Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-05-06 / 101. szám
\ EGRI NÉPÚJSÁG A szerbek a megszállott Délvidéken amegye rendszer megszüntetését határozták el. Zombor, Újvidék. Pancsova és Vsrsec főispáni hivatalait likvidálták. Bajáról jelentik : A megszállott Délvidéken furcsa dolgok esnek. Az áprilistól júliusig tartó úgynevezett 12 ed költségvetés elfogadásának a rendelkezései- b3n benne van, hogy a Vajda- Ságban a megyerendszer megszűnik • mint közigazgatási egység a kerületi egységbe olvad de a megyerendszernek a további fenntartására a minisztertanács megadhatja az engedélyt. Az erre vonatkozó végrehajtási utasítás a napokban érkezett le az illetékes vajdasági hatóságokhoz és Bácsbodrog- vármegyére voaatkozőlag igen fontos rendelkezéseket tartalmaz. Ez a rendelkezés úgy szél, hogy a Bácsbodrog vármegye közigazgatása továbbra is fennmarad Zombor székhellyel és a likvidálás egyelőre elmarad. Halasztást kapott Torontális Temes megye is. A halasztás addig marad érvényben, amig megalakul a kerületi törvényhatóság és ez lasz hivatva a likvidálást keresztül vinni. Miután azonban mindezidáig községi választások, illatve törvényhatósági választások a Vajdaságban nem voltak, sót egyelőre az sem tudható, hogy mikor lesznek, mert még a községi választói törvény sinc3 meg a Vajdaságra vonatkozólag, ezért úgy látszik hogy a megyerendszer még jó darabig fenn fog maradni. A rendelkezés tartalmazza továbbá azt az utasítást, hogy Újvidék, Pancsova, Zombor és Ver- sec főispáni hivatala 1925. ápri lis 30-ával likvidálandó és május l-vel megszűnik. E szerint Zombor és Újvidék beleolvad Bácsbodrog vármegyéhez, Pancsova Belgráühoz, Versec pedig Szemendriához. Az eddigi szab. kir. városok utlevéljoga átszáll a rendőrkapitányokra. Panczova és Versec likvidálását Vlaskali Mslorad, Zombor és Újvidék likvidálását pedig Iszajlovics jVasza belügyi inspektorok eszközlök, Emlékezés a villamos vasútról. 2 azonban árvízveszadelem nem volt. A kárt hivatalosan a kiküldendő megyei bizottság állapítja meg. A vihar legalsó határát Mezőkövesd képezte, amelynek egerlövő felé részén már csak kiadós májusi záporesőben jelentkezett. Ugyancsak nagy károkat okozott a vihar Görömbölyön, ahol szintén igen nagy vízmennyiség zudult alá a Bükkből. A hatalmasan megduzzadt Hejő nem volt képes levezetni a hatalmas víztömeget és .Görömbölynél kiöntött s teljesen elárasztotta a környéket. Emberéletben itt sem esett kár, azonban az állatállomány itt szintén alaposan megtizedelődött. Az eddigi jel mtések szerint az ár 30 kecskét, 1 lovat, 1 tehenet, 1 tinót és mintegy 30—40 drb. sertést sodort el, két házat pedig annyira megrongált, hogy a lakókat kénytelenek voltak kilakoltatni. Egy másik házat villámcsapás ért, azonban komolyabb kárt nem okozott. Jellemző egyébként a rohanó ár erejére, hegy 4—5 mázsás farönköket több kilométerre tudott elszállítani a gazdasági udvarokból, amellett egy hatalmas kerítést, amely útját állta az árnak, ledöntött és egész Göröm- böly határába sodorta. Miskolcon 3—400 milliós volt a kár. A kém bepörölte az oláh miniszterelnököt. Bukarest, május 5. Érdekes polgári pert tárgyalt zárt ülésen a bukaresti törvényszék. A pert Láncú Demeter dr. képviselő indította a .belügymimszterium illetve Bratiánu ■: miniszterelnök ellen. Dr. Láncú ugyanis a budapesti romén megszállás idejében levéltárakban és irattárakban dolgozott és rengeteg olyan iratot küldött romániábs, amelyek Romániára nézve fontos kulturális történelmi és tudományos adatokat tartalmaztak. Ezeket az értékes dokumentumokat felsőbb utasításra küldötte Bukarestbe de ott sem azok átvételéről som működésének honorálásáról nem akarnak tudni. Tűzharc a bolgár csendőrök és az emigráns bandák között. Szófia, május 5. (Bolgár Tjl.) Belogradisnit közelében Stake- vei falu határában egy emigráns bandára bukkantak. A banda az üldözésére kiküldött csendőrsé- get puska lövésekkel fogadta. Haro fejlődött ki, melynek során egy emigráns elesett, egy másik pedig súlyos sebesüléssel fogságba jutott. Az «Egri Népújság» márciui 13 és 25 iki 59 és 69 számaiban már ismertettem az erre a tárgyra vonatkozó tanulmányt s fölhívtam ezzel a kérdéssel foglalkozók figyelmét arra, hogy a tervezett villamos vasút Csonka-M gyár- országon korai, Nagy-Magyar- orsziig vhszaálláea esetén pádig fölösleges. Egyben raámutattam arra a nsgyfontosságű [körülményre is, hogy ez s vasút nem gazdaságos. Ezen ismertetések óta egy kis idő telt el t úgy látszik, hogy a vasút kérdése a várakozás, stádiumában van 8 az ids vonatkozó akták az ssztalfiékban, — jő helyen — vannak. A napokban kezembe került az ez ügyben Egerben 1924. évi december 9 én megtartott értekezlet jegyzőkönyvkivonata, valamint f. évi .március 5-én az ugyané tárgyban Peetvárraegye székházában megtartott értekezlet jegyzőkönyve is. Ezekből azt látom, hogy mindkét helyen már a végrehajtó éa szervező bizottságokat is megválasztották, — régi jő msgyar szokás szerint. Kötelességemnek tartom, hogy ezen szervező bizottságok figyelmét az előző két közleményemben felhozott ellenérvek éa bizonyítások mellett az alábbiakra felhívjam, melyek rendkívül fontosak éppen abból a szempontból, hogy egy ilyen vasút, a kedvező körülmények között hány százalékot jövedelmezhet? Példának hozoai föl az olasz- országi valíellina, forgó áramú vasutat, amely Szeccóből indul ki, a Cornő tő partján halad, majd ketté ágazva észak felé Ohiavennába, kelet felé pádig Sondriőba vezet. Hossza 106 3 km., egyvágányú, Teherforgßlma mérsékel*, személyforgalma nyári hónapokban élénk, minthogy Tirolból és Svájcból, Lombardia felé nagy idegen forgalnat bonyolít le. Az elektromos energiát vizierő szolgáltatja, mely az Adda folyó legkisebb vízállásánál is 7500 lóerőt ad. Az energia termelés tehát kedvezőbb, mint szén esetében. Ezen vasútvonal cea 62 millió tényleges tonnakilométer teljesítmény mellett, ami napi átlagos 2200 vonatkiicméíernekfelel meg; toonasilomáterenkénti 44 wattóra közepes fogya«ztás mellett, reggeli 4 órától éjf álig tartó üzem mellett a cca 5 millió líra befektetési kötség átlag 5%-os kamatot biztosított évenként, — pedig ez nem is uj vonal fektetés, nanem csak vonal átalakítás volt. Ha ezt az eredményt összehasonlítjuk a különböző országok vasutsán észlelt gőzvontatási üzemi eredményekkel, láijuk, hogy pl. az egyesült porosz— he széni államvasutak jövedelmezősége 72% üzemi koefficius, — vagyis a kiadásoknak a bevételek százalékában kifejezett arányszáma mellett — 5'02%; Angliában 62% üzemi koeff. mellett a tőke kamatozása 3 5°/o; a francia fővasutaknál 58% ü. k. mellett 42%-os kamatozást nyert a tőke. Ha már most figyelembe vesz- sziik azt, hogy nagyforgalmú fővon Ion a gőzvoníatással szembút az elektromos vontatás 20— 30°/o megtakarítást jelent, — azt fogjuk látni, hogy az elektromos vont ású veeűi5—6®/o-nál többet nem kamatozhat. Tahát nem 50 és 70%-ot, amint 1925 május 6 azt a tanulmány igazolni akarta. S minthogy nem valószínű, hogy az Ózd—hatvani vonal napi átlagos 2200 vonatkilométert bír teljesíteni, hozzá még a beígért 20 tonnás kocsik teljes kihasználásával, kétoldalú forgalom melleit, — amely mellett a villamos üzem már gazdaságos lehet — éppen azért végső kö- vetkeztetésemképen kimondhatom, hogy az egész terv elítélendő, annak komoly alapj a nincs. Még egy kárdésam volna. Miért adjon Eger, illetve az egri cio- port 600 millió koronát előlegül egy ilyen teljesen bizonytalan és a tapogatóddá» stádiumában levő tervhez, — hogy ezzel a kidobott pénzzel majd bebizo nyítsák, hogy a vonat létesítése tényleg nem gazdaságos? Kapor Tibor, oki. mérnök. K ES CS 23SS23 SE ISáSOBS 3RG® E33S55 Az Egri Dalkör Ózdon. A már sok dicsőséget szerzstt dalosaink f. hő 4-én, ^vasárnap, az ózdi Olvasó Egylet meghívására a vasgyár újonnan épült impozáns kultűrhézában felejthetetlen élvezetben részesítették Ózd ős vidéke közönségét, amely rendkívül szíves fogadtatásban rászösítetto úgy az Egri Dalkör lelkes gárdáját, mint a hozzájuk csatlakozott vonósnégyes-társa- 4 aág művészeit, akiket — mint derék d dósainkat is — a magyar dal- és zenekultúra fellendítésének tüze hevíti. A társaság legnagyobb része már a reggeli vonattal indult Ózdra, a nap folyamán megtekintette a vasgyárat ás egyébb látnivalókat. Ebéd után ped'g résztvettek a Nemzeti Szövetség nagyon szépen működő ózdi fiókjának közgyűlésén, amely ékesen szóló megnyilvánulása volt a becsületes magyar munkásosztály erős és mély hazafias nemzeti érzületének. A Hiszekegy és a Himnusz fenséges hangjai hömpölyögve áradtak az ózdi és egri dalosok egyesült karából, megremegtetve az óriási terem falait és a közé gyűlt ünneplő magyar szíveket. A közgyűlés után megtekintették dalosaink a gyártelepet, ahol bámulattal szemlélték a technika csodálatos alkotásainak és magyar munkás szorgalmas kezének együttes munkáját, mely egészében csonka hazánk e nagyjelentőségű, hatalmas ipartelepének nagy teljesítményével szolgálja a szebb jövőt előkészítő honmentósí. Este 8 óra után kezdődött a tartalmas hangverieny a hatalmas méretű — 1200 embert befogadó — gyönyörű színházterem széksorait megtöltő díszes közönség előtt. Az ózdi vasgyári zenekar precízen előadott nyitánya után lépett a színpadra az »Egri Dalkör« Lányi Ernő nagyhatású művével, a Honfidallal s úgy •zzel, mint a műsoron szereplő másik három kipróbált darabjával (A halott hadsereg, stb.) igen
