Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-25 / 69. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona.

Eger, 1925, március 25. szerda. XXII évf. 69. sz.

SlöHzetési díj postai szállítással g PÖLITIKÄI NÄPILÄP«

Egg hóra . 40.000 K I Égéi;* éa télévi clóllxctéit 6 ,

Ncggedévrc 120.000 K | — nem tcgadnok ei. I Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II.

Gyümölcsoltó ünnepén

feltárul előttünk varázsos Ígéreteivel a virágos tavasz kapuja. A tél vándora átküzdötte magát a reménytelenség sivár hőnapjain s most boldogan sejti meg az újra éledő föld szivének lüktetését.

A fáradt szemek kigyúlnak, a moiolytalan arcokra derűt lop az ébredő bizalom. Ebben a bizalomban pedig nem a csodavárás vérszegény illúziója éli ki magát, de komoly megfontolások és nemes elhatározások szent tüze izzik.

Mert sorsunk jobbra fordulását csodától várni s mindent a jőszerencsérebízni dőreség volna. A Gondviselés nem szeszélyes ötletekkel, de örök törvényekkel kormányozza a világot. Ezek a törvények szigorú következe tességgel érvényesülnek a nemzetek életében is. Ideig-őráig ugyan reájuk cáfolhat az élet, de előbb utóbb visszaáll uralmuk. A fölfelé vivő útat csak szívósan kitartó, kemény munkával lehet elegyengetni. Ha nem így készült, könnyen összeomlik a merész vándor vígan igyekvő lába alatt.

A nyomor pincéjéből a napfényt s a tavaszi égbolt azur- foltjait ha végre megpillantjuk, el ne kápráztassa hát szemünket balga bizalom. Gondterhes fejünkre ha jótékonyan zúdul reá az olcsősági hullám, ne higyjük, hogy közel vagyunk a régi jő idők feltámadásához.

A megpróbáltatásokban elgyengült szervezetet ki ne kezdje a csodavárás fertőző hite. Mert csoda nem lesz ! Keserves küzdelmek árán nekünk és gyermekeinknek kell lépeeröl-lépésre, napról napra feljebb dolgoznunk magunkat a mélységből, melybe zuhanásunk vagy kétszáz esztendővel vetett vissza a népek országútján.

Nagy és nehéz munka vár tehát reánk s a jövő nemzedékre. Rózsaszínű álmok álmodása épen olyan hiba volna, mint a túlzott sötétenlátás.

Világtörténelmi rendeltetésünkben és anegőrölhetetlen faji erőnkben adva van nemzeti létünknek alapja és biztosítéka. Élni fogunk, mert élnünk kell. De ez az élet az áldozatok és harcok élete lesz keserves évek hosszú során át. A sülyedés Nadirjáről

felfelé igyekvőben tehát a jogo- eult önbizalom és reális mérséklet diktálta arany kőzépútről letérnünk dőra ballépés volna.

Hétfőn újból összeül a nemzetgyűlés.

Budapest, március 24. (M.T.I.)

A nemzetgyűlés hétfőn, március hő 30-án, délelőtt ÍO órakor

ülést tart. Az ülés tárgya: határozathozatal a további intézkedések felől. v

Hol akadt meg a jogfolytonosság visszaállítása ?

Friedrich István nyilatkozata.

Budapest, 1925. március 24.

Friedrich István a sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette:

— Miniszterelnökségem idejének kezdetén össze akartam hívni a régi képviselőházat és e célból megbeszélésre kértem egybe a pártokat, főleg pedig a munkapárt volt képviselőit. Eléjük terjesztettem, hogy ha ők

garantálják az ülés sima lefolyását, szankcionálják azt, ami eddig történt és elfogadják a választójogi törvényjavaslatot, amit !benyújtok, akkor összehívom az országgyűlést. A munkapárt nem tudta sem az ülés sima lefolyását, sem a többi feltételeimet garantálni. így következett ei az első nemzetgyűlés összehívása.

A szőlőmívelési kölcsön.

22 8 százalékos kamatláb mellett kapják a szölöhitelt az egri gazdák. — A váltók 1925. évi szeptember 30,-i lejárattal áliítandók ki. — Két hét múlva itt lesz a pénz.

Eger, 1925. március 24.

Az Egri Népújság munkatársa előtt Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző, kormányfőtanácsos, az Országos Központi Hitelintézet egyesített egri fiókjainak az elnöke, érdeklődésünkre a következő felvilágosítást adta a szőlőtermelési kölcsönről:

— Mindenek előtt alaptalannak jelentem ki azt a megmosolyogni való, naiv állítást, mintha az egri Hitelszövetkezet azért nem kapott volna a földrengés! kölcsönből, mert hitelét az O.KH.-nál már kimerítette. Hisz a hitelét minden hitelszövetkezet kimeríti. Az a célja és rendeltetése, hogy hitelt szerezzen és adjon. A füldrengési kölcsön rendkívüli hitel volt ős abból kaphatott volna az egri fiők is, a hitel kimerítése itt nem volt akadály.

— Ami pedig a szőlőmivelősi kölcsönt illeti, most jöttem haza Budapestről, ahol központunknál a következő információkat szereztem:

— Az egri és gyöngyösi borvidék közösen nem egészen 4600 millió szőlőmívelési kölcsönt kap a hitelszövetkezetek utján.

Az egri borvidékhez tartozik : Eger, Feldebrő, Aldebrö, Kápolna, Egerszalők, Nagytálya, Kistálya, Ostoros, Kerecend.

A gyöngyösi borvidékhez tartozik : Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gy.-solymos, Gy.-pata, Gy.-tarján, Nagyréde, Sály, Szűcs, Rőzsaszentmárton, Pásztó, Ecséd, Detk és Domoszlő.

Az ezeken a helyeken lévő összes szövetkezeteknek meghallgatásával a központ fog dönteni a fölött, hogy milyen arányban osztja föl közöttük a kölcsönt.

Pénteken, f. hő 27-őn, délután 2 órakor e szövetkezetek megbízottai és az O.K.H. központi megbízottai, de Sorgo osztályfőnök űr és Kozma fő9llenőr űr, az én közjegyzői irodámban fognak ebben az ügyben értekezletet tartani.

A szőlőkölesön kamata 22’8

százalék. A váltókat 1925 szeptember 30.-i lejárattal kell kiállítani. A lejáratkor a kölcsönt vissza kell fizetni. Nagyon indokolt esetben, törlesztés mellett, további három hőnappal is meghosszabbítható lesz a lejárat.

Ekkor azonban föltétien visz- sza kell fizetni a kölcsön teljes összegét.

Várható, hogy a pénteki tanácskozásunktól számított egy héten belül a kölcsön lebonyolítása, illetve a pénz folyósítás megkezdődik. Ugyancsak a pénteki értekezleten fogják a központi megbízottak a vidéki szövetkezeteket ellátni a szükséges nyomtatványokkal is.

A lengyelek kedvezményeket biztosítanak a magyar bor számára.

Budapestről jelentik: A most folyó magyar-langyel gazdasági tárgyalások megváltást ígérnek a magyar borpiac számára. A lengyelek ugyanis a francia boroknak adott kedvezményeket adják nekünk.

Károlyi Mihály gróf kénytelen elutazni Amerikából.

Newyork, március 24. Kellog külügyi államtitkár nem volt hajlandó Károlyi Mihályra nézve a hallgatási tilalmat feloldani. Károlyi Mihály így, sem újságban, sem gyűlésen nem nyilatkozhatott az ellene emelt vádak ellen s ezért elhatározta, hogy két héten belül visszatér Európába, ahol Angliát fogja boldogítani.

Párisban újból megszólal az ágyú.

Páris, március 24. A háború előtt minden délben ágyűlövős jelezte Párisban a 12 órát. Az ágyú a Palace Royal előtt volt felállítva. 1914-ben, a háború kezdetével, elnémult a párisi ágyú és máig hallgatott. Most újból üzembe hozták s néhány napja ismét ágyúlövés jelzi a delet a párisiaknak.

Az Emericana énekkara rendes

szerdai énekprőbáját Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén is pontosan megtartja.