Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-05-06 / 101. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. TT.erer, 1925 május 6. szerda. XLII évf. 101 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hóra 40.000 E, negyedévre 120.000 K. POLITIKÄI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. erat in votis», mondom a klasz- szikussal, vagyis hogy ez volt a vágyunk. És miközben vakítóra fehérített ingmellünk alatt cíep- pekben folyik el a vérünk, a magyar társadalom fáradt közönnyel játssza kis játékait s »az úri közönség táncol.« Kacagj, bajazzo! Balog. «eee Istenítélet Borsodmegyében. Ernődön 13 családott tett földönfutóvá és tizenkilenc házat döntött romba a szombati vihar. — Ötszáz méter széles jéggleeser pusztított végig a szerencsétlen falun. — Hét méteres jégréteg. — Voltak házak, amelyeknek csak a teteje látszott ki a jégből. — Karszttá semmisültek a dombon levő termőföldek s másfélezer hold ma is víz alatt áll. — A vihar szétverte a csordát s ren- állatot megölt. — A kár meghaladja a tiz milliárdot. — Ládházán egy asszonyt megölt a villám. Gorlice és a görlicék. Eger, 1925. május 4. Veterán bajtársunk és Komorow barátunk május 2.-i vezetöcikkei mellett nehéz volna szó nélkül elmenni. Az ezredévi kiállítás lélekemelő megnyitó ünnepélyé* nek képét idézi vissza Veterán b így akarja az egykori nagyság emlékének felelevenítésével életre galvanizálni a szunnyadó nemzeti öntudatot. Veterán barátunk nyilván az öreg császár rég elfelejtett, pókhálós gárdistáinak egyike s mint ilyen, el sem tudja képzelni, milyen halálosan mély álom nehezedik a magyar társadalomra. Komorow pedig, aki Gorlice emlegetésével akarja fölrázni fásultságukból a lelkeket, egyenesen naivának mehetne el. Zordon neve mögött orosz menekültet vélnél Iappangani, pedig úgy látszik: egy csacska és ábrándos süldő leány álcázza magát a muszka névvel. Csak ez lehet oly bönnyeiihivő, hogy a világháború nagy stációinak felhangzó jnevo nyomán hősi hevületet remél a csüggedt magyar lelkekben újra kelni. A millenniumot tudniillik réges- régen elfeledtük és Gorlice «magyarán» szólva megbukott. Ezekkel az ócska rekvizitumokkal a mai társadalom érdeklődését felkelteni akarni: meddő törekvés. A nemzeti géniusz mélyen alszik b rozsdás mordályok helyett modern ágyúkat kell sütögetni a füle mellett, hogy felrázzuk kábultságáből. A millennium és Gorlice helyett talántán célirányosabb volna a görlicékrQl csevegni májusi vezérszólamul. Tudvalevőleg igy nevezi vala el a magyar főváros az angol táncosnőket (girl- őket), kik Amerikából jönnek vala hónapoknak előtte a hadverő scythák ivadékainak fejedelmi városába, hogy nekünk nyugati {kultúrát hoznának. Amely kultúra búfelejtőként al- kaimaztatik a mai nehéz idők közepette, miért is az ide plántá- lásával elért szellemi föllendülés nagyban hozzájáruland ahhoz, hogy sokat emlegetett kultur- föléDyünk minden kétségeknek fölötte álljon. Ez kell a magyarnak. »Hoc Eger, 1925. május 5. Az 1925-ös év valóban az elemi csapások szörnyű esztendeje. A földrengés után, mely Egert és környékét döntötte romokba, most a testvér Borsodmegyének vidékeiről hozza borzalmas pusztulás hírét a távíró. Mezőnyék, Miskolc, Ládháza, Ernőd községek fölött szombaton délután irtózatos tavaszi vihar vonult végig, melynek elemi pusztításairól csak most érkeztek be pontos jelentések a bor- sodmegyei alhpáni hivatalhoz. A jelentések szerint a vihar a Bükkből jött és Miskolcon, Görömbölyön keresztül vonult dél felé és a [mezőnyéki völgy- katlanban tombolta ki magát legerősebben úgy, hogy a Mező keresztes, Mezőnyárád, Klemen- táwa-puszta, valamint a Mezőkövesd környékén elterülő részekre már nem jutott ereje nagyobb mérvű rombolásokra. A vihar gócpontján, a mezőnyéki völgykatlanban minden emberi képzeletet felülmúló mennyiségű viz és jégtömeg omlott a földekre. A völgykatlan felsőrészén, Mezőnyéken jóformán percek alatt viz borította el a környéket, amely helyenként elérte az 1 méteres magasságot. Mezőnyéken a szőlőt teljesen elvitte annyira, hogy még a tőkéket is kimosta a földből, azonkívül úgy a vetésben, mint a gyümölcsösben mérhetetlen nagy károkat okozott. A rohanó viztömeg mintegy 25 — 30 házat elöntött. Magában az épületekben az ár különösebb kárt nem okozott. Ládházán hihetetlen nagy mennyiségű jég eßett sürü villámlások között. Az egyik házba a villám be is csapott és egy fiatal menyecskét, Ördög Fe- rencnét halálra sújtotta. A szerencsétlen asszony épen apró gyermekét pályázta, amikor épen a szerencsétlenség érte, a meny- kó a háztetőn keresztül hatolva az asszony fejőbe csapott és a sarkán jött ki. Csodálatosképen a gyermeknek semmi baja nem történt. Mezőnyék ős Ernőd között volt a vihar gócpontja. Itt mondhatni pillanatok alatt rohanó árrá dagadt a lehulló esővíz és gyors vágtatással vette útját Ernőd felé. Emberemlékezet óta nem volt itt példa arra, hogy egy zivatar után oly hatalmas viztömeg lepte volna el a patak medrét, mint amilyen akkor haladt Ernőd felé. A rohanó szennyes vizára- dat, körülbelül 5 kilométeres szakaszon, rengeteg jeget sodort magával, amely amikor beért a községbe, a szűk patakmederben összetorlódott. A rohanó, őriási mennyiségű vizáradat ugyanis nem képes a patak medrében simán elvonulni és kicsapott a medréből s pillanatok alatt elárasztotta Ernőd községet. A kár őriási. Az eddigi megállapítások szerint 13 ház még szombat délután összedőlt s maga alá temette a szerencsétlen koldusbotra jutott lakosságnak az összes ingóságait. Hat ház rendkívül súlyosan megrongálódott, úgy, hogy azokból ki kelletett telepíteni a lakosságot s ez a hat ház hétfőre szintén összedőlt, de elpusztult 15 melléképület is. A nagy árviz igen nagy pusztítást vitt véghez az állatállományban is. Az eddigi megállapítások szerint 15 szarvasmarha, 19 sertés és mintegy hatszáz szárnyas pusztult el a vízben. Teljesen földönfutókká váltak tizenegyen. Az árvízkárosultakat Hammer János emődi főjegyző a sértetlenül maradt épületekben ideiglenes fedél alá juttatta és Ernődön, valamint a környéken hatalmas akció indult meg az árvízkárosultak fölsogőlyezésére. Hogy mily hatalmas méreteket öltött a szombati jegeszápor, arra jellemző, hogy kőt nappal a zápor után, hétfőn délelőtt mintegy másfél kilométeres ho-z- Bzuaágban 500 méter szélességben a patak medrét, valamint a környékén elterülő réteket és szántókat mintegy 2—3 méter vastag jégkéreg födte be. E jégkéreg ezenfelül helyeként elérte az 5 méteres vastagságot, sőt az egyik toriasz szájjelbontásá- nál Hammer János főjegyző 7 méteres magas jégfalat talált. Ernőd környékén galambtojás nagyságú jégszemek estek és ezek torlaszolták el a patak medrét. Az árviz azonban nemcsak Ernőd községben pusztított, hanem elöntötte az emődi borgazdaság mintegy 1500 holdnyi szántóját is másfél—két méteres vízzel. Az ár elterjedt egészen a vasúti állomásig, amely szintén víz alá került. Három őrházat teljesen elöntött úgy, hogy oda az ajtón és az ablakon keresztül ömlött a víz. Tönkrement a vetés. A vihar természetesen teljesen tönkretette a vetést, helyenként a friss szántást elsodorta, a hegyoldalakról lemosta a szőlőket úgy, hogy ezeken a részeken termés az idén egyáltalán nem lesz. A kár Ernődön egyelőre még felbecsülhetetlen, azonban — a vetésekkel együtt — az eddigi becslések szerint meghaladja a 10 milliárd koronát. Az Ernődtől délre fekvő részeken csupán a mezőgazdaságban, valamint a szőlőkben tett kárt a zivatar és a jég, ahol alaposan elverte az egész termést és tövestül törte ki a szőlőtőkéket,
