Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-04-25 / 93. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 április 25 K50BSBBB*&amZ3i.i OH A bulgáriai események miatt elhalasztották a kisálltáéit bukaresti konferenciáját. május 8-ra halasztja el. Az érte­kezleten Bulgária ciapat állomá­nyának felemelését is megvitatják melyhez a szövetségközi katonai bizottság már hozzájárult. Bécs, április 24. MTI Mint a Neue Freie Presse Bukarestből értesül, a román kormány a bol gár események következtében elhatározta, hogy a május 3-ra kitűzött kisántánt-kongresszust Miskolc és Eger közösen kérik az eyy színi kerületbe való kapcsolást. Dr. Simonyi Nándor városi tanácsos tanácsával. — Jön-e Mariházy ? — tárgyalásai Miskole város Mi lesz Debrecennel? Eger, 1925. április 24. Dr. Simonyi Nándor városi tanácsos a szinház kérdésében Miskolc város tanácsával és a miskolci szinház vezetőjével tár­gyalásokat folytatott, Eger város megbízásáből. Dr. Simonyi csü­törtökön este érkezett vissza Miskolcról és tárgyalásait a kö­vetkezőkben ismertette az Egri Népújság munkatársa előtt : — Miskolc város tanácsával letárgyaltam azt a kérdést, hogy bennünket a miskolci szinikerü- lethez csatoljanak, illetőleg hogy Miskolc, Buda, Eger állomá­sokra osszák be ezt e kerüle­tet. Ez volt az egri szinügyi bi­zottságnak ii az óhaja. Miskolc város tanácsa,— mely egyébként is állandó nagy szia- pátiával viseltetik Eger iránt s mi a legkedvesebb, legelőzéke- nyebb, legjobb szomszédot tisz­teljük benne — .készséggel [se­gít nekünk e terv megvalósítá­sában és ilyen értelmű felirattal fordult a kultuszminiszterhez is. A kérelem indokolására felhoz­ták, hogy Miskolc ezelőtt is év­tizedeken keresztül Egerrel volt összekapcsolva. Itt a vasúti tá­volság is rövidebb és így keve­sebb költség terheli a színigaz­gatót is. — Sebestyén színigazgató öcs- cse, a miskolci színház vezetője, j wssweox» te«««««» akivel szintén letárgyaltam ezt az ügyet, ugyancsak örömmel, sőt bálával fogadta a tervet. Megtiszteltetésnek veszi, hogy rá gondoltunk. A szezon beosz­tása természetesen majd a jövő eredményektől függene, de erről is beszéltünk. Munkatársunknak arra a kér­désére, hogy jön-e és mikor jön a Mariházy-társulat Egerbe,- a következőket válaszolta Dr. Si­monyi tanácsos: — Nem tudom. Értesítése úgy szól, hogy április 20 tői május 10 ig tart Egerben előadást. Azóta Mariházy semmit sem írt. Cbupán a sátoraljaújhelyi pol­gármester érdeklődik f. hő 21 én kelt átiratában az iránt, hogy Eger városától milyen segítség­ben részesül Mariházy, mert az ottani képviselőtestülettel is se­gélyt kér az igazgató. Beszélgetésünk végén még a miskolci sajtó véleményét je­gyezte megDr. Simonyi tanácsos. A miskolci újságírók ugyanis nem hiszik, hogy Egert a mis­kolci színikerülethez csatolják. Mi lesz akkor Debrecennel ? Mondotta egyik miskolci lap munkatársa. Debrecen sem ma­radhat egészen magára, mert ennek a városnak ia kell egy színházi mellékállomás. tartjuk és a mindenáron való eladást helytelenítjük. Még alig fakadt a szőlő, terméskilátása­ink végeredményben bizonytala­nok, ma nem okos leszámítolni akár egy bőséges, akár egy gyenge évnek az eredményét. Kecskemét ötmiiliárd költséggel tüdőbeteg szanatóriumot építtet. Kecskemét városa a költség- vetés keretében gondoskodott a tüdőbeteg szanatórium meg­építéséhez szükséges összegről és megbízást adott a szanatórium tervének kidolgozására. A vá­rostól 8 kilométeira fekvő erdő­ben pormentes levegőjű helyen építik fel. Nem szabad többé saját hasz­nálatra dohányt termelni A minisztérium, rendeletével felhívja a lakosság figyelmét arra a körülményre, hogy 1925. évre saját használatra való do­hánytermelést engedélyezni nem fog. A saját használatra való do­hánytermelést tiltó és a tilalom megszegésére vonatkozó büntető rendelkezés az egész vonalon újból érvénybe lép. Mindazok, akik 1924. évben szabályszerűen kiváltott enge­déllyel a saját használatukra dohányt termeltek, csak az 1925. november 1-ig fogyaszthatják a birtokákban levő dohánykészle- tübet. Ennélfogva, határidő le­jártával az engedélyes birtoká­ban talált dohánykéizlet mind jogtalan jövedéki kihágási eljá­rást von maga után. BBStSH aa# aassatssoswassa» Egy csendőr leszúrt egy asszonyt a vasúton. Szerencsről jelentik: Hidas­németi és Szerencs között véres dráma történt egy személyvonat harmadik osztályú fülkéjében. A vonaton utazott egy csendőr a feleségével és pőlyás gyermeké­véi. Mellette egy parasztasszony ült, aki tejeskannáját az ülés felett helyezte el a podgyásztar- tőn. A vonat zökkenésétől leesett a kanna és olyan súlyosan meg­sebesítette a gyermeket, hogy néhány perccel később meghalt. A csendőr haragjában oldalfegy­verét ez asszony mellébe döfte. Az asszonyt haldokolva emelték le a vonatról, a csendőrt pedig letartóztattak. csacssas3^!raiPV’ra5ssais3aKic».csssr®i Az egri ipartestületi titkár kitün­tetése Ma értesültünk róla, hogy Halmay Sándor egri ipartestü­leti titkárt az Ip&rtestüietek Or szágos Szövetsége tiszteletbeli titkárjának választotta meg. Az Ipossnak Halmay Sándor az első ős egyedüli tb. tit’iára. Ez a‘ kitüntetés szép bizonyíték amellett is, hogy az egri iparos ság az ország iparos mozgal­mának számottévő tényezője lett s az iparosok központi szerve­zetében Is elismerést nyer az egri Ipartestület munkája. Kossuthfalva épül Floridában. Washingtonból jelentik: Ame­rikai magyar körökben most csak egy téma járja: a Floridában épülő Kossuth-falváröl beszél minden magyar. Kossuthfalva Florida állam közepén, Polk Countyban épül hatalmas területen. Eddig mint­egy száz ház épült föl, de az eddigi igénylések al pján több ezerre tehető a még épülő há­zak száma. A házak a Nagyalföld tanyai kúriáit jutatják eszünkbe Két nagy szoba, konyha kemencével, a ház előtt tornác, az udvarban gémeskut, istálló. Az építkezés a szülőházat juttatja eszébe az amerikai magyarnak. A modern kor vívmányairól sem feledkez­nek meg, amennyiben minden házban fürdőszoba van, villany­világítás és dacára, hogy az ud­varon gémeskut díszeleg, vízve­zeték is van a konyhában Min­den ház körül ültetvények lesz­nek. A falu határában pedig be­kerített farm felszántott földdel, mésszel termékenyebbé téve vár­ja a tulajdonost. A házak udvarán narancsfák állanak. A magyar falu területén kato­likus és református templomok, iskolák, kórházak is épülnek. Kossuthfalva lakossága job­bára földmivesekből fog állani. Kossuthfalva építkezési mun kálatai körülbelül augusztus ele­jéig tartanak. Ünnepélyes fel­avatását Szent István-napjára tervezik. avassK eae&«a eres sasa sa A hevesvármegyei jegyzők gyűlése. Ma, szombaton, délelőli 10 óra­kor, a vármegyeház nagytermé­ben Hevesvái megye községi* és körjegyzői gyűlést tartanak. / Irodalom és művészet. * Két kecskeméti festő kiállítása az egri Kaszinóban. A kecskeméti müvésztelep két jőnevű tagja, Csillag József és Horkay Péter Ferenc, komoly és sokat ígérő művészettel alko­tott képeket állítottak ki az egri Kaszinó elsőemeleti saroktermé­ben. Csillag József, a lobogó fekete- szemű fiatal festő, most indul — nem a siker felé, mert ott ő már harminc évével is rég <beérke- zett,* hanem külföldi nagy tanul- mányutjéra, hogy Oiaizország- ből, Törökországból űj benyo­másokkal hazatérve, szélesebb horizonton, tágabbra nyitott szemmel szolgálja szerelmesét, a magyarosan magyar művésze­tet. Pedig nincs nagy szüksége külföldi útra. Sőt, kiállított ké­peit megszemlélve, szinte szeret- nők itthon tariaoi, hogy csak haladjon tovább is a megkezdett csapáson. Fesse nekünk az édes magyar föld barna fiait, költői tájait, a dunántúli szelíd, ráncos képű anyókákat, a kecskeméti Ciontos, darabos, keményfejű parasztokat, a bájos tanyai táj­képeket, a tarka gulyákat, a nyűtt katoaasapkás, méla pász­torgyerekeket, szűrös alföldi pa­rasztot; fessen nekünk mindent úgy, ahogy mostani képein látjuk, magyarúl, magyarán és magyar­nak. íme néhány mondatban mind­az, ami szép emlékként a lélek­ben marad, a szívhez tapad és az emlékezetből kitörülhetetlen a kis kiállítás megtekintése után : Csruza, szén, tus, akvarel, pasztell, olaj, minden akad a 61 kép között. A »Delelő» és a ■ Huzavona« c. állatképek új beállításukkal, meleg, levegős színeikkel fogják meg a szemet és lelket. A »Kispásztor» c. olajfestményen az alkonyi nap késői sugarai olvadó sárga szín­nel fonjátc körül a személyek és tárgyak ezilüetijeit. A »Buzake- reszieken« a rekkenő nyári hő­ség szinte tördeli a száraz ké­véket. A »Naplemente» c. őszi tájkép elégikus hangulata, való­ságos lírai költemény színek­ből. A * Holnap szél lesz« tágas perspektívájával az Alföld csend­életét adja. Valóban az a boru- lásos piros alkonyat ez, melynek láttán azt mondja a természet gyermeke, hogy »holnap szél lesz.« A »Zúzmara,« »Havas tör­zsek« stb. képek a tél színeinek finom költészetét tárják elénk. A pasztell képek között a »RozsvetŐ8« lágy, harmonikus színpompája, a „Foltos napsütés" pazar szinjátéka és csodás leve­gője, a »Tanya* omló, könnyed pasztellje, különösen “kedves művészi élvezetet nyújtanak. A kisebb zsánerképek között pedig a »Maghalt a gyermek« és a »Tükör« folt ős szinhatásai mutatják Csillag művészetének mélységét, igazságát, őszinte­ségét, A «Plainair» c. karakter fej, a *N ?pszámos,» a «Plasztikus fej,» a kecskeméti paraszt-típusok, a művész eredeti felfogását, új, de magyar stílusát taláu legjobban kiemelik. Az élénk és változatos 1 kiállítás művészi aktok, finoman megrajzolt, graciőzus akímozdu-

Next

/
Thumbnails
Contents