Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-29 / 96. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. # Eger, 1925 április 29. szerda. XLII évf. 96 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 E. PGLITIEÄJ NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Pocsékká ázott tegnap délután az új ruhám 8 vastag sugárban ömlött Borsa- lino-kalapomről a víz. Hálát adok az Istennek, hogy kicsit sem tudtam bosszankodni érte. Tág tüdővel «zivtam magamba a tavaszi eső üde illatát (mert van illata !) szívből örültem azok örömének, akiket közvetlenül is érint a legjobb időben beköszöntött istenáldáe. A gazdákra gondolok, kiknek bőséges verejtéke bizony nem elég harmat a kemény rög megtermékenyítésére. A föld népének szemszögéből nézem a dúsan permetező esőcseppeket a jól esik lelkemnek a tudat, hogy nyomukban sok barázdás homlokról tűnik egy időre tova a kenyérgoad felhője és kérges kezek ezrei kulcsolődnak hálaimára. Tiszta sor az i», hogy közvetve mindannyiunkat érint a dolog s a kedvező időjárás és a velejáró elégséges termés nem a gazdák osztályérdeke, de országos érdek. Ma különösen ia az. Immáron közhelyszámba menő, unosuntalanul hangoztatott, hétköznapi igazság lévén, hogy mezőgazdasági termelésünk valamelyes fölöslegén kivül alig- alig akad olyan jószágunk, mely* lyel nemzetközi kereskedelemben aktive, azaz eladókul részt vehetnénk. Már pedig a kereskedelmi s ezen át a fizetési mérleget minél inkább aktívvá tenni nyilvánvalóan orsztágos érdek. A tegnapi dús eső után legalább egy időre megkönnyebbült a lelkünk. De csakis egy időre és ez az idő bizony nem is igen hosszú. A jövő hóban ismét csak szorongva fogjuk várni az üdítő és termékenyítő esőt. Akárcsak a nyerő-lapot a hazárdjá- tékos, ki egyetlen kártyára tette fel mindenét s azzal áll vagy bukik. Ha egyetlen esztendőben reánk lázad az aszály és sztrájkba lép a föld: a gazdasági katasztrófának válunk martalékaivá. Az ellenkező véglet a csapadák túlságos bősége, természetesen ugyanezzel a hatással járna. Keserves állapot ez a lenyü- gözöttség s mindent meg kell tennünk a felszabadulásért. Iparunk fejlesztése és kereskedelmünk levegőhöz juttatása azonban csak úgy képzelhető el, ha nyersanyagtermelő vidékeink- és piacaink egy részét visszakapjuk. Újabb és nem utolsó érv az úgynevezett békeszerződés mielőbbi revíziója mellett! K—ny 99 lsaák Gyula alispán negyven éves szolgálati jubileuma. A vármegye tisztviselői kara forró házi ünnepet rendezett a jubiláló alispán tiszteletére. naptárban fekete betűvel . sorsát. Példaképül állítja a várjelzett keddi nap, április 28. aranybatűs nagy ünnepe volt Hevesvármegye tisztikarának. E napon múlt 40 esztendeje, hogy Heves vármegye törvényhatósága a hatvani járás főszol- gabirájává választotta lsaák Gyulát a vármegye közszeretetben állő alispánját. A ritka jubileumra Egerbe sereglett a vármegye egész tisztikara a délelőtt 10 órakor kezdődő házi ünnepségre. A tisztikar a vármegyeház nagytermében várta a jubilánst, aki vitéz Bobory György dr. főispán és Puchlin Lajos vm. főjegyző kíséretében jelent meg az ünneplők előtt. A vármegye tisztikara nevében Puchlin Lajos vármegyei főjegyző lólekből fakadó szavakkal üdvözölte az alispánt. Isten áldását kérte további működésére. Köszöntötte benne a tisztikar nesztorát, szerető, gondos jő Btyját, aki vezető állásban eltöltött hosszú pályája alatt mindenkivel igyekezett jót tenni, érző szivének jóságát pazarul éreztette minden alárendeltjével. A hosszú 40 év alatt minden szavából, minden cselekedetéből mindig a szeretet sugárzott és nevéhez a vármegye fejlesztése körül annyi nagy tett, siker fűződik. A főjegyző beszéde végén a tisztikar ajándékát, egy ezüstből készült és a vármegye címerével ékesített szivarkészletet nyújtott át a meghatott alispánnak. Vitéz Bobory György dr. főispán, mélyen ezántő beszédben méltatta lsaák Gyula személyében barátját, tisztviselőtársát és volt principálisát. Megkapó vonásokkal ecsetelte az elmúlt 40 esztendő alatt gazdaságilag egyre kedvezőtlenebb elbánásban részesülő magyar tisztviselő megye tisztviselői elé a jubilánst, aki a megpróbáltatások nehéz idejében, — mikor annyian meg- tántorodtak és a kedvezőbb konjunktúra mellé szegődtek — elveihez, konzervatív politikájába hűen kitartott. Hangsúlyozta, hogy Heves vármegyében tradíció a konzervatív politika, itt nincs helye demagógiának, konjunktúra politikának. Ennek a tradíciónak leghűbb őre, támasza a közigazgatás feje, az ünnepelt alispán. Kéri a jó Istent, hogy engedje lsaák Gyulának megérni, lelkének forró óhajtását Nagy- magyarország és vele együtt a boldog tisztviselő sors feltámadását. lsaák Gyula alispán a meghatottságtól könybelábadt szemmel köszönte meg az üdvözléseket és az ünnepeltetést. Közismert négy [szerénységével elhárította magáról a magasztaló szavakat. Ha voltak — úgymond — sikerei, az nem az ő érdeme, hanem a mellette kitartó, őt mindenben támogató tisztviselő- társaié. Kéri a tisztikart, hogy ezután is támogassa őt az eddigi szeretettel, odaadással munkájában. Az ünnepség után a vármegye tisztikara csoportképen lefény- képeztette magát, majd déli egy órára ünnepi ebédre gyűltek össze a Korona éttermében. A 70 terítékes banketten a vármegye tisztikara teljes számban résztvett. Az első pohár köszöntőt Puchlin Lajos vármegyei főjegyző az államfőre mondotta. Hunyadi Jánoshoz hasonlította a kormányzót és kérte Istent, hogy amint Huoyad János után a nagy magyar király Mátyás, következett, ügy Horthy Miklós után is nagy és bölcs királyt a hazának. Ezután mint gavallér kedves magyar urat és Bzerető családapát üdvözölte ez alispánt. Ezután Márton fty Lajos, Weidner Kálmán, Márkus Zoltán, Mikléssy Aladár, Tóbiás József, Fiesere Jenő dr. üdvözölték az az alispánt, akit Trak Géza polgármester Eger város nevében köszöntött fal. lsaák Gyula alispán több ízben mondott köszönetét az elhangzott szavakért. A cseh sajtó Hindenburg megválasztásáról. Prága, április 28. MTI. A Bohemia a Hindenburg megvá- lasztásásról a következőket Írja: Hindenburg ünnepélyesen fel fog esküdni a köztársasági alkotmányra és ez az eskü ép oly szent előtte, mint az az eskü, amelyet a porosz királynak tett jóval azelőtt, hogy a királyt német császárrá választották. [Hindenburg kijelentette, hogy a német nép el van határozva, hogy a világháborúban szenvedett vereségeinek következményeit magára vegye a legvégsőbb határig és végül ünnepélyesen biztosította a világot arról, hogy mindvégig azon lesz, hogy a világháború borzalmait távol tartsa. Önmagától értendő, hogy a kormány összeállításával ős úgy mint ahogy Ebert Kunot bízta meg, Hindenburg is munkatársait a szociáldemokrata párt, vagy a centrumpártből fogja választani. A Prager Tagblatt úgy véli, hogy Németország helyzetét a nemzetközi életben Hindenburg megválasztása erőssen befolyásolja. Úgy francia, mint inkább cseh politikai szempontból Hindenburg megválasztását megkönnyebbülésnek is érezhetik abban a tekintetben, hogy nem a német nemzetiek, hanem a demokraták voltak azok akik különös bizalommal pártolták Ausztriának Németországhoz való csatolását. Ez a gondolat a fekete fehér-piros lobogó alatt ke- véebbé fog erőre kapni annál is inkább, mivel Ausztriának, mely felerészben szociál • demokrata, felerészben klerikális, a fennforgó körülmények között a csatlakozás iránti lelkesedése minden valószínűség szerint jelentékenyen csökkenni fog.
