Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-12 / 106. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. május 12. kedd. XLII. évf. 106 sz. K Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 E, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Váltsunk egy bilétát a színházba, vagy kettőt is, hár­mat is, ha tehetjük. Mert a szín­ház támogatása is társadalmi kötelesség s ma a kötelességek korszakát éljük. E sorok irőja távolról sem fa­natikus rajongója a színháznak. A modern színház rőges-régen lecsúszott arról a piedesztálről, melyről Thália papjai egykor a műveltség igéit s az emberiség fejlődésének nagy gondolatait hirdették az áhitatos csöndben felfigyelő közösségnek. A mai színház épen csak, hogy szóra­koztat s bizony ritkán és kivé­telesen tud fölemelkedni igazi hivatása magaslatára. Annál na­gyobb lehet a romboló hatása, ha lesülyedni engedjük. Az agyonkinzott társadalom ma is szereti a szórakozásokat s nehezen szerzett filléreiből is sok áldozatot tud hozni éret­tük. Tud, ha akar. A tapaszta­lat azt mutatja, hogy akar. Vá­rosunk közönségének széles ré­tegeire is alkalmazható ez a megállapítás. A tombolajátékban való részvétel hovatovább má­niává fajul közöttünk. Intelli­gens elemek is nyakig beleme­rülnek. Mivel pedig nem igen tehetjük föl, hogy a nyerészkedés vágya teszi őket valóságos tombola- habiíüékké és ösztönzi a vár­ható anyagi eredményhez ké­pest aránytalanul jelentékeny anyagi áldozatokra : csak a szó­rakozás lehet a célja a lehetet­lenül sivár szerencsejáték bete­ges túltengésének. íme tehát: a jajgató Egernek szórakozásra is csak akad pénze. Már pedig ha így van, a szóra­kozásnak nemesebb fajait illik felkarolni s nem a «kis lutri» rég elavult intézményéhez vissza- népiesedni. Nem csupán ízlés dolga ez az egészségesebb orien­táció, de — ismételjük — pol­gári kötelesség is egyszersmind. Az ősi hagyományokat híven tisztelő város közönsége így teszi lehetővé, hogy a szerény, de biztos exisztenciához jutó színház a színi irodalom java termésével kedveskedjék a né­zőseregnek a a gyönyörködteté­sen túlmenve, oktatni és ne­velni is törekedjék. Ha ellenben a nagyközönség rőszvétlenaége arra fogja késztetni a színházi vállalkozót, hogy az Ízlés útjá­ról letérve, a tömeg alacsony ösztöneire épített játékrenddel próbálja meg az anyagi tönkre- jutást elkerülni vagy elodázni: a színház lezüllésőért való fele­lősségben városunk társadalmá­nak azok a rétegei is osztozni lesznek kénytelenek, melyek sző­A kisantant konfererenciájá- nak m8i napján a magyar kér­dést tárgyalták. Hivatalos kom­münikét nem adtak ki, de a tár­gyalások irányára ős hangjára vonatkozóan támaszpontot nyújt az a félhivatalos közlés, melyet a külügyminisztérium Bajtőoszr tálya adott ki. A kommüniké a következőket mondja: Magyarországa Nőmet birodalom példájára, nem tudja elszánni magát arra, hogy tel­jesítse elvállalt kötelezettségeit és minden alkalommal megkí­sérli, hogy a külföldi közvéle­ményt a trianoni béke reviziőja gondolatának megnyerje. Ezál­tal [Magyarország veszélyezteti a békét, illetve a békeszerződé­sek által előállott helyzetet. Ma­gyarország hatalmas hadügyi költségvetése, amelynek tételei a románok által előirányzott költségeket is elérik, másrészt a magyar költségvetés pazarló összeállítása, mely mögött jóvá­tétel megfizetésének lehetetlenné tétele keresendő, olyan tények, melyek magukért beszélnek és melyekből a konferencia levonja következtetéseit. Bukaresti politikai körökben azt hiszik, hogy a kisantant kül­ügyminiszterei Bulgáriát illetően azt határozták, hogy Bulgáriá­nak szorosan ragaszkodni kell a neuillyi békeszerződés ponto- zataihoz és a nagykövetek ta­nácsa által megszabott határ­os egyedül a színházat!) kikap­csolták. Ez esetben persze eggyel több okunk lesz nem szédelegni a «magyar Athén»hangzatos nevé­vel, hanem a pincék hüsében ős a szerencsekerék tövében be­csületes őszinteséggel felvenni a «magyar Mucsa» prózai, de találóbb nevét* Balog. időre vissza kell térnie a szer­ződésben megállapított létszámra. A bolgár érdekeket a konfe­rencián megfigyelőként résztve­vő Gregor Vasziliev képviselte, de mert Magyarország nem kül­dött megfigyelőt, senki sem vi­lágosította föl a konferencia tag­jait arról, hogy Magyarország­tól távol áll minden háborús szándák vagy olyan törekvés, mely a [vállalt kötelezettségek kijátszására irányulna. A kisántánt konferenciája va­sárnap hosszas tanácskozás után döntött a magyar kérdésben. Bratianu miniszterelnök vára­kozó álláspontot ajánlott, vele szemben Benes, Dúca és Nincsics külügyminiszterek egyértelmüleg azon az állásponton voltak, hogy a kisántántnak tisztázni kell a »titkos fegyverkezés« és »irre­dentizmus« ügyét. Hir szerint a konferencia úgy határozott, hogy a kisántánt kormányai a fegy­verkezés és az irredentizmus kérdésében kollektiv jegyzéket intéznek a magyar kormányhoz. A demars állítólag a közeli he­tekben fog megtörténni. Két halálos ítéletet hozott vasárnap éjjel a szófiai had­bíróság. Szófia, május 11. Marco Fried­mann ügyvédet és Zadgorsky sekrestyést a katonai törvény­szék halálra ítélte. Dr. Horváth Mihály professzor előadása. Népegészségügyi szempontból igen fontos és nagy jelentőségű előadást tartott Dr. Horváth Mi­hály budapesti tudományegye­temi orvostsnár az elnyomoro- dások megelőzéséről, illetve ezen testi fogyatékosságok gyógyít­hatóságáról a városháza nagy­termében. Nem elégséges a legjobb tör­vény, vagy rendelet a nyomo- rodás ügyének rendezéséhez, ha nem járul hozzá a társadalom minden rétegének azon erős akarata és meggyőződéséé tu­dása, hogy ezek a megbetege­dések, fejlődés elmaradottságok és rendellenességek a orvosi tu­dományok mai állása szerint igenis mind gyógyíthatók és pedig annál tökéletesebben és nyomtalanul javulhatnak,mennél korábban fordulunk vele az orvoshoz. Csodálatos az a közönyösség, amellyel a közönség még ma is az elferdülésekkel szemben vi­selkedik. Az elnyomorodáenak okai: a nemtudás, a nemtörődés, téves hit, félelem, babona, amelyek el­len a [felvilágosítás, az érdek­lődés felkeltése a legfontosabb tennivaló. A társadalmi egyesü­letekre hárul elsősorban ez az igen fontos nemzetmentő akció. Az életben szerzett elferdülés okai vagy belsőek (azaz beteg­ségek: angolkór, tuberkulózis, bénulás stb. által előidézettek), vagy külsőek. Az orvostudo­mány mindkettőn segíteni tud; ne legyen jövőben senki kivetett, szánalmas tagja a társadalomnak. Az iskoláztatásnak is szeret­nek sok hátrányt tulajdonítani, pedig itt nem az iskola a hibás, mert ezeknek csiráit már magá­val hozza oda a gyermek, csak kellő figyelmet nem fordítottak arra a szülők, hogy az ki ne fejlődhessék. Fokozódó ártal­makkal szemben fokozott figye­lemmel kell eljárni! Igen ajánlja épen ezért az előadó tanár legszebb születés- napi ajándéknak a fejlődő gyer- | meknek az évenkénti orvosi i vizsgálatot, amely könnyít a j szülői lelkiismereíen is, ha'meg- ! állapítja, hogy a gyermeke jól, * Kemény beszéd ez, ki hallgatja rakozásaik közül a] színházat | ezt?! Szerk. A kisantant konferenciája Magyarország ellen. Kifogásolják a hadügyi költségvetést. — A kisantant együttes jegyzéke a magyar kormányhoz. — A kisantant szerint Magyar- ország veszélyezteti a békét azzal, hogy a béke revíziójára törekszik. — Benes és Nincsics fenyegetőznek. ^Bukarest, 1925. május 11.

Next

/
Thumbnails
Contents