Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-05-12 / 106. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. május 12 Lopott lóért vásárolt szövetet A lopott ló hazaballagott gazdájához. Folyó hó 9-én, szombaton este Szász János budapasti lakos, vándor szövet-kereskedő bement a «Kékszőllő* vendéglőbe szövetet árulni. Ügy 11 óra tájban találkozott egy magas fiatalemberrel, aki a szövetek árai felöl kezdett kérdezősködni. Ez az ismeretlen fiatalember később azt az ajánlatot tette Szásznak, hogy lovát bizonyos mennyiségű szövet ellenében hajlandó eladni A vásár létre is jött, amennyiben a lovat az ismeretlen 6 méter ruhaszövetért eladta Szásznak és az alku tárgyait kölcsönösen át is adták egymásnak. Szász a lő átvételekor a marhalevelet kérte, erre az ismeretlen azt válaszolta, hogy másnap reggel nyolc órára elhozza a korcsmába. Másnap,[lö.-én, Szász hiába várta az ismeretlent, az bizony nem jelentkezett. Erre felült a lóra és rábízta magát a lő ösztönére, gondolván, hogy majd hazaviszi öt a gazdájához. És nem is csalódott. A ló elindult Egerből és szép lassan elporosz- kált Felnémetre, ahol megállt Leskó János földmives háza előtt. Itt eztán kiderült, hogy a lő Leskőé és azt 8-án éjjel ellopták tőle. Az ismeretlen furfangos lő- tolvajt keresik. A kár 1 millió 200 ezer korona. Ezeresztendős barlangtemplom Feldebrön ? hibátlanul fejlődik és egészséges. — így legkönnyebben lehet megelőzni ez évek folyamán lassan bekövetkezhető testi el- nyomorodásokat. Segíteni amíg nem késő! A felvilágosításnak ezt a magját hintette el vándor körűtján itt is a tudós professzort azonkívül az anyák és csecsemők védelmére alakult Országos Stefánia Szövetség «Anyák Kiskátéjáéi osztották ki a jelenlevőknek díjtalanul. A szépszámú hallgatóság lelkesen megéljenezte Horváth tanárt, akinek előbb Trak Gáza polgármester, majd dr. Glősz Kálmán városi tiszti főorvos mondottak a hézagpótló, kitűnő, népegészségügyi és igen tanulságos előadásért hálás köszönetét. (dr: T. I.) SZÍNHÁZ. Postás Katica. Fölhigított Zerkovitz-egy veleg. Még a régi Zerkovitz-darsbok- nál is rosszabb. Sovány történet, vérszegény melódiák, üres szentimentálitás. A szinészgárda jobb ügyhöz méltóan dolgozott. Halmi Vera (Katica) az egyszerű, falusi postáskisasszony vonzó szerepében, eddig nem ismert fényes kvalitásaitól tett bizonyságot. Hangja különösen a líraibb részeknél pompásan érvényesül. Beszéde, föllépése, kitörése, nem egyszer drámai hősnőre emlékeztet. Kalmár Pál (Jani) teljes átérzéssel, magyaros szívvel, kellemesen énekelt. Éneke és előadása megérdemelte a kapott tapsvihart és újrázást. Bellák Aranka (Má- lika) selyp beszéde, (bizonyára saját és nem Zerkovitz-Harmath- féle) ötletei, táncai ugyancsak viharos tetszést keltettek. Ekecs Ferenc patikusa, Nemes Bella (özv. Cseiéné) a házsártos mama, Wesseli Pál cigányprímása, Marosi Simon id. Ághy Jánosa, Gimesi Gizi Aghynéja, valamint a többi falusi én vidéki operett figurák mind sikerült alakítások voltak. Az előadást, először a szezon- han, teljesen telt ház nézte végig. A közönségnek általában nagyon jő véleménye alakult ki a színtársulatról. Nem egy néző jegyezte meg örömmel előttünk, hogy az előadások is sokkal jobbak, mint az elmúlt évben voltak. (k.) Heti műsor. E héten szenzációs műsora lesz az egri városi színháznak. Ma hétfőn színre kerül Synei Janes világhírű táncos operettje a Gésák. — Kedden színre kerül az Anyák — Orlai V., Gabányi B. és Sarlay mint a főszerep3k- ben. — Szerdán a »Nagyságos asszonyt már láttam valahol« nagysikerű vígjátékujdonsága Orlay, Justh, Gabányi, Veszély, Nemes és Molnár L. felléptével. — Lesz a hétnek még egy eseménye, mikor is Jatzko Giza országosan ismert gyermek filmprimadonna fog fellépni. Egyik fővárosi lap közlése j szerint Dr. Lux Kálmán műegyetemi magántanár Feldebrő hevesmegyei községben, a-XVIII. századbeli jelentéktelen falusi templom alatt egy teljesen kiépített templomot talált, mely — eltérően a többi hasonló építkezésektől, — nem egy földfaletti templom kriptája, azaz altemplom volt, hanem önálló templom, melyben hiánytalanűl föllelhetők a régi keresztény templomok berendezésének nyomai. Az ilyen rendszerű barlangépítkezósok az egész világon ritkaságszámba mennek és Magyarországon hasonlóra mindeddig nem akadtak. A templom falán igen jő állapotban lévő festmények megvizsgálása után a legszebb közülük Káint és Ábelt ábrázolja, — meglepetve állapította meg dr. Éber László tanár, hogy ezek az eddigi Magyarországon talált árpátíkori falfestményektől tel jesen eltérő motívumokat ábrázolnak, a nyugati hatás rajtuk egyáltalában nem észlelhető és teljes egészükben a bizánci, ő keresztény iskola gondolatvilágának és stílusának kétségbevonhatatlan nyomait viselik magukon. Először felmerült az a feltevés, hogy ezeket a képeket egy XIII. századbeli festő utánérzése alkotta meg, de Lux tanár vizsgálatai kiderítették, hogy az építkezés egész karaktere, az anyag minősége és a boltozatot tartó oszlopok mindeddig alig látott primitív architektúrája, valamint számo3 más körülmény is azt bizonyítja, hogy a templom a magyarországi kereszténység első évtizedéből származik és hogy fölötte valószínű, hogy a [falfestmények, amelyek amúgy is ennek a kornak jellegét viselik magukon, szintén ennek a periódusnak termékei. Mindez azt mutatja, hogy a l feldebroi barlangtamplomban az első magyar honfoglalás utáni műemléket találták meg és ez a magyar uralom alatti első építkezés a honfoglalás korabeli architektúra szempontjából,nagy- jelentőségű következtetésekre nyújthat alapot, "amelyről mindeddig semmiféle közvetlen tudomásunk nem volt. Ha a templom, mint ez ma már majdnem biztos a kilencszázas évek végéről származik, megoldódott a katakombákhoz hasonló építkezés rejtélye is. Magyarország első keresztényeit még a pogány- támadás fenyegette. A keresztény vallás követői még lehetőleg titokban gyakorolták vallásukat, nehogy magukra zúdítsák az ősi hit elkeseredett híveinek romboló haragját. A feldebrői templom apró ablakai épp C3ak kilátszottak a földből, az ablak alatti rész pedig lenn húzódott meg a föld színe alatt. Az idők folyamán az egész templomot elborította a föld és a XVIII. században a már megszentelt hely fölé építtették az új templomot, melyet azonban a bariangtemplommal a legcsekélyebb építészeti öss- szefüggés sem köt össze. Az ősi templom oltárlapja is ránkmaradt, nemrégiben még kinn feküdt a plébániakertben és kártyaasztalnak szolgált kedélyes nyári délutánokon. A templom legérdekesebb alkotórészei közé tartoznak az úgynevezett [köíegpillárek, amelyeknek struktúrája hasonlít ugyan a román stílushoz, de alapos vizsgálat után kétségessé vált, hogy jóval előbbi építészeti periódusnak a termékei, miután hasonló az építészeti elgondolást, majd teljesen nélkülöző architektúrát az egész Nyugat középkori műemlékeinél nem találtak. Ezek a pillérek nem támasztják szervesen alá a boltívet, hanem ékalakban fogják körül és evvel a primitiv módon támasztják alá. A bötegpilléraken kívül van még egy nagyon érdekes darabja a feldebrői barlangtemplomnak és pedig egyik boltozattaríő oszlop, mely valahonnan egy másik építkezésből kerülhetett oda. Ez az oszlop még a barlangtemplomnál is jóval régebbi maradvány, származását körülbelül a hatodik századra becsülik. Sokkal nagyobbméretű épület számára készülhetett, úgyhogy a feldebrői templomba csak üggyel-bajjal tudták beilleszteni: lefelé mélyen beásták a földbe, viszont felfelé szinte átüti a boltozatot. Ez az oszlop szintén bizánci stilusu, dús ornamentikája kiválik a különben puritán egyszerűségű templom kereteiből. Művészettörténeti értéke szinte felbecsülhetetlen. Hasonló moh- vumtörmelékeket találtak nemrégiben a templom környékén és valószínű, hogy az ásatások még több, az egész helyzetet közelebbről megvilágító maradványokat fognak felszínre hozni. A Műemlékek Országos Bizottságának legutóbbi ülésén dr. Lux Kálmán beszámolt kutatásán &k eredményéről s a bizottság elhatározta az ásatások megindítását, amelynek vezetésével dr. Szőnyi Ottó ős Lux profesz- szorokat bízta meg. HÍREK — Eger, 1925. május 12 — 328 milliét kaptak május havára a rokkantak. A hevesvármegyei számvevőség május hó 8-án 328 millió koronát utalt ki a rokkantak és hadiözvegyek részére, mely összegben benne foglaltatik a május havi rokkant-ellátmány és az előző-hőnapokről származó pót megállapítások összege. Az egri református vegyeskar Miskolcon. A miskolci evangélikus egyház meghívására vasárnap, folyó hő 10 én, az egri ref. ve- gyeskar Miskolcra ment, hogy óit az evangélikusok által rendezett templomi hangversenyen résztvegyen. Az egri református vegyeskar több énekszámmal, azonkívül Szalonnás Jánosné egri ref. lelkész neje és Dankó Bözsike úrleány, szóló énekszámokkal arattak nagy sikert. Az anya gondatlanságának áldozata. A verpeléti csendőrörs jelenti, hogy Lasztrek Sándorné verpeléti lakost feljelentették, mert a múlt hő 22-én délelőtt 9 őrá tájban a saját gondatlansága miatt felügyelet nélsül hagyott 2 éves kisleánya a konyha földjén hagyott forró vízzel telt mosdótálba beleesett. A kisleány súlyos égési sebeket szenvedett és ezekbe másnap bale is halt. A gondatlan anya ellen az eljárás megindult.
