Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-29 / 72. szám
előfizetési díj postai szállítással Egg bóra . 40.000 K I Égé«» ia félévi előfizetést Neggedévre 12Q.0G0 K j -*■ aem fogadunk el. Eger, 1925. március 29. vasárnap. XLII évf. 72 sz.-r • Ibi napilap. Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség % Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd«. Telefon szám ?1. A csizma egykedvűen bandukol az úton s érzések nélkül tiporja a föld kemény rögét. Mert a csizmának nincsen lelke. De van neked, magyarom,;;;kinek lábán a csizma feszül. Neked hát a föld nem lehet anyag csupán. Szilárd alap, melyen keményen megveted a lábodat, ha ellenedre törnek. Széles, messze terülő pálya, melyen dongó léptekkel Kiarsol3z egy jobb jövő felé. Szikla, melyen kis házad dacol a nehéz idők viharával. Áldott, termékeny tele- vény, melyből dón termés fakad a kezed munkája nyomáE. Földműves testvérem, add ide kérges jobbodat! Tekint® nyíltan és őszintén a szemembe és mondd meg: csak ennyi neked a föld, a magyar föld és ennél semmivel se’ több ?! Nem érzed-e, hogy rég elfelejtett, névtelen hősök szétömlő porával van keverve s nem ballod-e néha, az egyedülvalóság óráiban, hogy beszélni ia szokott a magyar föld?! Beszél sok sok nemzedékről, akik dolgos kézzel törték s harcos kézzel védelmezték. Beszél rengeteg verejtékről, mely reája hullott és tömérdek vérről, molyét érette áldoztak. Beszél régen elporladt nagyapákról, akiken épanűgy vőgigszántott az élet, mint mirajtunk, de akik náluuk sokkal hívebben és áldozatra készebben ragaszkodtak hazájukhoz. Pedig magyarnak lenni ma is magasztos feladat és nagyszerű rendeltetés. A viharok és földindulások idején keményen megállni azon a helyen, hová a Gondviselés állított; az ínségek és megalázások esztendeiben összeszorított fogakkal, panasztalanul tűrni és a példa erejével tanítani türelemre a gyengéket; az elhagya- tottság nyomasztó érzésével dacolni s az általános csüggedés közepette önbizalmat prédikálni; a megpattanásig dolgozni s a nélkülözésig igénytelennés lenni t lemondani arról, hogy munkánk igazi eredményét valaha is élvezhessük s az elmúlás hullafoltjai fölött a nemzeti feltámadást hittel hinni és hévvel hirdetni : ez a ma élő magyar nemzedék magasztos osztályrésze. A magyar nép fiainak hivatása és kenyere a föld s ezen a földön kemény léptekkel lépdel a csizma. Megcsillan rajta a tavaszi verőfény a kackiásan játszik a szemmel. Szép holmi a csizma. De kérdés: magyar ember van-e a csizmában.És van-e a magyar emberben magyar szív. És a magyar szívben magyar hű.ég, ^köteleiségtudás és áldozatkészség ? ! Mert ezeken fordul meg a magyar nemzet sorsa. Eger város 1400 millió borhitelt kapott a hitelszövetkezet útján. A kölcsönt április 5-ig kell 22 8 százalékos. — A hitei Eger és Vidéke Hitelszövetkefc A kölcsönadás bekebelezéssé napja szeptember 30 és decen (— Beszélgetésünk Lipcsey Eger és Vidéke Hí bejegyezniük a gazdáknak. — A kamat nagyságát a kontingensen belül az zat igazgatósága állapítja meg — vagy váltóra történik — A lejárat bér 30. — Mire jó a hitelszövetkezet ? Péter dr. kormányfőtanácsossal, az i elszövetkezete elnökével. —) Eger, 1925. március 2 Mi az a hitelszövetkezet ? 1 d- dig csak azt hallottuk róla, he gy nem érdemes onnan köles >nt kérni, mert vagy nincs pé íz, vagy pedig csak azoknak nyújt kölcsönt, akik a szövetkezetnek üzletrészes tagjai; ha pedig nem üzletrésze» tag valaki és mégis kap kölcsönt, akkor a kamaton kívül még bizonyos százalékot számítanak fel és e százalék összegének megfelelő é-tékű letrészt adnak a kölcsönvevő Jsk. Kissé közelebbről megismerve a hitelszövetkezet rendeltetését, szervezetét, minden aggodalom, minden ellenszenv, minden |la- kicsinyléa eltűnik lelkűnkből és megtanuljuk; hogy a hitelszövetkezetek nagy szerepet töltenek be nemzetgazdaságunk Jaai életében. Minél több tagja van valakié lyik vidéki hitelszövetkezetnek és minél nagyobb az üzletréJsek száma, annál erősebb az intézet és természetesen annál nagyobb mérvű hitelben részesül a központtól. Ezért volna jő, különösei a mostani nehéz időkben, ha az egri hitelszövetkezet ügye islna- gyobb megértésre és felkarolásra találna a gazdák, iparagok és általában a kisemberek |kö- róben. A mostani szőlőhita'nől látjuk, hogy ott, ahol több tlgja van a hitelszövetkezetnek, | nagyobb kölcsönt kapnak a szőlőművelésre. Ha tehát azt akarjuk, Hogy Eger a jövőben még nsgjlobb hitelt kapjon az Országos Központi Hitelszövetkezettől, álljunk az egri szövetkezet mellé él legyünk tagjai olyankor is, útikor nincs baj. Az Egri Népújság szerkesztője felkereste Lipcsey Péter dr. m. kir. kormányfőtanácBOí* az Eger és Vidéke Hitelszövetkezetének fáradságot nem ismerő elnökét, akinek közjegyzői irodájában, tegnap délután a szőlő- hitel kontingensének megállapítása ügyében a borvidékekhez tartozó összes hitelszövetkezetek bevonásával a központi kiküldött vezetése alatt értekezlet volt. — A kormányfőtanácsos a következő információt volt szíves mondani az értekezletről, illetve a szőlőhitel ügyében szükséges tudnivalókról: — Pénteken délután 2 órakor lakásomon tartottuk meg az egri ős gyöngyösi borvidék hitelszövetkezeteinek értekezletét, melyen az országos Központi Hitelszövetkezet megbízásából De Sorgo osztályfőnök vett részt. Az értekezleten 25 kiküldött jelent meg. Az 0. K, H. által nyújtandó szőlőtermelési hitel elosztása tekintetében, hosszabb békés vita után .következőkben egyeztünk meg : Abasár kap 180, Domoszlő 100, Feldebrő 70, Gyöngyös 1500, Gyöngyössolymos 170, Gyöngyöspata 180, Gyöngyöstarján 180, Nagytálya 70, Rózsaszent- márton 70, Szűcsi 40, Verpelét 220, Visonta 220, Eger 1400 millió koronát. Az Eger és Vidéke Hitelszövetkezetéből kikapcsoltuk Kristályát, Ostorost és Andornakot. Ezek a községek a nagytályai hitelszövetkezetnél veszik fel a szükséges kölcsönöket. Azok az egri szőlősgazdák azonban, akiknek szőlője az említett községek határában van, sz egri szövetkezetnél kaphatnak a kölcsönből. Igazgató társaimmal együtt sikerült megérttetnem az értekezlettel, hogy Egernek mai gazdasági viszonyai nehezebbek, mint bármely más községé vagy városé. Ezen kívül Egerben drágább a munkáltatás is, mint bárhol másutt, mert rosszabb a talaj és csak szőlőtirmelésre alkalmas, ha tehát a szőlőtermelés elpusz- túlna, rendkívül sokat veszítene vele hazánk. Ezért az üzletrész arányában való jegyzéstől, sőt a szőlőmí- velési terület nagyságától is eltekintett az értekezlet, mikor beleegyezett abba, hogy a ezőlő- mívelési hitelből Eger az Eger és Vidéke Hitelszövetkezete utján 1400 millió koronát kapjon. Legutóbbi beszélgetésünk kapcsán megírta már az Egri Népújság, hogy a kölcsön évi kamata 228 százalék. A kölcsönadás kétféleképpen bonyoiítíatik le : bekebelezés mellett, vagy pedig bekebelezés nélkül: váltó utján. A bekebelezés nélküli kölcsönnél két kezest kell állítani a kölcsönt kérőnek. Igv azonban csak a legkivőtetesebb esetekben nyújthat kölcsönt a hitelszövetkezet. A jelentkezési határidő április 5. napja. Április 7-re ugyanis már a Központnál ksll lenni jelentésünknek az igénybevett hitelről. Mindenkinek érdeke azonban, hogy már csütörtökig, f. hő 2 -ig bejelentse, mennyi hitelt kér. Előlegre senki sem számíthat. Ezt a kölcsönt, egész terjedelmében az O.K.H. adja. Azok tehát, akik az O.K.H. tagjai, természetes dolog, hogy elsősorban fognak részesedni a kölcsönben. Ez a hitel tisztán szőlőmíve- Iősi hitel, tehát arra kell fordítani. Ezért hitelt is csak az kaphat, akinek főfoglalkozása a sző- lőmívelés. A hitel nagyságát, a kontingensen belül, az Eger és Vidéke Hitelszövetkezetének igazgatósága állapítja meg a kérelmező részére. A kölcsön elsősorban a kisemberek érdekeit szolgálja, akik most rá vannak arra szorulva. Végül megjegyzem, hegy aki jelentékeny összeggel nem lép be üzletrésze* tagnak, annak üzletrészeit a kölcsön lejáriával beváltjuk. A váltókat csak akkor küldjük fel, mikor a Központ már acceptálta a kölcsönt. A váltó, mint már jeleztük, 1925 szeptember 80 án jár le. A kölcsönadás a kamatot illetően a váltó kiál-
