Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-29 / 72. szám
L EGRI NÉPÚJSÁG Bethlen István gróf miniszterelnök beszéde a mai parlamentekről, a titkosságról és a munkanélküli segélyről. A választójogi Budapest, március 28. M.T.I. A választójogi bizottság mai ülését 11 óra után nyitotta meg Kállay Tibor. Bethlen István gróf miniszterelnök állott fel szólásra. Kifejti, hogy a múltban is nemcsak a nemzetiségi veszély és az Ausztriával való közjogi viszony volt az oka annak, hogy a legtöbb magyar államférfi állást foglalt a választójog radikális kiterjesztésével szemben és mérsékelni akarta azt a tempót, amelyet egyes nyugati államok már elértek. Tissa István a magyar parlamentarizmus érdekében félt a túlzott jogkiterjesztéstől, sőt attól, hogy a parlament nívója ez által lesülyed. Kétségtelenül áll az, hogy a választójog idő előtt való túlzott kiterjesztése a külföldön is olyan parlamenteket hoz létre nagyon sok helyen, amelyek nem állanak a megfelelő nívón. Rá kell mutatni arra, hogy ezek a parlamentek sem a polgári szabadságot, sem a polgári tulajdon szabadságát nem tisztelik úgy, mint az illető nemzetek szempontjából kívánatos volna. Ez mementő azoknak, akik a polgári szabadságot a közélet első követelményének állítják fel. Megemlíti, hogy a túlzott választójog alapján összeülő parlamentek a polgári szabadságot, bizottság ülése. a tulajdonszabadságotésavallásszabadság nagy vívmányát veszélyeztetik. Azok a vallásellenes tendenciák, amelyek megnyilvánulnak, nem a vallásszabadságot keresik, hanem a vallásos meggyőződés letiprását. Rá kell mutatni egy másik szimptomára és pedig az állami omnipotenciának mértéktelen fejlesztésére. Az előbbi parlamentekben háttérbe szorultak a nemzeti érdekek is. A mai Európában úgyszólván szemtanúi vagyunk az olyan mentalitásnak, amelyet az ókorban a római köztársaság idején láttunk, amikor a munkanélküli tömegek igényt tartottak arra, hogy a központi hatalom fenntartsa őket, ami odáig vezetett, hogy a politikában vezető szerepet játszóknak a «panem et circenses* jelszóval a munkanélküliek millióit kellett eltartani, hogy politikai pozíciójukat fenntarthassák. Azok a -munka-nélküli segélyek, amelyek ma is egyes országokban meghonosodtak, nagyon nehezen lesznek beizüntet- hetők.'Ezeket vitsza-csinálni alig lehet, mert a munka-nélküli tömegek olyan ajándékoknak tekintik a segélyt, amelyhez jogcímeket formálnak. Nem fogadja el azt a tételt, hogy az általános választójog végig a szociá- liztnusé. 2 lításának napjától számíttatik. Sikerült azonban utólag még azt is kivinnem, hogy a váltó lejáratát december 30 ig meg- hosszabbítják. Smith Jeremiás jelentése Magyarország február havi pénzügyi helyzetéről Budapestről jelentik: Smith Jeremiás jelentése Magyarország február havi pénzügyi állapotáról elkészült. A jelentés .még csak angol nyelven kész. Magyarra most fordítják. QaKBi!SiS3iRsssKiesaasacaQai A miskolci színház válsága Lapunk tegnapelőtti számában közöltük, hogy a folyó évi ßzini évad május elején kezdetét veszi. Ebből az alkalomból nem mulaszthatjuk el annak megállapítását, hogy a vidéki színházak mindenütt a legválságosabb helyzettel küzdenek s épen a közelmúlt napokban a szomszéd Miskolcon is kritikussá fejlődött a színház helyzete. A miskolci színház, melyért még a legutóbbi évben is a szó szoros értelmében versenyeztek a színigazgatók, most az összeroppanás veszélye előtt áll. Ebben az évadban már 34 egynegyedes háza volt s 22 alkalommal jóformán üres volt a színház: úgy, hogy néhányszor nem is tartották meg az előadást. Az idei évad teljes deficitje meghaladja a 600 millió koronát, amely összegnek részletei fedezésére, a polgármester 300 millió segély utalványozása iránt fog javaslatot tenni a városi törvényhatóságnak. Egyébiránt a miskolci szin- ügyi bizottság azt a javaslatot terjeszti a kultuszminiszter elé, hogy Eger szinkerülethez a bu- da—miskolci [csatoltássék nyári állomásul. (A miniszter eredeti tervezete Egert Debrecennel hozná össze egy szinikerületbe.) A magünk részéről azt hisz- szük, hogy a gazdasági helyzet nyomasztó voltára való tekintettel városunkban csak egy igazán kiváló erőkből állő és értékes műsort hozó színtársulat fog boldogulhatni s meg vagyunk győződve, hogy szinügyi bizottságunk a város vezetőségével karöltve mindent meg fog tenni kulturális érdekeink megóvása érdekében. sacaasE: eseaasi sa caESiessa sa Á kávéházak megrendszabályozása. Pécs, március 27. Egy pécsi kávéház tulajdonosát öt napi elzárásra ítélték, mert engedte, hogy a pincőrlányok a vendégekkel dorbézoijanak. Azonkívül bezáratták a kávéházat is. Miért drága a A stabil pénz mellett a pénz az egész országban, sőt a legtöbb európai államban igen drága a békevilág pénzviszonyaihoz képest, amikor a bankjegykibocsátó intézetek hivatalos kamatlába a 4°/o körül mozgott, a takarékbetéteké legfeljebb 5%-ot tett ki, s a boldog váltó- vagy jelzálogadős 6, esetleg 7%-ot fizetett az egész évre az általa igénybevett tartozásért. A [háborút két éven át megelőzött balkáni krízis idején emelkedett az adósok kamatlába legfeljebb 8°/e"ra> ez is csak átmenetileg ■ arra, hogy egy pénzintézet ezen a mértéken felül számítson fel kamatokat, gondolni sem lehetett, hiszen uzsoratörvónyeink is szigorúan büntették az ilyesmit, De jött a háború, a pénz romlása, a gazdasági összeomlás, a konjunktúra, melyre ma már csak mint valami a nemzet testén rágódó betegségre tudunk gondolni, s mindez magával hozta a magas kamatokat; egészen természetesnek látszott, hogy a kölcsönügyletnél a magas kamat, pénz Egerben ? hetipénz, a tőkeveszteségért járó kárpótlást jelentette a hitelező, illetve tőketulajdonos részére. Most már mindez elmúlt, a magyar korona Istennek hála stabilizálva van, azaz értékálló tényezővé vált a világgazdaságban s mégis drága a pénz az egész országban, de különösen abnormisan drága Egerben és környékén. Megpróbáljuk egy kicsit kutatni ennek az okait. Igyekeztünk adatokat beszerezni az ország minden részéről a helyi pénzpiac állása-felöl s elsősorban Budapest, > mint az ország gazdasági és pénzügyi életének fősre, érdekelt bennünket ilyen szempontból. Budapesten a szolidpónz intézetek látra szóló betétek után 7—10%-ot, hosszabb időre, 3 hónapra lekötött betétek után évi 15% kamatot fizetnek a betevőnek. Hetipénz Budapesten egyáltalában nincsen, a «kosztkamat» fogalma kimúlt, aminthogy elgondolni is lehetetlen, hogy állandó értékű pénz után pénzintézetek hetipénzt fizessenek. Ez egyet jelentene az ország mielőbbi gazdasági összeomlásával, a termelés és gyáripar teljes csődjével, mert nincsen as a termelési, vagy ipari ág, mely kosztkamatos kölcsönpénzt kibírjon. Már pedig hitelre — sajnos — nagyon is reá van szorulva a mi lassan- lasean újraéledő termelésünk.— Természetesen Budapesten isigen Bök «magánhitelező» van, akik ma is heti 1—2%-ot kérnek a pénzükért, de az, aki az ilyen kölcsönt igénybeveszi, rendesen csak a kamatot fizeti meg, azt is csak rövid ideig, a tőké minden esetben odavész . . . A vidéket illetőleg a miskolci, debreceni és dunántúli piacról vannak információink. Hát bizony, mindenütt sokkal olcsóbb a pénz, mint Egerben, pl. Miskolcon a legmagasabb betét- kamatláb 18°/*, az adósok is ennek megfelelően sokkal kevesebbet fizetnek, mint az egri bankoknál, a heti pánzkamatozás megszűnt. A Dunántúl ugyanolyan, vagy még ennél is kedvezőbb állapotok vannak s szomorúan kell látnunk azt, hogy Eger és Gyöngyös állanak kamatviszonyok tekintetében a legrosszabb helyen. Egerben a pénzintézetek még mindig y2% heti kamatot fizetnek a betétek után, az évi betétek után 30%-ot, mit kérjenek hát az adóstól, hogy a mai igen nagy régiét megkeressék s még valami nyereséget ' is érjenek el? Abszolúte nem kívánunk ezen kérdéssel a bankok szempontjából foglalkozni ezúttal, csak azt kiváltjuk bizonyítani hogy ez a magas kamat, mely látszólag előnyös a betevő közönségnek, nagyon is káros Eger városának és környékének termelése, gazdálkodása, vállalkozása, ipara stb. szempontjából. Néhány számadattal óhajtom ezt igazolni s ezen adataimat az egri pénzintézetek mérlegeiből merítem. Az egri pénzintézetek kb. 25 milliárd mindenfajta betétet kezelnek s ezzel szemben kihelyezéseik ezen összeg cca, háromszorosát, azaz 75 milliárd koronát teszik ki a mérlegek adatai szerint; ez az összeg újabban még lényegesen fokozódott a földrengésköloBÖnök révén, mely úton ismét cca. 7 milliárd uj pénz jött, illetve jön be az egri piacra. Látjuk tehát, hogy azért, mert 25 milliárdnyi betétet magasan kamatoztatnak az intézetek, há- romszorannyi után kell szedniök abnormisan magas kamatokat, ami föltétlenül igen m gy kárára van Eger közgazdaságának. Ha fordítva lenne a helyzet,[mindeneseire haszna lenne belőle az egri piacnak, de így föltétlenül kára van, mert az így hiányzó 50—60 milliárdot a pénzintézetek Pestről hozzák, a fővárosi intézetektől szerzik meg visszleszá, 1925 nfárcius 29
