülést tart, amely­nek napirendjén dr. Karafiáth Jenő nemzetgyűlési képviselőnek a bukaresti konferencia tárgyá­ban, a külügyminiszterhez ás a miniszterelnökhöz intézett kér­dése szerepel. Hamis hírek a szerb-bolgár határíncidensről. Szófia, május 16. A belgrádi Avala ügynökség távirati hír­adása nyomán a külföldi saj'' állítólagos határincidens hírét £42,11, SJüAiy fclérint bolgár ka tonák Timok községnél jugo­szláv területre portyáztak át áa Negiton közelében falvakat tá­madtak volna meg. A Bolgár Távirati Iroda az igazság érde­kében felhatalmazást kapott annak kijelentésére, hogy egyet­len bolgár katona sem sértette meg a jugoszláv határt, miut- ahogy semmiféle banda a hatá­ron nincs. Az Avala-hireknek tehát megmagyarázhatatlan az alapjuk. Angyal Lajos, felső kereskedelmi iskolai tanár. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület visszaadja a városnak a faiskola 7 hold területét.

Next

/
Thumbnails
Contents