Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-04 / 77. szám
Öngyilkossá gok végeszakadatlan sorozata, revolver, méreg, kötél, halálugrás érthetetlen, idegzsibbasztő kaleidoszkópja az újságok külön e címen nyitott rovatában. Iszonyú mélyre kellett sülyednünk, hogy ennek a földi létnek legnagyobb értékét, az életet napnap mellett oly rettentő sokan, oly könnyedén vetik el imaguk- től, mint egy fölösleges kölöncöt. Valahol, társadalmi berendezkedésünk valamely pontján, talán több helyén is, erősen geny- nyedő sebeknek kell lenniök, melyeknek mérge megfertőzi a talán egyébként csupán gyenge, vélt, vagy valódi szenvedésektől meggyötört lelket s gyilkos párája mintegy Fata Morganat : a halál békés nyugalmát festi az enyhülés útját kereső szemek elé. Sokan a világháborúra mutatnak rá s annak szörnyű em- berpusztitásait állítják oda, mint az élet értékelési mélypontjának az okát. Sokan a nemzeti s gazdasági összeroppanást tesíik felelőssé, annyi szerencsétlen lélek összeroppanásáért. Valóban, el kell ismernünk, hogy ez a két nagy tényező számtalan szövődményével és következményével jelentős mértékben hozzájárult az élet nagymérvű leértékeléséhez, de a dolgokat az örök élet nőzőszögéből vizsgáló elme előtt nem lehet kétséges, hogy a bajoknak mélyebb gyökerük van s ezekre kell rátapintani. A baj: a test és a lélek folytonos, gyakran kiegyenlíthetet- lennek látsző harca. Az anyagi s a lelki kultúra gyakori tragikus összeütközése. Ahol a lélek nem áll őrt, illetőleg ahol erőszakkal elfojtják intő Bzavát és sutba dobják harci eszközeit: a hitet, az erkölcs parancsait, ott a társadalmakban a nagyravágyás, az igények túlságos felfokozása a minél több haszon vágya, a hiúság, a kötelesség érzés csökkenése. a könnyelműség lesz úrrá s az élet súlyos kezének egy-egy szorítására »nem érdemes tovább élni« kiáltás szakad fel a szenvedni nem akaró emberből. Azonban az ember a világ meghódítása s a természet titkos erőinek kutatása közben oly démoni erőket és indulatokat is szabadított fel, melyek egész létét pusztulással fenyegetik s ilyenkor az éez-ember oly tehetetlenül áll e titkos erők ellenében, mint Goethe Faustjának bűvészinasa a felidézett szellemekkel szemben. Ahol a rossz könyv, a parázna betű, az alkohol mérge, az idegizgató színház és mozi, a züllött társaság, ledérség és bujaság mérge egyenként és összevétve beszivárog az anyagias világfelfogás és üzleti érdekek hajszálerein az emberek húsába, vérébe — mily könnyen undorodik meg önmagától egy tisztultabb percében szegény A nemzetgyűlés csütörtöki ülésének végén Görgey István képviselő sürgős interpellációt intézett a pénzügyminiszterhez, arra kérvén, hasson oda, hogy a szőlősgazdák az OKH utján megfelelő olcsó hiteleket kapjanak, mert amit most kapnak, amíg átmegy az OKH retortáin, nagyon megdrágul. Búd János pénzügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra s kijelentette, hogy haladéktalanul közbe fog lépni a szőlőhitelek olcsóbbá tétele érdekében. E hír Budapest, M. T. I. április 3. A nemzetgyűlés mai ülését ysll órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az ülés megnyitása után Nánásy Endre, a nemzetgyűlés zárszámadás-felülvizs- gálő bizottságának előadója beterjeszti a bizottság jelentését a legfelsőbb számvevőszéknek 1916-tól 1918. október 31-ig, 1918. november 1-től 1919. március 20. és 1919. március 20-től 1919. augusztus 6-ig terjedő számadásairól. Áttérve a mezőgazdasági lélek ! de a jóvátételt ilyenkor a | legtöbb csupán a méregben, revolverdörrenésben véli feltalálni. A méreg hatott, de nemcsak azt öli meg, aki bevette. A kötél, a revolver, a morfium tömegcikké lesz, mert a tömeghisztéria a tömeggyilkosságot éppúgy divattá teszi, mint az arcfestést vagy a bubifrizurát. Chesterton mondja egy helyütt: »Az öngyilkosság nem bűn, hanem maga a Bűn. Az ember, ki önmagát megöli, megöl minden embert, hisz’ amennyiben tőle függ, önmaga előtt megsemmisíti a világot.« Az öngyilkosság gyávaság, a vártán álló katona gyávasága, aki a közelgő ellenség elől megszökik. Dr. Urbán Gusztáv. kereste dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsost az Eger és Vidéke Hitelszövetkezete elnökét, aki akkor már telefonon érintkezésbe lépett volt dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselővel s a várható intézkedésekre nézve felvilágosítást kért. Még a délelőtt folyamán megérkezett a képviselő megnyugtató válasza, mely a pénzügyminiszterrel személyesen folytatott megbeszélés alapján a jelenlegi magas kamat közeli leszállítását mint befejezett tényt hozta dr. Lipcsey kormányfőtanácsos tudomására. hitelről szőlő törvényjavaslat tárgyalására, Csík József szólal föl és a Ház tanőcskozóképes- ségének megállapítását kéri. Mi- *után a Ház nem tanácskozóképes (!) az elnök az ülést felfüggeszti. Az ülés újból való megnyitása után Csík József beszél. Csík József reflektál Neubauer Ferenc tegnapi felszólalására, aki a keresztény-szocialista pártra vonatkozóan azt állította, hogy Magyarországon a keresztény-szocialista párt sok esetben közösen járt el taktikailag a szociáldemokrata párttal ás nagyobb fontosságot tulajdonít annak, hogy néhány ipari munkást a maga táborába tudjon csábítani mint annak, hogy őszintén a kispolgárok érdekeinek álláspontjára helyezkedjék. Visszautasítja Neubauernek ezeket az állításait, s reámutat arra, hogy az sem áll, mintha a keresztény-szocialista párt csak nehány ipari munkást tudott volna beszervezni, mert az elmúlt évben a pártnak 15,359 beszervezett tagja volt. A keresztény-szocialista párt ma egy hatalom, amelyet respektálni kell. Visszautasítja azt az állítást, mintha a párt nem védené a kispolgárság érdekeit. A keresz- tény-szociálista párt nem áll az osztályharc alapján, de a kapitalizmus megreformálását akarja mert a munkás ma nem részesül abban a megbecsülésben, amely őt a termelés egyik fontos tényezőjét megilleti. Az a felfogás, hogy a keresztény-szo- ciáJisták alig külömböznek a szociáldemokratáktól, ismét forradalom elé állíthatja az országot, mert a szociáldemokrácia forradalmi irányításával szemben nem lesz munkástömeg, amely ezzel az iránnyal felvegye a harcot. — Majd a javaslat bírálatára tér át. Előre kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. Kifogásolja a kormány pénzügyi politikáját, amelynek eredménye, hogy Magyarország ma a világ legdrágább országa. (Gróf Hoyos Miksa közbeszól: Ez nem áll. Báró Maillot Nándor: Lengyel- ország sokkal drágább. Eckhardt Tibor: Dó ez igy van!) Csík József helyesnek tartja mindenesetre a záloglevelek hitelezését, de szükségesnek tartaná, hogy a bankok külön kbiztosítási alapot létesítsenek a kölcsönnel szemben. Magasnak tartja a 17 százalékos kamatot. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége egri csoportjának intéző bizottsága folyó hó 7-én, kedden délután 5 órakor tartja az áll. polg. leányiskola tanári termében rendes havi gyűlését, melyre a bizottság tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. «im -it*'* Olcsóbb lesz a szőlömegmunkálási kölcsön. 23 percentes pénzzel nem lehet szőlőt művelni. — A pénzügy- miniszter sürgős intézkedést igér. vétele után munkatársunk fel- **«* ««ms» »mn» A nemzetgyűlés ülése. A mezőgazdasági hiteljavaslat tárgyalása. — Csík képviselő erélyesen megvédi a keresztényszocializmust.
