Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-25 / 93. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. április 25, szombat. XLII évf. 93 sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 E. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. .Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Vitéz bolgár testvéreinknél hogy megmozdult a föld, bizony mind- annyiunkat gondolkodásra késztet. Az alvilág aknái ellen nem vagyunk biztosítva mi sem. A széthúzó és erőtlen polgári társadalom gondtalan és gondatlan játszadozása mögött jól fegyelmezett, széles rétegek öntudatos és elszánt vezetői lesik, mikor üt az óra. Az ő őrijük ütése pedig halálharangja lesz a polgári társadalomnak. A vörös rémet végleg legyűrt- nek tekinteni nyilván dőreség volna, mikor Európa nagyobbik fele tehetetlenül vonaglik karmai között s nagy nemzetek minden érzelmi szempontot félretéve és ízlésükből áldozatot hozva a reálpolitika jegyében már felveszik vele a diplomáciai és gazdasági érintkezést. A szovjetet s az általa képviselt eszmevilágot nem lehet többé tudomásul nem venni s egy kézlegyintéssel elintézni. Meg kell alkudni létezésének tényével s ha már nßm lehet megfúrni kalőzhajőját, legalább minden lehetőt el keH követni, nehogy hazai vizeinkre is elmerészkedjék. Hisszük, hogy az ellenforradalom planétája alatt fogantatott kormányunk teljes tudatával bír az ez irányban reá nehezedő feladatoknak s reális érdekek sugallta látszólagos engedékenysége mögött érintetlenül megvan a szilárd eltökéltség, az in- ternacionale gondclatát maradék földünktől távoltartani. Ez a gondolat azonban nem mindig nyíltan és frontálisan támad, hanem sokszor álcázottan s kerülő utakon furakodik soraink közé. Ilyenkor jórészt tehetetlen vele szemben az állam hatalom, annál fontosabb szerep vár elhárítása körül a társadalomra s ez a hivatás legalább negativ részében mindannyiunkat érint, A polgári társadalomnak megpróbáltatások ős nélkülözések között, ugratással és terrorral dacolva, híven ki kell tartania a konzervatív gondolat zászlaja alatt a nem szabad könnyelműen kacérkodnia a radikális polgári irányzatokkal, melyeknek mindenike öntudatosan vagy öntudatlanul, szándékosan — vagy önmagának is vesztére — balgán: a szovjeti- zálődásnak egyengeti útját. A vörös május vijjogó vércséi mellé szegődik szürke verébül, aki a világnézetek harcának gondterhes előestéjén a destruktiv sajtót támogatja filléreivel s ; annak mérgét csempészi be családi tűzhelyére. Meggondolatlan részeseként a magyar polgárság öngyilkosságának. K—ny. a»»»»»»»-»»» Megye és város. Talán sebolsem oly annyira egymásra utalt a megye őb székhelye, mint Hevesmegyébsn. Másutt a megye székhelye annak középpontjában, a főközlekedési voualak csomópontjában, fekszik. Eger Hevesmegye szélére került, egy mellékvölgybe, mely kívül esik a természetes közlekedési vonalok találkozásától. Félreeső fekvésénél fogva és az akkori vezetők és polgárok gazdasági iskolázatlansága miatt, a fővasut- vonal is elkerülte. Mindezek gazdasági kihatásai abban mutatkoztak, hogy Eger megállott fejlődésében. A megállás a mai rohanó korban visz- sz&fejiődést jelent, relatív, de abszolút értelemben is. A modern városfejlődés sok oly intézményt tételez fel, melyek nélkül egy város nem tarthat igényt kulturált hely nevére, legkevésbbé akkor, ha ipari és kereskedelmi források híján, de gyönyörű környék és meleg gyógyforrások birtokában predesztinálva van arra, hogy üdülő ős fürdővárossá fejlődjön, mely párját ritkíthatja Magyarországon. Honnan vegye a város apénzt, ha polgárainak keresete nem elegendő arra, hogy tőkegyűjtésre is jusson belőle. Megfelelő belső tőkehalmoződás nélkül külső kölcsönökkel a fejlődés mindig szaggatott és vontatott lesz. A fejlődést belső energiáknak kell hordoznia, nem külső kölcsöninjekciőknak. A városi kölcsön arra lesz alkalmas, hogy a fejlődésnek egy nagyobb lökést adjon, mely alkalmas a gazdasági circuius vitiosus bénító hatását megtörni, de a további élni akarást belső erőknek kell biztosítaniok. Ez a belső feszítő erő Heves vármegye sík részének gazdagságában és hegyes részeinek festői voltában, valamint mindkét résznek nagy történelmi múltjában fedezhető fel. Amint a vármegye mai vezetőségét ismerjük, ez semmiesetre ee fog elzárkózni Eger város érdekeinek felkarolásától, ahol azok a megye érdekkörébe nyúlnak bele. Hiszen ma alig képzelhető el közintézmény, melynek hatása csak Eger városára szorítkozna és ne volna kihatással az egész megyére vagy legalább is annak közelebb fekvő járásaira. A gazdaságosság elve, egyszerű célszerűségi meggondolások is odavezetnek, hogy a városi közintézmények ne szorítkozzanak csupán a város ellátására, hanem a modern gazdasági életben tapasztalt energia kisugárzás alapján terjesszék ki működésüket a megye tekintetbe vehető részére is. A minden alkotás alapját képező tőke biztosítása a szükséges intézményekhez a vármegye vezetőségének és birtokosságának közreműködésével sokkal köny- cyebbsn fog sikerülni, mint magára hagyatottan egy jobb jövő után epedni. A város és vármegye egymásra- találása nemcsak gazdasági, de kulturális téren is éreztetni fogja áldásos hatásait. Or. Pálosi Ervin. KEB:KS9SB5B3ESeaeS3K8ae3Ba A Kúria érdekes elvi jelentőségű döntése egy újságíró perében. Budapestről: Elvi jelentőségű Ítéletet hozott csütörtökön a Kúria Szlrokay Kálmánnak, a nagykanizsai «Zalai Közlöny• volt felelős szerkesztőjének, a lap mostani tulajdonosa, a Zrínyi rt. elleni perében. A Zrínyi rt. a múlt év áprilisában vette át a lapot és azzal kezdette, hogy egy szerkesztő bizottságot és főszerkesztőt nevezett ki a felelős szerkesztő fölé azzal a kikötéssel, hogy a felelős szerkesztő, a bizottság és főszerkesztő utasításait követni tartozik. Sztrokay Kálmán nem volt hajlandó a felelősséget vállalni ilyen körülmények között és épen ezért egy évi felmondási időre járó fizetéséért pert indított a Zrínyi rt. ellen. Dr. Bálint Arthürnak, az Újságírók Egyesülete ügyészének előterjesztésére megállapította a Kúria, hogy a felelős szerkesztő elvi szempontból nem köteles elfogadui a föléhelyezett szerkesztő bizottságot és főszerkesztőt, mert nem vállalhat felelősséget a lapban megjelentekért, ha minden feltétel nélkül mások irányítják azt. A Kúria ennek alapján Sztrokay Kálmán egy éves végkielégítésének megfizetésére kötelezte a lapkiadó vállalatot. gSgggggggggggggggggggggggg Indokolatlan a bor áresése. A Borászati Lapok Írja: A borpiacon e héten hatalmas árlemorzsolódás következett be, amely azonban teljesen indokolatlan. Egyes árajánlatok 4000— 5000 koronáról is szólnak, de van kínálat Heves megyéből 4560 koronáért. Mi sohasem voltunk a túlzott árak hivei, mert, különösen az utóbbi időben, a nemzetközi relációk hatása folytán a spekuláció a közelmúlthoz hasonlóan nem találhat alapot. A jelenlegi áresés azonban túlzott és pusztán arra vezethető vissza, hogy a termelők kénytelenek áruiktól megválni, mert a kölcsönvett pénzzel való munkálkodás még kevésbé fizeti ki magát. Azonban a minket környező és kiviteli vámmal birő országokban, mint pl. Ausztria, \ Csehszlovákia soknál magasabb árakat diktálnak és 14—16000 koronás boraik vannak. Ezekkel sz árakkal szemben azonban a mi alacsony kereskedelmi áraink egyáltalában meg nem okolhatók, A jelenlegi mennyiség sokkal kevesebb, semhogy el ne tudnők fogyasztani, s ezért nem értjük meg egyes nagykereskedőnek a ténykedését, hogy áron alul is piacra dobja a borát. A külföldi árak befolyását és a világparitás felé való igazodást mi nem tagadtuk és nem is tagadjuk, de mindig hozzá kell I számítani a mi drágább terme- ; lésünket is! így a jelenlegi ár- ' lemorzsolódást okoltnak nem \ 4
