Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-06 / 101. szám

\ EGRI NÉPÚJSÁG A szerbek a megszállott Délvidéken amegye rendszer megszüntetését határozták el. Zombor, Újvidék. Pancsova és Vsrsec főispáni hivatalait likvidálták. Bajáról jelentik : A megszál­lott Délvidéken furcsa dolgok esnek. Az áprilistól júliusig tartó úgynevezett 12 ed költségvetés elfogadásának a rendelkezései- b3n benne van, hogy a Vajda- Ságban a megyerendszer megszű­nik • mint közigazgatási egy­ség a kerületi egységbe ol­vad de a megyerendszernek a további fenntartására a minisz­tertanács megadhatja az enge­délyt. Az erre vonatkozó végrehaj­tási utasítás a napokban érke­zett le az illetékes vajdasági hatóságokhoz és Bácsbodrog- vármegyére voaatkozőlag igen fontos rendelkezéseket tartalmaz. Ez a rendelkezés úgy szél, hogy a Bácsbodrog vármegye közigazgatása továbbra is fenn­marad Zombor székhellyel és a likvidálás egyelőre elmarad. Ha­lasztást kapott Torontális Temes megye is. A halasztás addig marad érvényben, amig megala­kul a kerületi törvényhatóság és ez lasz hivatva a likvidálást keresztül vinni. Miután azonban mindezidáig községi választások, illatve tör­vényhatósági választások a Vaj­daságban nem voltak, sót egye­lőre az sem tudható, hogy mi­kor lesznek, mert még a községi választói törvény sinc3 meg a Vajdaságra vonatkozólag, ezért úgy látszik hogy a megyerend­szer még jó darabig fenn fog maradni. A rendelkezés tartalmazza to­vábbá azt az utasítást, hogy Új­vidék, Pancsova, Zombor és Ver- sec főispáni hivatala 1925. ápri lis 30-ával likvidálandó és május l-vel megszűnik. E szerint Zombor és Újvidék beleolvad Bácsbodrog várme­gyéhez, Pancsova Belgráühoz, Versec pedig Szemendriához. Az eddigi szab. kir. városok utlevéljoga átszáll a rendőrka­pitányokra. Panczova és Versec likvidálását Vlaskali Mslorad, Zombor és Újvidék likvidálását pedig Iszajlovics jVasza belügyi inspektorok eszközlök, Emlékezés a villamos vasútról. 2 azonban árvízveszadelem nem volt. A kárt hivatalosan a kikül­dendő megyei bizottság állapítja meg. A vihar legalsó határát Mezőkövesd képezte, amelynek egerlövő felé részén már csak kiadós májusi záporesőben je­lentkezett. Ugyancsak nagy károkat oko­zott a vihar Görömbölyön, ahol szintén igen nagy vízmennyiség zudult alá a Bükkből. A hatal­masan megduzzadt Hejő nem volt képes levezetni a hatalmas víztömeget és .Görömbölynél ki­öntött s teljesen elárasztotta a környéket. Emberéletben itt sem esett kár, azonban az állatállomány itt szintén alaposan megtizede­lődött. Az eddigi jel mtések sze­rint az ár 30 kecskét, 1 lovat, 1 tehenet, 1 tinót és mintegy 30—40 drb. sertést sodort el, két házat pedig annyira megrongált, hogy a lakókat kénytelenek vol­tak kilakoltatni. Egy másik há­zat villámcsapás ért, azonban komolyabb kárt nem okozott. Jellemző egyébként a rohanó ár erejére, hegy 4—5 mázsás fa­rönköket több kilométerre tudott elszállítani a gazdasági udva­rokból, amellett egy hatalmas kerítést, amely útját állta az ár­nak, ledöntött és egész Göröm- böly határába sodorta. Miskolcon 3—400 milliós volt a kár. A kém bepörölte az oláh miniszterelnököt. Bukarest, május 5. Érdekes polgári pert tárgyalt zárt ülésen a bukaresti törvényszék. A pert Láncú Demeter dr. képviselő in­dította a .belügymimszterium il­letve Bratiánu ■: miniszterelnök ellen. Dr. Láncú ugyanis a bu­dapesti romén megszállás idejé­ben levéltárakban és irattárak­ban dolgozott és rengeteg olyan iratot küldött romániábs, ame­lyek Romániára nézve fontos kulturális történelmi és tudomá­nyos adatokat tartalmaztak. Eze­ket az értékes dokumentumokat felsőbb utasításra küldötte Bu­karestbe de ott sem azok átvé­teléről som működésének hono­rálásáról nem akarnak tudni. Tűzharc a bolgár csendőrök és az emigráns bandák között. Szófia, május 5. (Bolgár Tjl.) Belogradisnit közelében Stake- vei falu határában egy emigráns bandára bukkantak. A banda az üldözésére kiküldött csendőrsé- get puska lövésekkel fogadta. Haro fejlődött ki, melynek so­rán egy emigráns elesett, egy másik pedig súlyos sebesüléssel fogságba jutott. Az «Egri Népújság» márciui 13 és 25 iki 59 és 69 számaiban már ismertettem az erre a tárgyra vonatkozó tanulmányt s fölhív­tam ezzel a kérdéssel foglalkozók figyelmét arra, hogy a tervezett villamos vasút Csonka-M gyár- országon korai, Nagy-Magyar- orsziig vhszaálláea esetén pádig fölösleges. Egyben raámutattam arra a nsgyfontosságű [körülményre is, hogy ez s vasút nem gazdaságos. Ezen ismertetések óta egy kis idő telt el t úgy látszik, hogy a vasút kérdése a várakozás, stá­diumában van 8 az ids vonat­kozó akták az ssztalfiékban, — jő helyen — vannak. A napokban kezembe került az ez ügyben Egerben 1924. évi december 9 én megtartott érte­kezlet jegyzőkönyvkivonata, va­lamint f. évi .március 5-én az ugyané tárgyban Peetvárraegye székházában megtartott értekez­let jegyzőkönyve is. Ezekből azt látom, hogy mind­két helyen már a végrehajtó éa szervező bizottságokat is meg­választották, — régi jő msgyar szokás szerint. Kötelességemnek tartom, hogy ezen szervező bizottságok figyel­mét az előző két közleményem­ben felhozott ellenérvek éa bi­zonyítások mellett az alábbiakra felhívjam, melyek rendkívül fon­tosak éppen abból a szempont­ból, hogy egy ilyen vasút, a kedvező körülmények között hány százalékot jövedelmezhet? Példának hozoai föl az olasz- országi valíellina, forgó áramú vasutat, amely Szeccóből indul ki, a Cornő tő partján halad, majd ketté ágazva észak felé Ohiavennába, kelet felé pádig Sondriőba vezet. Hossza 106 3 km., egyvágányú, Teherforgßlma mérsékel*, sze­mélyforgalma nyári hónapokban élénk, minthogy Tirolból és Svájc­ból, Lombardia felé nagy idegen forgalnat bonyolít le. Az elektromos energiát vizierő szolgáltatja, mely az Adda folyó legkisebb vízállásánál is 7500 lóerőt ad. Az energia termelés tehát kedvezőbb, mint szén ese­tében. Ezen vasútvonal cea 62 millió tényleges tonnakilométer teljesít­mény mellett, ami napi átlagos 2200 vonatkiicméíernekfelel meg; toonasilomáterenkénti 44 watt­óra közepes fogya«ztás mellett, reggeli 4 órától éjf álig tartó üzem mellett a cca 5 millió líra befek­tetési kötség átlag 5%-os ka­matot biztosított évenként, — pedig ez nem is uj vonal fekte­tés, nanem csak vonal átalakítás volt. Ha ezt az eredményt össze­hasonlítjuk a különböző orszá­gok vasutsán észlelt gőzvonta­tási üzemi eredményekkel, láijuk, hogy pl. az egyesült porosz— he széni államvasutak jövedel­mezősége 72% üzemi koefficius, — vagyis a kiadásoknak a be­vételek százalékában kifejezett arányszáma mellett — 5'02%; Angliában 62% üzemi koeff. mellett a tőke kamatozása 3 5°/o; a francia fővasutaknál 58% ü. k. mellett 42%-os kamatozást nyert a tőke. Ha már most figyelembe vesz- sziik azt, hogy nagyforgalmú fő­von Ion a gőzvoníatással szem­bút az elektromos vontatás 20— 30°/o megtakarítást jelent, — azt fogjuk látni, hogy az elektromos vont ású veeűi5—6®/o-nál többet nem kamatozhat. Tahát nem 50 és 70%-ot, amint 1925 május 6 azt a tanulmány igazolni akarta. S minthogy nem valószínű, hogy az Ózd—hatvani vonal napi átlagos 2200 vonatkilométert bír teljesíteni, hozzá még a beígért 20 tonnás kocsik teljes kihasz­nálásával, kétoldalú forgalom melleit, — amely mellett a vil­lamos üzem már gazdaságos lehet — éppen azért végső kö- vetkeztetésemképen kimondha­tom, hogy az egész terv elíté­lendő, annak komoly alapj a nincs. Még egy kárdésam volna. Miért adjon Eger, illetve az egri cio- port 600 millió koronát előlegül egy ilyen teljesen bizonytalan és a tapogatóddá» stádiumában levő tervhez, — hogy ezzel a kidobott pénzzel majd bebizo nyítsák, hogy a vonat létesítése tényleg nem gazdaságos? Kapor Tibor, oki. mérnök. K ES CS 23SS23 SE ISáSOBS 3RG® E33S55 Az Egri Dalkör Ózdon. A már sok dicsőséget szerzstt dalosaink f. hő 4-én, ^vasárnap, az ózdi Olvasó Egylet meghívá­sára a vasgyár újonnan épült impozáns kultűrhézában felejt­hetetlen élvezetben részesítették Ózd ős vidéke közönségét, amely rendkívül szíves fogadtatásban rászösítetto úgy az Egri Dalkör lelkes gárdáját, mint a hozzájuk csatlakozott vonósnégyes-társa- 4 aág művészeit, akiket — mint derék d dósainkat is — a magyar dal- és zenekultúra fellendítésé­nek tüze hevíti. A társaság legnagyobb része már a reggeli vonattal indult Ózdra, a nap folyamán meg­tekintette a vasgyárat ás egyébb látnivalókat. Ebéd után ped'g résztvettek a Nemzeti Szövetség nagyon szépen működő ózdi fiókjának közgyűlésén, amely ékesen szóló megnyilvánulása volt a becsü­letes magyar munkásosztály erős és mély hazafias nemzeti érzü­letének. A Hiszekegy és a Him­nusz fenséges hangjai hömpö­lyögve áradtak az ózdi és egri dalosok egyesült karából, meg­remegtetve az óriási terem falait és a közé gyűlt ünneplő magyar szíveket. A közgyűlés után meg­tekintették dalosaink a gyárte­lepet, ahol bámulattal szemlélték a technika csodálatos alkotásai­nak és magyar munkás szorgal­mas kezének együttes munkáját, mely egészében csonka hazánk e nagyjelentőségű, hatalmas ipar­telepének nagy teljesítményével szolgálja a szebb jövőt előké­szítő honmentósí. Este 8 óra után kezdődött a tartalmas hangverieny a hatal­mas méretű — 1200 embert be­fogadó — gyönyörű színházterem széksorait megtöltő díszes közön­ség előtt. Az ózdi vasgyári zene­kar precízen előadott nyitánya után lépett a színpadra az »Egri Dalkör« Lányi Ernő nagyhatású művével, a Honfidallal s úgy •zzel, mint a műsoron szereplő másik három kipróbált darabjá­val (A halott hadsereg, stb.) igen

Next

/
Thumbnails
Contents