Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-04-03 / 76. szám

Előfizetési di) postai szállítással Egg hóra . 40.000 К I Egésx ét félévi előfizetést Neggedévre 120.000 К | nem fogadunk el* ----­........uhuii'iinuii»11 mmwn>~niaHunnnii—nii 1—111"'тг~нuniiriwtiihwht 11 imhwmín 1 PO LITIKÄI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum Kiadóhivatal 1 Líceumi nyomda Telefon szám 11. Egerhez. Ott jártam iskolába, ott töltöttem ifjúságomat, ott lép­tem először az íráe rögös útjára. Ezért dobbant meg a keblem, ezért sajgott meg úgy a szírem Egerért. De hji sose lettem volna ott, ha semmi se fűzne az ősi városhoz, akkor is azt monda­nám, hogy magyar testvérek ne hagyjuk el . . . Egert ! Találjunk valami utatmódot arra, hogy Dobó unokáit segítsük meg nyo­morúságukban és adjunk vissza valamit abból a kölcsönből, amit ők adtak a magyar fajnak ott: az egri vár vérrel öntözött bás­tyáin !« A lap más helyén olvassuk, hogy eme szépséges sorok tisz­teletreméltó írója, az »öreg Don­gó«, a nyár folyamán ellátogat Magyarországba, amelyet 6 olyan tenger távolságból is oly mélysé­gesen szeret. Vérző szívvel fogja látni harmadrésznyire szabdalt szép hazáját. Szeretető, hálája, ifjúkori emlékei bizonyára el- vezérük majd ide, Dobó fész kébe is. Hadd lássa tulajdon szemével, hogy ha sok kárt oko­zott is a földindulás, még sem omlott Eger romokká, áll még a minaret, áll a Dobó emlék : kü­lönösen, hogy csorbittatlanul él az egriek szívében a viszont­szeretet és a tartozó hála az ide hazatérő egykori egri diák iránt. G. P. Csendes nap a parlamentben. Nyugodt, komoly vita. — A nemzetgyűlés ülése. Amerika és Eger távol esnek ugyan egymástól, mégis összeöleli őket az a meg­értő szeretet, az a megható ha­ze fias érzés, amely az előttünk fekvő lappéldányból oly meg­hatóan szól hozzánk. Székely Bertalan képe: «Eger ostroma» díszíti a Dongó cimü amerikai magyar újság első oldalát, a má­sodikon pedig Kemény György lantján ékes rigmusok lelkesítik az Amerika földén lakó magyar nőket, hogy irgalmas szívvel gondoljanak a földrengéssel súj­tott egriekre : >Ti magyar asszonyok itt az idegenben, Tapogassatok szét magyar telketekben, A Dobó Katicák unokái várják : Most ti segítsétek Dobó ősi várát !« — végzi a poéta, aki még »Szót kérek«« címmel külöD lelkes cikk­ben is hathatósan serkenti ma­gyar testvéreit, hogy áldozzanak a kárvallott Egerért. Nagyobbnak látja a bajt onnan a távolból. «Ezt a színmagyar varost, — írja — lerombolta a földrengés. Bizonyára ledőlt a törökuralomra emlékeztető mi­naret, talántán a Dobó síremléke is összeroppant, talántán a régi vár évszázados falai is porba hullottak» . . . — Hála Istennek, sokkal kie­sebb a szerencsétlenség, mint ahogy a túlzó hírek újságolták, vagy talán az aggódó szeretet sejteti. De nekünk mindenkép nagy érték, hogy a tengeren túl élő lelkes honfitársunk, áldott jő szíve szeretetét olyan gazdag bőséggel árasztja reánk. És ez a lelkes tollú jő ember büszke­ségünk nekünk is, a csonkává zsugorított, »б-hazában« élő ma­gyaroknak. »Vas András« című kötete, amelyet 6 szerényen ver­ses mesének mond a vándorma­darakról, nem rég keltett méltó feltűnést, innen és túl az óceá­non. Magyar lapjaink magaszta- lással írtak róla. Rákosi Jenő dicsérő méltatását megilletődve olvastuk, в a Petőfi Társaság lelkesen ünnepelte a bisnis föl­dén is, az ő hazának élő szép- szavú magyar költőt. »Engem a szeretetnek, — Írja — a hálának és ifjúkori emlékek­nek sok ezer kedves szála fűz Budapest, április 1. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra'után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Gör­gey István az О. К. H. által a szőlősgazdáknak nyújtandó hitel tárgyában sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Napirend előtt Klebelsberg Kunő gróf kultuszminiszter szólal fel. Bejelenti, hogy ismét egy nagy nemzeti ereklye került az or­szágba ée egyúttal a nemzet tu­lajdonába vissza: az Ehrenfeld- kődex. Ez után harmadszori olvasás­ban is elfogadják a fővárosi törvény kiegészítéséről szőlő törvényjavaslatot, majd áttérnek a mezőgazdasági hitelről szőlő törvényjavaslat, tárgyalására amelyhez elsőül Neubauer Ferenc szólal fel. Mindenekelőtt megál­lapítja, hogy a törvényjavaslat egyáltalában nem érinti lénye­gében a földbirtok-reform vég­rehajtását, mert itt ugyanazon fórum intézkedik, amely a föld­reformot intézi. — Aggály merül föl abban a tekintetben, hogy nagy tömeg­ben fognak megindulni a kérel­mek az OFB-hoz ami megint csak hosszabbítani és lassítani fogja annak működését. Ezután Beck Lajos szólal fel. Reámutat a mezőgazdasági hi­tel nagy fontosságára s hibáz­tatja, hogy a kormány mosta­náig halasztotta ennek a kérdés­nek a megoldását. Szerinte a magyar nagy- és középbirtokok felélték az utolsó 10 év kon­junkturális hasznait s a birto­kokba alig fektettek be valamit. A kormánynak gazdasági és beruházási programmal kellett volna elejét vennie ennek a pusz­tulásnak. Foglalkozik a Jegybank politikájával és kifogásolja, hogy az ipari és kereskedelmi hitel­igényeket sokkal inkább elégítik ki, mint a mezőgazdasági hitel­igényeket. (Szegény kisipar ! Szerk.) Felszólítja a kormányt, hogy támogassa az altruista alapon szervezett hitel-szövetkezeteket. Emellett új hitelformákat kell teremteni, a mezőgazdaság szá­mára mag kell teremteni az ag­rár foly óhitelt. Végül kijelenti, hogy a javaslatot, mely nézete szerint a pénzügyi szindikátus­nak adott monopóliumot, nem fogadja el. Pallavicini György örgrőf öröm­mel üdvözli a javaslatot, de a részletes tárgyalás során az első szakasz törlését fogja indítvá­nyozni, mert ennek a szakasz­nak rendelkezéseiben a magán­gazdaságba való túlzott beavat­kozást lát. Elismeri a pénzügy­miniszter jőszándékát, személye iránt bizalommal viseltetik s a javaslatot elfogadja. Kiss Menyhárt a következő szónok. Azt állítja, hogy a tör­vényjavaslat elfogadása esetén a földreform végrehajtása meg fog akadni. Határozati javasla­tot terjeszt be, hogy a törvény- javaslatot vegyék le a napirend­ről és a kormány terjesszen be olyan javaslatot, amely a föld­birtokreform gyors végrehajtá­sát lehetővé teszi. Kifogásolja, hogy a háborús birtokokat is ugyanolyan előnyben részesítik a hitelnyújtásnál, mint a többi birtokot. Elsősorban a kisbirto- kokat kell kielégíteni és a hitel 50 százalékát ezeknek kell jut­tatni. Végül a földbirtokreform vég­rehajtásánál tapasztalt vissza­élésekről beszél. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök félbeszakítja a vitát в napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülést holnap dél­előtt tartják. Ezután az inter­pellációkra térnek át. Az építkezések előmozdítása céljából teendő intézkedésekről a pénzügyminiszter márc. 30-án törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, amelyben ki­mondani kívánja, hogy a tör­vény hatálybalépése után fel­épülő, vagy lakás céljaira átala­kított és kijavított épületekkel a tulajdonos szabadon rendelke­zik, azonkívül az épület, mine- müsége szerint, 10, 20 vagy 30 évi adómentességet élvez. A tör­vényjavaslat a lakássá, üzlethe­lyiséggé, vagy irodává átalakí­tott épületekre 4, 5, 6, 7, illetőleg 8 évi ideiglenes adómentességet engedélyez az építési költségek nagysága szerint. A háztulajdo­nosokat, akik házukat 1925 fo­lyamán saját költségüköu tata- roztatják, a költségek nagyságá­hoz mérten adómérséklés illeti meg. A homoki bortermelés válsága. A magyar - lengyel kereskedelmi szerződés értelmében a lengyel borpiac megnyílt a magyar bo­rok számára. Mivel azonban a kivitelre csak a tokajvidéki nehéz borok számíthatnak, to­vábbra is súlyos válság fenye­geti a homoki bortermelést. Már most is némely vidéken a bor sokkal olcsóbb, mint szüretkor a must volt.

Next

/
Thumbnails
Contents