Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-25 / 69. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. március 25 Cserkészhirek. Cserkésztiszt-képzö tanfolyamok. A cisrkészfiúk négy számához képest a mozgalom jelenleg nem rendelkezik kellő számú vezetővel ahhoz, hogy a íiúkat a megfelelő egyéni nevelésben részesíthesse. A Cserkész Szövetség ezért tisztképző tanfolyamokat tart, jelenleg a központi egyetem épületében, melyen rendkívül számosán vesznek részt a íőváros és környékének cserkészvezetői közül. A tanfolyamokon a pedagógia mellett a cserkész gyakorlati ismereteket is tanítják, mint a megfigyelés, térképolvasás, elsősegély stb. A tanfolyamok március 25 én érnek véget. Ugyancsak most folynak cserkészelőadások a lublici lengyel egyetemen is. Nagy cserkészösszejövetei és cserkészversenyek Pécsen. A főváros cserkészcsapatainak készülő közös nagytáborozása és versenyei visszhangjakőp Pécsről jelentik, hogy a pécsi cserkész kerület, mely a déli vármegyék cserkészcsapatait egyesíti, május 31-én, pünkösdkor kezdi meg csapatközi versenyeit egy a Pécs környékén tartandó közös táborozás keretében. A versenyekre a csapatok 24 válogatott fiúval neveznek be. A versenyszámok nagyrészt egyezőek a cserkészolim- piász versenyszámaival s aköny- nyü atlétikát és a speciális cser- készügyességi versenyeket foglalják magukban. Tizenhat fiú kap cserkész- életmentő kitüntetést Mióta a Cserkész Szövetség az életmentő cserkészfiúk jutalmazására elfogadta a cserkészálei- mentö kitüntetést Országos Intéző bizottsági ülésén, egy külön bizottság foglalkozik az esetekkel. A bizottság most elsőízben 16 fiút terjeszt a főcserkész elé a kitüntetés adományozására, s azt a tavaszi szemle alkalmával adják át a jutalmazottaknak. Az angolok nem építenek flottabázist Szingaporeban. London, március 24. (WolffJ. Az alsóház elvetette a tengeré' szeti költségvetéshez benyújtott pőttételt, mely a szingaporei ha- dikikötötámpont felépítésének költségeire vonatkozik. Egyéb, ként elfogadták a költségvetést. Kik vásárolhatnak földbirtokot Japánban. Tokió, már:ius 24. (Wolff). Az alsőház elfogadta azi a tör vényjavaslatot, mely szerint minden külföldi földbirtokot szerez hét Japánban; kivéve azoknak az államoknak polgárait, melyekben a japánok nem élvez nek hasonló jogokat. Emlékezés a villamos vasútról. Az Ózd—Gyöngyösii. A villamos üzem bevezetése Magyarország jelenlegi, de még békebeli helyzete mellett is csak fővonalakon volna gazdaságos, ott is csak az alkalmas szakaszokon, ahol a vonatkilométer- teljesítmények kielégítőek. Minthogy kizártnak tartom, hogy az Ózd—Hatvani vonal napi átlagos 20 vonatot bír teljesíteni, hozzá még a beígért 20 tonnás kocsik teljes kihasználá sával kétoldalú forgalom mellett, amely mellett villamos üzem már gazdaságos, — azért ez az egész terv elítélendő, — annak komoly alapja nincs. Az Ózd—Gyöngyös—Hatvani szakasz jövedelmezőségének kimutatásánál a tervezet ismerte tésére kiadott tanulmány kijelenti, hogy a tervezett vasút legnagyobb szállítója Nádasd, ózd és Salgótarján lesz, szóval a Rimamurányi r. t. De kijelenti kereken azt is, hogy a kocsirakományok szállítása az uj vonalat illeti, mivel Fülek felé nem szállíthatnak s Miskolccal szemben a szállítás joga az uj vonalat illeti. Ez a kijelentés amily merész, ép oly alaptalan. Megfeledkezik arról, hogy van még a világon tarifa politika is, a hogy a Máv. mint önálló kereskedelmi vállalat nem fogja ölbe tett kezekkel nézni, hogy a vonalait esetleg forgalomcsökkenés érje. Az uj vonal a miskolcival szemben 88 Km es többletet mutat ki s ezzel akarja bebizonyítani, hogy ily nagy Km. többlettel szemben föltétlenül előnyben van. Előre bocsájtom, hogy az uj vonal 118 Km-ével szemben az ózd—Miskolc—Hatvani 174 Km, tehát a különbözet csak 56 Km. Egy példát hozok fel, a szenet. Erinek fuvardija Ózd—Hatvanig 156 korona, Hatvantól—Pestig 99 korona, összesen 255 korona. Ezzel szemben az Ózd—Miskolc—Bpesti vonalon, az 56 Km. többlet mellett is csak 243 kor., tehát olcsóbb. Egyedül a vas az, amelynek fuvardíja pár fillérrel lenne ked vezőbb, de hogy azért a cca 8000 vaggon vasért, a cca 1000 vag- gon dotnoszlői cukorrépáért (a tanulmány tévesen 10,000-et tüntet föl), a gyöngyösi cca 3—4000 waggon kőért (a tanulmányban 25.000 van), a Petervásárai 5 6000 waggon fáért érdemes volna ezt az óriási befektetést megkockáztatni, azt kétségbe vonom. Igaz ugyan, hogy a tanulmány a remélhető összes bevételeket 15.597.000 aranykoronára teszi, Hatvan között tervezett villamos vasútvonal jövedelmezősége. az összes kiadásokat pedig csak 3 millióra, így akarván bebizonyítani, hogy a 24 milliós befektetés mellett 12.5 millió évi tiszta haszon lesz, mely 52% évi kamatnak felel meg. Ugyanígy állapít jmeg a Hatvan—Kóka—Budapesti szakasznál 70%-ot (azt hiszem, hogy úgy itt, mint az előbbinél egy kis tizedes pont eltolődáti hiba van.) De nem is csoda, hiszen Pé- tervásáráról 25.000 waggon bazaltot akar leszállítani. — No hát azt hiszem, hogy ezt a csoda bogarat senki sem hiszi el. Ugyanígy Terpesről 40,000wag- gon szenet, mely, mint tudjuk, felsőmediterrán telep s a maga 3 ezer calőriájával nem szállításra való, de meg az a mennyiség ott ki sem bányászható. (Borsodban éppen az utolsó félévben hét bánya szüntette meg üzemét, s ezen hét bánya összes teljesítménye évi 7 ezer waggon volt.) Ne alapítson az uj vonal a tranzitő forgalomra sem, mert a bánrévei tranzitő árú ezentúl is a miskolci vonalat fogja felke resni, tekintettel arra a színvonalra, melyen ott az ipar és kereskedelem áll. A Rimaszombat—Feledi tranzitő forgalom pedig ezentúl is a Salgótarjáni vonalat keresi föl s nem lesz arra kapható, hogy Salgótarjánból rámenjen az uj vonalra, hogy Pétervásárén és Gyöngyösön keresztül, óriási kerülővel jusson Hatvanba, s tovább Pestre Az tény, hogy a Rimamurányi r. t.-nak érdeke, amikor Nádasd ózdnak a közelebbi összeköttetését keresi Salgótarjánnal, tekintve azt, hogy a cseh megszállás miatt a Bánréve—Feled— Füleki vonala elveszett egy időre. De várjunk csak ! Tudjuk, hogy a régi határok visszanyerése esetén, ami kétségtelenül be fog következni, ismét szabad vonal lesz; addig pedig még az ország csonka, a gazdasági élet pedig ennyire nyomott, a Rima úgyis csab kisebb üzemmel dolgozik, amely azonban, ha mégis megkívánná a megszállás tartama alatt is a Salgótarjánnal való közelebbi összeköttetését, azt meg is fogja találni; ahhoz azonban nem lesz szüksége, hogy lemenjen Verpelétre és így tovább. A tanulmány többi pontjával nem foglalkozom, mert akkor ismertetésem túl hosszúra nyúina. Annyit azonban még meg kívánok jegyezni, a tanulmány többi pontjára, hogy azok mind gyenge lábon álló feltevések, csodálatos ígéretek, hogy ne mondjam költemények ; — azt hiszem azonban, hogy a Paega- zust más irányban kedvezőbben lehetett volna megnyergalni. Nem érdektelen annak a meg- említéie, hogy ennek az ózd — Hatvani vonalnak 24 millió K költségéből a nyomjelzés és a tervezés 800,000 aranykorona, ami csekély 1360 millió papír- koronának felel meg. Eger bekapcsolódása Verpe- létnél az új vonalba, se nem oszt, se nem szoroz, ez a tervezet Eger jelenlegi tehetetlen és lehetetlen vasúti helyzetén mit sem segít. (Kapor Tibor.) A nemzetgyűlési bizottságok ülései. Budapest, március 24. (MII.) A nemzetgyűlés választójogi bizottsága f. hő 26-án délelőtt 11 órakor az 1. számú bizottsági teremben ülést tart, melyen a választójogi törvényjavaslat tárgyalását folytatják. A nemzetgyűlés közjogi és igazságügyi bizottsága folyó hó 26-án délután 5 órakor tart ülést az 1. számú bizottsági teremben és megkezdi a felsőházről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényhatósági bizottság reformja. A kormány elkészült a törvényhatóságok ‘ újjászervezéséről szőlő törvényjavaslattal és legközelebb a nemzetgyűlés elé terjeszti. A javaslatból kiragadjuk azokat a rendelkezéseket, amelyek a vármegyei törvény- hatóságok bizottsági tagjaira vonatkoznak : A törvényhatóság tagjai a vármegyékben: 1. minden 20 600 lélek után 24 választott tag, akiknek száma azonban a 120-nál keveeebb és 400-nál több nem lehet. * 2. A választott tagok számának egytizede arányában, a törvényhatóságok saját tagjai közül kijelölt, az önkormányzati élet terén különös érdemeket szerzett, másrészt a közművelődési, népjóléti és közgazdasági célú közintézmények vezetői közül kiválasztott azon tagok, akiket a törvénj hatóság szabályrendele tóben ilyenekül megnevez. 3. az alispán, főjegyző, másod- jegyző, az aljegyzők, a főügyész, az alügyészek, az árvaszéki elnök, az ülnökök, a t. főorvos, a járási főszolgabírók, a rendezett tanácsú városok polgármesterei és a főievéltáros: továbbá a kir. járásbíróságnak, kir. ügyészségnek, az áliamépitészen hivatalnak, a kir. gazdasági felügyelőségnek a vármegye területén működő vezetője, a m. kir. pénz- ügyigazgatő, a m. kir. állam- rendőrség kerületi főkapitánya, vagy kiküldöttje, a kir. tanfelügyelő, th. m. kir. állatorvos, az iparfelügyelő, a megyei vitézi szék kapitánya és a mezőgazdasági kamara kiküldöttje.
