Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-04-03 / 76. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. április 3 Milyen adókat kell áprilisban fizetni. A második negyedi egyenes adók április elsejével esedékessé válnak, de az adózónak joga van május 15-ig fizetni. A többi egyenes adók közül eddig csak a hézadó van kivet­ve, de azért befizethető április­ban a föld, ház, társulati, kere­seti adó, jövedelem és vagyon­adó is. A kataszteri, tiszta jöve­delmen alapuló földadót hivatal­ból vetik ki az illetékes adóügyi hatóságok. Az általános kereseti adó most kerül kivetés alá. A társulati adóra vonatkozó­lag a bevallást április 30-ig kell benyújtani. Ezt az adót csak juQiusra vetik ki. A szolgálati viszonyban állóktól a kereseti adót április 15 ig kell befizetni, az eddigi rendszer szerint. A forgalmi adóról április 15-ig kell benyújtani a bevallást. A for­galmi adóelőleget e hónap 21 ig kell beszolgáltatni. A fényűzéei forgalmi adót leg­később táprilis 15-ig kell elszá­molni. Azok, akik az értékpapír forgalmi adónak készpénzben való lerovására kaptak enge­délyt, április 14-ig tartoznak ezt az adót az előirt lajstrom csa­tolása mellett befizetni. A ma­gyar államadóssági címletek le­tétbe helyezésének végeő határ­ideje április 15-ike. A vagyon- váltságföldek II. negyedi ha­szonbérét is április 15-ig tartoz­nak megfizetni. ЕвайгккежЕ®5Еа»кнекй!й«в!55е* A debreceni színház válsága. Alig pár nap előtt adtunk hírt arról, hogy a miskolci színház a legsúlyosabb' anyagi gondok­kal küzd s a horribilis deficit részbeni fedezésére több száz millióra rugó sürgős segítségért fordult a városi törvényható­sághoz. Miskolc városa azóta meg is szavazott e célra három­száz milliót. Most a debreceni színház kü­szöbön állő csődjéről érkezik hír. A cívisek városában pár év előtt két színház is vígan bol­dogult, most az egyetlen is ros­kadozik. Az igazgató újabb se­gélykérésére a szinügyi bizott­ság pillanatnyilag százmillió se­gély folyósítását javasolja a vá­rosnak s nagyon örül, hogy a kultuszminiszter nyári állomá­sul Szarvas helyett Egert szánja a debreceni színtársulatnak. Ez az öröm azonban, Denrecen vá­rosa iránti élénk rokonszenvünk dacára sem kölcsönös, mivel Egert érdekei inkább a buda— miskolci szinikerületbe való be- kapcsalódásra indítják. Az arany korona árfolyama hi­vatalosan: április hő 2-án 14626. Ma délelőtt hirdették ki a tárgyaló bizott­ság javaslatát az egri földreform ügyében. Eger, 1925. április 2. Zsédely István kir. járásbiró ma délelőtt 10 órakor hirdette ki a városházán a tárgyaló bi­zottság által az Országos Föld­birtokrendező Bírósághoz ter­E sorok Írójának jutott osz­tályrészül a megtisztelő feladat, hogy az Egri Népújság szer­kesztőségének bizalmából feldol­gozhassa a lep által rendezett ankét eredményaképen beérke­zett hozzászólásokat. A lap kérdő­pontjai, melyekre annak idején a nagyközönség válaszát kérte, tudvalevőleg a következők voltak: 1. Az E. N. melyik rovatát olvassa legnagyobb érdeklődés sel? (A búza és valutaárfolyamok rovatára nem lehet szavazni. A hirdetésekére még kevésbé.) 2. Melyik rovatot tartja mel- lőzhetőnek ? 3. A lap politikai irányára nézve mi a véleménye ? 4. A lap élénkebbé, tartalma­sabbá tételére mit javasol? 5. Egyéb észrevételei. Mint a határidő letelte után nyomban közöltük, mindössze 43 válasz érkezett ba a körkér­désre. A nagyaözönség tehát, mondjuk meg őszintén, a kényel­mesebb végét választja a dolog­nak. Megveszi a lapot, vagy elő­fizet reá.. Úgy, ahogy, el is ol­vassa. Szidja is a szerkesztőt, ha mód és alkalom kínálkozik reá, de voltaképen maga sem tudja, mi a kifogása. Legfőképen pedig sejtelme sincs róla : vájjon le­hetne e másképen lapot csinálni egy aránylag gyér olvasóközön­Franciaország régi gondja, mely évtizedek óta annyit fog­lalkoztatja a szociológusokat, ka­tonákat és nemzetgazdákat, ma emésztőbben kisért, mint valaha. Franciaország lakossága 1913- ban 41,476 272 lelket tett ki. Az 1921-iki népszámlálás adatai sze­rint pedig ez a szám leszálíott 39 209 518 főre. Tíz év alatt tehát körülbelül két millióval csökkent a népesség. Ebben a veszteségben kétség­kívül szerepet játszik a háborús áldozatok nagy száma is, de ez nem változtat azon a tényen, amelyet a francia statisztikusok egyhangúlag beismernek, hogy a kétmilliónyi veszteség pótlásá­ra legalább húsz esztendőre lesz szükség. Ugyanezen idő alatt — mond­ják a francia statisztikusok — Angolország népessége tízmillió­val, Olaszországé kileccel, Né­jesztendő javaslatot. A kihirde­tésnél igen nagyszámú közönség jelent meg. A javaslat rendel­kező részét teljes egészében közli az Egri Népújság vasár­napi száma. ség számára, melynek egyes ré­tegeit műveltség, foglalkozási, politikai felfogás, életmód, érde­kek, érzület, sőt még világnézet tekintetében is nagy távolságok választják el egymástól. Ha azonban nem is volt szám­szerűen gazdag eredményű az ankét, a szerkesztőség mégis — úgy hiszem — értékes gondola­tokat fog belőle kihámozni. Az iratok áttanulmányozásában be­tegségemből kifolyólag akadá­lyozva lévén, végül is úgy jár­tam el, mint a jegyzői internátus építésére beérkezett tervezetek bíráló bizottsága : derűre-borura selejteztem. Az utolsó három nap folyamán olyan hévvel végeztem ezt a munkát, hogy végül már csak hét olyan.válaszirat maradt, amelyekkel közelebbről foglal­kozni indokoltnak mutatkozott. A többi válasziratok tartalma részben elszórtan benne foglalta­tik ebben a hét levélben, rész­ben olyan gondolatokat vet föl, melyeknek megvalósítása, amennyire a magyar vidéki(hir- lapírás jelenlegi helyzetét, külö­nösen pedig az agrár jellegű Eger­ben viszonylag csekélyszámú ol­vasóközönségre támaszkodó Egri Népújság fejlődési lehetőségeit ismerjük, illetve elképzelni tud­juk, belátható időn belül szóba I is alig jöhet. (Folytatjuk.) metországé ugyancsak tízmilli­óval fog szaporodni. Fölösleges bizonyítgatni, mi sors várhat ilyen hatalmas ée néperejében folyton gyarapodó szomszédok között a sorvadó Franciaország­ra. A házasságok száma egy évről a másikra 386.000-ről 356.000-re esőkként s ebben a mértékben üresednek meg azok a bölcsők is, amelyekben Fran­ciaország jövendőjét ringatnák. A nacionalista tudomány te­hát harcot hirdet minden ellen, ami a francia fajt ronthatja és pusztíthatja. Elsősorban az er­kölcsi romlás, aztán az alkoho­lizmus és a tüdóvész 6llen, egy­szersmind egyre erősebben sür­geti a válás megnehezítését. 1923-ban Franciaországban kö­zei 24.000 házasságot bontottak föl és csupán Párisban több, 6 ezret. Ha figyelembe vesszük, kogy ugyanebben az időben a házasságok száma Franciaor­szágban 356,000, Párisban Pedig 53,000 volt, a válások százalék- aránya csakugyan elképpesztő- nek mondható. Eszerint ugyanis Franciaor­szágban minden 15-ik, Párisban minden 9-ik házasságnak elválás a vége. Közel az idő — sóhajt fel egy francia statisztikus — amikor Franciaországban ugyanolyan könnyedséggel fogják a házas­ságokat fölbontani, mint ahogyan megköttettek. A fentebbiek vájjon nem kész­tetnek-e minket is gondolko­dásra ? Muszáj-e a »művelt Nyugatot« miaden botlásában majommődra utánozni? Már új búzát is adnak el a gabona piacon. Budapestről jelentik : A gabona­piacon az új búzából — hir sze­rint — e héten is kötöttek több üzletet és pedig 3800—3850 ko­ronás árbázison az egyes állo­másokról, túlnyomórészt július végén, vagy augusztus elején történő szállításra. Ami a promt, illetve a meglévő búzát illeti, erre vonatkozólag az e heti ese­mények is beigazolták, hogy az árukínálat egészen minimális. Különösen feltűnik, hogy egyes, olyan nagyobb állomásokról, mint például Nyíregyházáról, Miskolc­ról, Debrecenből, ahonnan rend­szerint nagyobb áruajánlatokkal szerepeltek, most igen kevés áru jut értékesítésre. Egyébként a héten talán nem is annyira a búza, mint inkább a rozsüzlet állott az érdeklődés központjában. Németország nagy tételekben vásárolja a rozsot, Oroszország szintén, mint vevő szerepelt, Európa más államai is nagyban keresik ezt az árut, arról nem is szólván, hogy Ausztria, Csehország, arra való tekintettel, hogy magyar rozsból minimális a kínálat, szintén igen érdeklődik e cikk iránt. Az Emerikana lelkigyakorlatai Az Emericana Főiskolai Kath. Diák- szövetség budapesti lelkigyakor­latain P. Oslay Oswald egri fe­rences házfőnök erősen meghűlt s magas lázzal érkezett haza, Az egri főiskola húsvéti ájta- tosságát helyette P. Erdős Apol- Iinár vezette. Rokkantak figyelmébe ! Időközi születések után járó nevelési já­rulékok, temetési segélyek, öz­vegyi járadékmegváltások ki­utalása még függőben van, mert ezideig a népjóléti minisztérium­tól ezek kifizetésére illetmény még nem érkezett a vármegye számvevőségéhez. Az Egri Népújság ankétja. Mint» »SNt'éffl—o '»«F«•s-ssem»адиашг. Franciaország elnéptelenedése.

Next

/
Thumbnails
Contents