Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-22 / 67. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 március 22. vasárnap. XLII évf. 67 sz. I tESKSSSOBBiU Előfizetést dif postai szállítással Egg hóra . 40.000 K | Egéss és félévi előfizetési aem fogadunk el. — Negyedévre 120.000 K POLITIKÄI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Eiatíóbivatal, Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Przemysl. Tíz év előtt elesett a monarchia legerősebb végvára és pusztu­lásával megdőlt egy legenda. A megvíhatatlannak hitt vár védőinek vitézségén kifogott a muszka számítás. A hőtöknek nem ügyen a lelki, de a fizikai erejét megtörte az éhség. Az el gyengült kezekből kihullott a fegyver, a körülzárt védősereg hősiessége még egy utolsót lob­bant és ezázhuszezer magyar katona elindult a szenvedés űt- jáD, távol napkelet felé. Sokan vissza se tértek a ma­gyar mezőkre. Aki meg hazajött, az is otthagyta a fiatalság derű­jét, a teste b célon erejét a Volga nagy vizénél, Szibéria rónáin, a Jegestenger kietlen partjain. De hazahozta magyar hűségét, törhetetlen hitét, igaz jőBzándé- kát a magyar földnek messze elszakadt, sokat tűrt vitéze. És becsülettel vállalni kívánja az újjáépítő munkának reá nehe­zedő részét. Aki meghalni kész volt a hazáért, most megtanul érte élni. Dolgozik a megszaka­dásig, leszállítja igényeit a nél- külözésigéspanasztalan.mokány- keményen várja nagy idők el­jöttét. Przemysl önfeláldozó védelme örökké emlékezetes apotheőzisa a magyar hűségnek és hősies­ségnek. Égigéró világánál lát­noki szemünk bizalommal tekint a jövő ködébe s hittel hiszi, hogy megvirrad még valaha. A pénzügyminiszter és a bank-kamatláb. Budapestről jelentik : A pénz­ügyminiszter több oldalról meg­nyilvánuló óhajnak engedve, el­határozta, hogy kezébe veszi a bankkamatláb irányítását. A kö­vetkező hónapban egyébként igen sok fontos pénzügyi intéz­kedés vár a miniszterre. Április 1-én megjelennek a költségve­téssel kapcsolatban szükséges rendeletek. A jóváhagyott költ­ségvetést a jövő héten közli a hivatalos lap. Fölemelték a dohány beváltási árát. Budapest. MOT. március 21. A Magyar Királyi Kincstár a gazdaközönség részéről évről évre megismétlődő panaszok méltánylásaként a dohány be­váltási idényre a beváltási ára­kat lényegesen felemelte, amely­nek következtében a dohányter­melés ismét jövedelmező üzem­ággá vált. Felsöház és jogfolytonosság. A régi főrendiház tagjainak értekezlete. Budapest, 1925. március 21. A régi főrendiház tagjai ma délben Wlassich Gyula báró el­nöklete alatt mintegy 56 an ér­tekezletet tartottak. Az elnök ki­fejtette a már eddig is többször hangoztatott álláspontját, mely szerint a jogfolytonosság köve­telményeinek az felelne meg, ha a felsőházről szőlő törvényt nem a nemzetgyűlés, hanem majd az országgyűlés alkotná meg. Ezt annak idején a volt fő­rendiházi tagok kifejtették úgy a kormányzó, mint Huszár Ká­roly, Teleky Pál gróf és Bethlen István gróf miniszterelnökök előtt.. A nemzetgyűlés most mégis saját szuverénitása körőbe akarja vonni e nagy alkotmány-kérdés megalkotását. Az értekezlet csak régi álláspontjához ragaszkodik a felsőházről szóló törvényja­vaslat megismerése után is. Gróf Zichy Aladár nyilatko­zatot olvas fel, mely többek kö­zött így hangzik: •Tekintettel arra, hogy ősi al­kotmányunk nem szűnt meg és hogy nem szűnt meg alkotmá­nyunk 13 évtizedes alapelve sem hogy a törvényhozó ország­gyűlés és főrendiház nemcsak jogilag, hanem tényleg is létezik és bármikor összehívható. Annak bírálatába, hogy az összehívás kivánatoo e, vagy sem, a főrendek nem bocsátkoz­nak. Amennyiben a kormány a második kamara felállítását szük­ségesnek tarija, úgy kifejezésre kell jutnia a törvényben annak a tételnek, hogy ez a törvény nem az integrális Magyarország szünetelő főrendiházának meg­reformálását célozza. Az alul­írott főrendek a javaslat első paragrafusába a következő szö­veg felvételét őhajtják. l. A nemzetgyűlés két kama­rára oszlik. Az egyik kamara az eddig nemzetgyűlésnek nevezett aieőház, a második kamara pe dig a jelenlegi törvénnyel meg­szervezett felsőház. A szövegezéshez képest mó­dosítandó a törvényjavaslat ci me és a szövegben az »ország­gyűlés kifejezés helyére megfe­lelő helyen a »nemzetgyűlés* kifejezés iktatandó.* Széchényi Aladár gróf nyilatko­zatát elfogadja. Rudnyánszky Gyula: Aláírtam azt a nyilatkozatot, amelyet Zichy Aladár gróf beterjesztett. Ezzel leszögeztem azt az állás­pontot, amelyet ősi alkotmányunk alapján az 1920. évi I. törvény­cikkel szemben elfoglalok. Ez azonban nem zárja ki, hogy azzal a kérdéssel ne fog­lalkozzam, hogy az ideiglenes alkotmányosság helyreállításáig miként volna szervezendő a nemzetgyűlés két kamarája, ame­lyet a kormány szükségesnek tart. — Én abban a nézetben va­gyok, hogy a kormány akkor jár el helyesen, ha a nemzet- gyűlés második kamarájának az 1918 évi november Illői szünetelő főrendiházat életre kelti.* Magyar világ Przemyslben. Az ostromlott Przemysl várában megjelent „Tábori Újság“ 1915. március (Dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár, az egri érseki jogakadémia professzora, mint ismeretes, népfelkelő főhadnagyi rangban tagja volt a przemysli védőrség- nek és szerkesztője volt az ostromlott várban kiadott »Tábori Ujság«-nak. Äz ostromlott várban írt vezércikket azzal a hő óhajtással közöljük a mai 10 éves évfordulón, hogy miként Przemysl után a diadalmas Gorlice, úgy Trianon után is következzék el a várva-várt magyar fel­támadás, a szebb és boldogabb jövendő, melgért Przemysl is egyik áldozat volt. Szerk.) Féléve éppen, hogy a várvé­dő magyar csapatok fárasztó, véres harcok után bevonultak Przemyslbe. Féléve éppen, hogy az ellen­ség tengere zúgja körül várun­kat, amelyet a mieinktől elszi getelve, koronás királyunk iránti törhetetlen hűséggel, hazafias önfeláldozással és magyar vitéz­séggel védünk az ellenség túl­erejével szemben. Amit a magyar csapatok Prze­mysl védelmében véghez vittek, arra — bármit hozzon is a jövő — büszkék lehetünk mindany- nyian, büszke lehet arra minden magyar. A történelem fel fogja jegyezni és méltányolni fogja a magyar csapatok szolgálatait. Fel fogja jegyezni, hogy az oro­szok minden erőszakos kísérlete megtörött a magyar vitézségen és éberségen, a kétségei nem tűrő rendíthetetlen magyar hű­ségen; fel fogja jegyezni, hogy az ellenség áldozatokat nem kí­mélő túlereje kevés volt ahhoz, hogy elvegye a magyaroktól Przemysl várát. Tengernyi küzdelem között ime félévet töltöttünk már ebben a magyarral régen ismerős vá­rosban és várban, ahová haza­fias kötelességünk szólított. S e félév óta mintha csak felujult volna a történelmi múlt: magyar világ van Przemyslben. A várőrség zömét tevő ma­gyarság áll az események köz­pontjában. Az ellenségnek nyugtot nem hagyó magyar csapatok kiroha­násai képezik az egyhangú vár­élet kimagasló hadieseményeit. 19-iki vezércikke. Irta: Dr. Molnár Kálmán. Harcba menő és harcbői jövő magyar honvéd és népfelkelő csapatok magyar vezényszava veri fel a néma utcák csendjét. Újabb magyar babérlevelet fűz a régiekhez minden bevonuló magyar csapat. Magyar dicsőség­ről ad hirt mindennap a nagy események krónikása és lantosa. A magyar katonákon kívül a megbízható magyar munkások tízezrei vannak itt; sok-sok akác­lombos magyar falunak itt van minden munkabíró férfi tagja. Ők végzik az előtérállások fá­rasztó erőditósi munkálatait s a köztük lecsapódó ellenséges lö­vedékek nem zavarják meg ne­héz munkájukban az Alföld fé­lelmet nem ismerő, hidegvérű fiait. Minden magyar munkás egy-egy hősszivü katona. A werkek és unterstandok fél­homályában a nyirkos, hideg fe­dezékekben csak úgy, mint a séta­tereken, a kávéházakban,a hang­versenytermekben és moziban, mindenütt magyar szavak és magyar beszélgetések érintik fü­leinket. A körzőn daliás magyar huszárok aranyos mentéjén akad meg a lenyel nők csillogó sze­me. Vasárnap a különböző vallás­felekezetek templomaiban ma­gyar nyelvű szentbeszédeken épül a magyar baka, s azután a Rynek-téren a szegedi honvéd­zenekar magyar müsoru térze- néje gyönyörködteti a város há­lás közönségét. Az utcasarkokon magyar nyel­vű plakátok hirdetik magyar művészek jőtékonycélu hangver­senyeit s a hangversenyterem dekorációjánál sem felejti el a figyelmes rendezőség a magyar színeket ős a magyar címert, aminthogy a most igazán átér- zett magyar Himnusz gyönyörű dallamát is állva hallgatja végig a hazafias lelkesedéstől megih­letett közönség. Magyar cégtáblák kerülnek az üzletek felé; a kirakatokban gyengéd figyelemmel csoporto­sítják a magyar színeket s mind­untalan szemünkbe ötlenek az

Next

/
Thumbnails
Contents