Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-17 / 111. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. május 1 7 Európa utolsó állama. Kolozsvár, május 16 MTI. A Keleti Újság közli Argotoianu román volt belügyminiszter nyi­latkozatát, amelyet külföldi út­járól visszatérve egyik bukares­ti újságíró előtt tett. Argetoianu a kőve tkezőket mondotta : Kül­földi utamon (konstatálhattam, hogy a sző igazi és valóságos értelmében Európa utolsó álla­mává lettünk. Nem is beszélhe­tünk arról, mennyire rossz vé­leménnyel vannak rólunk nyu­gaton. Az utolsó órában va­gyunk és ha azt akarjuk, hogy még a civilizált országok közé számítsanak, akkor el kell távo- litanunk mind azt a rosszat, amit öncsaló és másokat csaló poli­tikánkkal, amiket éveken át fel­mutattunk. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara a fogyasztási szövetkezetek ellen. A kamarai választások előkészítése. — A községi üzemek. — A tisztességtelen verseny. — Az építkezések előmozdítása. — A fényüzési adó. — A hevesmsgyei kéményseprő kerületek. (Az Egri Népújság tudósítójától.) Miskolc, május 16. Csütörtökön, 14-én délután tar­totta a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara második idei teljes ülését. Az ülés a kamarai vá­lasztások előkészítéseként a vá­lasztó alkerületek uj beosztását is megtárgyalta. A régi állapot­tal szemben, — tekintettel az azóta bekövetkezett gazdasági fejlődésre és figyelemmel a ke­rülethez csatolt uj részek kép­viselethez juttatására, — java­solni fogja a kamara a kereske­delmi miniszter előtt a kültagok számának szaporítását. Állást foglalt a kamara a mi­niszter egy leiratával kapcsolat­ban a feleslegesnek bizonyult községi üzemek azonnali beszün­tetése érdekében és tekintettel a hatósági és más közüzemek, kü­lönösen kézműipari műhelyek, egyenlőtlen és káros versenyére, kérni fogja ezek sürgős leépí­tését. Elhatározta, hogy a kamara újabb akciót indít a fogyasztási szövetkezetek egészségtelen vnr- Eenye eilen és ebből a célból Miskolcra kerületi nagygyűlést hiv ö»Bze. Ezen kérni fogják 8 kormányt, hogy a fogyasztási szövetkezeteket szorítsa vissza törvényszabta kereteik közé, tiltsa el őket a nemtagoknak való árusítástól, szüntesse be egyoldalú adókedvezményeiket és ne engedje meg a közalkal­mazottaknak a vezetésükben való részvételt. Határozatot hozott, hogy kérni fogja a minisztériumot a tisztes­ségtelen versenyről szőlő törvény büntető rendelkezéseinek meg­felelő megszigorításával a hő- Iabdsrendszerü árusítás vissza­élésének vétséggé való minősí­tésére. Az építkezési törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatban el­határozta a teljes ülés, hogy ujőlag előterjesztést tesz a ke­reskedelmi miniszterhez az épít­kezések hathatós előmozdításá­nak országos fontosságáról ős kérni fogja e célból, mint egyet­len, egyedül célravezető eszaözt, az olcsó és tág keretű hitel ki- eszközlését. Állás foglalta kamara a fény­üzési adó mindennemű feleme­lése ellen, azzal a megokolással, hogy a fényüzési adó a gyakor­latban nem túlzott luxus, hanem a városi polgár kulturéletének megadóztatása. Á kamarai kerületben az ipar­testületi elnökök és jegyzők ré­szére rövid tájékoztató tanfolya­mot fog rendezni a kamara a kereskedelmi éa ipari közigaz­gatás, valamint az adózás újabb jogszabályairól. Különböző váeárügyekben, va­lamint Hevesmegye kéményseprő- kerületeinek arányos beosztása ügyében való állásfoglalás után az ülés véget őrt. Borforgalom. A Borászati Lapok írja: A legújabb hírek szerint a fakadás kisebbítette a reményeket (Ba­dacsony). Hasonlóan több hely­ről jött hír, hogy az érzéke­nyebb és gyengébb fajok kisebb termést hoznak (Paks), mint az erősebb, általában eilentállőbb fajok. Az időjárás esősre fordultával újból megkezdődtek a szőlős­gazdák gondjai és a múlt hátán működésbe is léptek a permete­zők. E helyen is figyelmeztetjük a szőlősgazdákat, hogy perme­tezzenek és amint a hőmérő éj­jel a 13 fok meleget eléri, reggel már sietni kell a munkával. A mostani munka már alapja az idei terméinekés igy minden szőlősgazda igyekezzék azt pon­tosan elvégezni. A borpiacon tulajdonképpen a nagykereskedelem nem fejt ki számottevő aktivitást és igy az árak nem emelkedtek. A terme­lők kisebb tételű eladásai to­vábbra is az üzlet gerince és igy termelői ezempontből az il­letékmentes kimérés engedélye­zése sürgős. «cs^csasssssESBEsaiaisacsíEes Vonatkisiklás Riga és Moszkva között. 16 halott, 30 sebesült Riga, május 16. M. 1. I. A Moszkva és Riga között közle­kedő vonat tegnap kisiklott. A szerencsétlenség következtében 16 ember meghalt, 30 utas eltűnt, akiket a romok eltemettek. Az E. N. panaszkönyve. Legelésző állatok az utcákon és tereken. (Beküldetett). Mióta megszűn­tek a rendőr-őrszobák; mióta csak pairulliroző rendőrőrssé- mek sétálnék a városban, rend­kívül elsz3porcdt«k a legelésző állatok Eger utcáin és a köztere­ken. A Kacsapart, a Tüudérpart, a Dohánygyár, a Tisztviselőtelep és a Sánc környéke, mind, mind, mintha közlegelő volna. A fákat összerSgják u kecskék, a füvet ösuzejárják u kacsák és libák. Általában a házi állatok kinn nyaralnék az egri utcákon. Egyes helyeken három tehenet is látunk kikötve egyszerre. Ha ez igy tart, hiába próbálják Egert szépíteni a csinos parkokkal. Az állatok lelegelik a város díszeit, az utak és terek tisztántartását is gátolják. Felhívjuk a rendőr­ség ée a városi tanács figyel­mét. Annál is inkább, mert a fő­utcát alkonyattájban kisebb- nagyobb serío5Psztagok pásztáz­zák ő£ egy másféimáz'Sás séf- íésszörnyeteg tegnapelőtt este szemünk láttára akart egy kar­csú autót elgázolni, Amennyi­ben a tekintete» Szerkesztőség jelen panaszbeadványomet pa­pírkosárba sülyesztené, 60 házi- nyulam élén tüntető felvonulást fogok rendezni az esti körzőn. (Inkább ne! Szerk.) Jelen soraimat mindazonáltal ne tessék terrorisztikus jelle- gűeknek tekinteni. (Nem értjük! Szerk.) Maradtam a tekintetes szerkesztőségnek teljes tiszte­lettel. T. S. Hogyan történhetik a sáskairtás. Az elsőfokú mezőrenderi ha­tóság hirdetmény utján hívja fel a gazdaközönség figyelmét a földmivelésügyi miniszternek arra a körrendeletére, amely az olBszsáskairtásátkötelezővé teszi. A terjedelmes rendelet rész­letes Útmutatást ad az irtás mó­dozatairól is. Az irtás eszközöl­hető ponyvával, amelyet a sáska- foltra ke/Á teríteni összehúzva, b3nne a sáskák a í megfőj taai. Lehet e sáskákat hajtás utján is együvé terelai. Másik mód tövisboronával való irtás, a harmadik pedig az irtás tűzzel. A sáskafoltra utóbbi eset­ben vékonyan szalmát hintünk és azt meggyujtjuk. Lehet az irtást bogárhálóval is végezni. A hatóság figyelmeztet minden­kit, hogy az irtás elmulasztása pénzbüntetéssel jár éi az irtást a mulasztó költségére fogják el­végeztetni. Mennyi arany van a világon? A Matin Írja, hogy a világ aranykészlete pénzben éa arany- rudban az 1923. év végén kilenc és fél milliárd dollár értékű volt. Ebből az aranykészletből 42 mil­liárd, tehát majdnem a fele az Egyesült Államoké. Angliában 760 millió, Franciaországban 709 millió, Argentínában 472 millió, Kanadában 227 millió, Olaszor­szágban 215 millió, Hollandiában 234 millió, Spanyolországban 187 millió, Svájcban 142 millió volt az arany. Az Egyesült Államokban a hetvenes években három dollár esett fejenként az emberekre, ez a szám a háború ellőtt tizen­kilencre emelkedett, mig most eléri a negyvenet. Hogy Európa háromszázmillióé lakossága el­érje 8z Egyesült Államok arany- tartalékát, hat milliárdra volna szükség, de 1923. év végén csak 22 milliárdja volt Palóc históriák. Nagyon lelkére beszélt egyik itőkás természetű palócnak a plébános. Elmondta neki, mily nagy bűn a dolgos apától örö­költ földet eltékozolni kis gyer­mekei elől, kikre, ha megnőnek a kolduitarieznya vár. N9gy volt a hatás. — Megesküszöm — szólt a palóc — akár itt, akár a tem­plomban a keresztre, hogy soha többet víznél meg orvosságáéi egyebet nem iszom. Másnap temetésre ment a pap. Amint a korcsma előtt elhalad, utána szalad a korcsmából a teg­napi palóc, kezében egy nagy borosüveggel. — Csak azt akarom, Főur, mondani, — szólt a paphoz, — hogy amirű tegnap beszéltünk, abbú semmi se lesz! * Akőzgyám fiának lakadalmán jelen volt a falu jegyzője is. A »fehér« asztalnál azután szóba került a nagy utca girbegörbe, sáros volta, mire a jelenlevő gazdák nagy lelkesedéssel meg­ígérték, hogy igáikkal másnap a feltöltéshez közmunkába állanak. Másnap természetesen nem je­lentkeztek az igák. Kimegy a jegyző ez utcára, találkozik két tegnap fogadkoző gazdával: — Miért nem jöttek gazdura- mék — kérdezte tőlük — az ut­cát javítani, hiszen t gnap mind­nyájan megígérték?! — Igen áru! — felelte egyik palóc, — de tegnap Utónk! * Iskolaszéki gyűlés volt 8gyik faluban. Sok szép sző esett a község fejlődéséről, a nép mű­velődése feltételeiről, mely dol­gok azonbin sok anyagi áldo­zatot követelnek. A jő szavak megtették hatásukat, a kívánt összeg megszavaztatott. Gyűlés után félrehivja a plébánost a templombirö: — Főur, aztán jól szavaltunk-e ma ? — Miért kérdi ? — Mert tessen tudni, mi más­nap az ilyesmit rendesen meg szoktuk bánni. (Közli: Kádár József.) SZÍNHÁZ. A tolvaj. Henry Bernstein ismert szín­művét az egri Műkedvelők Köre kitűnő erőinek vendégszereplé­sével adta elő pénteken este a Mariházy társulat drámai együt­tese. Marie Luise szerepében Hevesi Gusztávné finoman át­gondolt és minden részletében kidolgozott játéka a hivatott színésznő alakítása volt. A halk- czavú női léleknek tökéletes ki­fej evője.Marossy József (Richard) a dráma legnehezebb feladatait i6 játszi könnyedséggel oldotta meg.JusthGy (Fernand)bravúro­san élénk, kedves fiú volt. Orlay Valériának (Izabella) muzsikált a hangja és ragyogtak a toalett­jei. Dr. ’Petrán József (Zamba- ult) és Földessy Vilmos (Ray­mond) kisebb szerepeikben is elsőrendű játékot mutattak be. (r.) * Tisza Karola, Rózsahegyi Kálmán, Darvas Lili é3 Harsányi Margit az egri színpadon. A kis Jatzkó Cia nagysikerű vendégszereplése

Next

/
Thumbnails
Contents