Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-22 / 67. szám

1 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 március 22 Sk apró táblácskák: »Itt magyarul beszélnek«. »Itt mindennemű magyar nyelvű katonai nyom­tatványok raktáron vannak«. »Itt magyar naptár kapható*, stb., stb. Háromszáz fürge rikkancs gye­rek ezáguldja be a város min den zugát s már egészen ma­gyaros kiejtéssel, — bár még a vérbeli magyar rikkancs tempe­ramentuma nélkül — kiáltozza: »Tábori Újság!« »Rendkívüli ki­adás*. Egész kis magyar irodalmi élet fejlődött ki a lengyel város­ban. Van magyar napi lapunk, a »Tábori Újság*, amely több mint 5000 példányszámban jelenik meg s amely négy és fél hónap alatt 5000 koronát jövedelmezett a Przemysl védelmében hősi ha­lált halt m. kir. honvédek és népfelkelők özvegyeinek ős ár­váinak alapjára. Egyik magyar verskötet a másik után hagyta el a sajtót. Poinir bajtársunk*) »Lengyel mezőkön, tábor tűz mellett« cím mel megjehnt verskötete alig egy hónap alatt tízezer példányban kelt el s ugyancsak 5000 koro­nát jövedelmezett a fenti jóté­kony célra. Olyan ritka siker, amelyre sóvárogva pillant távol honhazánk nem egy jeles köl­tője. Másik — honvéd — bajtár­sunk:**) »Karácsonyi tűz a grá- nicon« c. verskötetét is mohón kapkodta szét a magyar Dyelvü munkákra éhes olvasó közönség. Magyar-lengyel eljegyzési kár­tyák adnak hirt arról, hogy przemysli tartózkodásunk alatt a rokonérzés olyan szálai fo­nódnak, amelyek állandó kap­csokkal erősítik a hagyományos lengyel-magyar barátságot. .. . S ha alkonyaikor elme­rengve sétálgatunk az ezüstös San folyó msgányos partjain, a túloldali Zasanie felöl mélabus, majd pattogó magyar nóták da­náját röpíti át hozzánk az esti szellő . . . Magyar világ van Przemysl- ben ! Mi marad itt ebből? Az a márványtábla, amely a przemysli hősök nevét — a ma­gyar nevek hosszú sorát — adja majd át a hálás ütőkor emléke­zetének. Azok a plakettek, ame­lyeket Przemysl hős védőinek hős vezéreiről itt a helyszínén min­tázott meg magyar művész baj­társunk . ..***) És azok a ma­gyar felirásu fejfák, amelyeket oly nagy számmal őriz a prze­mysli csendes temető. Ezeké, — hősi halált halt vé­reinkké és szép fegyvertényeik­kel nevüket megörökítő nagyja- inké itt a jövő! Az ő megdicső ült emlékük lesz Przemysl örök ereklyéje, az örök kapocs Prze­mysl ás a magyarság között. Mienk, élőké a múló jelen. A jelennek a múltba vesző, gyor­san tűnő napjai... És a becsü­lettel teljesített kötelesség meg­nyugtató tudata. E tudatban a Przemyslt védő magyarság mindig büszkén te­kinthet majd vissza a most leélt, küzdelmekben és szenvedésben gazdag félévre, amikor magyar világ volt Przemyslben. *) Gyóni Géza. **) Lovas Károly. ***) Sződy Szilárd. Az utolsó kirohanás. Babérágak a przemysli magyar hősök koszorújához. Eger, 1925. március 21. Vasárnap reggel, 1925 március 22 én reggel 5 órakor 10 észtén deje annak, hogy a bevehetetlen Przemysl várát hősi és elszánt védelem után feladni kénysze­rült a csodákra képe# őrsereg, melynek soraiban nagy számban küzdöttek egri és hevesi nép­felkelők, a hős 10. honvédezred zászlóaljának és a babérkoszorúd 23. honvádhadosztálynak a kö­telékében. Przemysl ostroma, —nem hiába védték Dobó-unokák és a hevesi róna hű fiai — hasonlít Eger híres ostromához. Miként Egert, úgy Przemyslt sem tudta elfog­lalni az ostromló túlerő. Hogy a vár mégis elesett, annak oka, hogy a legfőbb hadvezető­ség nem tartotta be azt a már békeidőben létesített szabályza­tot, hogy a várrendszeren át­vonuló csapatok saját magukat tartoznak élelmezni s a vár élel­miszer raktárából semmit elvonni nem szí bad. Ez volt az okozója, hogy a vár hősi védői élelmiszer hiányában megadni kényszerül­tek magukat. Az ostromlott vár utolsó órái­ról a Tábori Újság és más fel­jegyzések nyomán adjuk közre a következőket: Kuzmanek Hermann gyalog­sági várparancsnok, 1915 március 18. -án táviratot intézett Őfelségé­hez és jelentést téve a védősereg küszöbön állő áttörési kísérleté­ről, a védőrség megingathatatlan »zeretetet és hűségét fejezte ki Őfelségének, akitől március 19.-én a következő radiő-távirat érke­zett a vérparancsnoksághoz : «Mélységesen meghatott a je­lentés ama hősi elnatározásról, amelyet Przemysl eddig le nem győzött védőrsége végre akar hajtani Szivem legmélyéről kül­döm áldó jőkivánataimat a hő­söknek, akik a haza becsületéért és fegyvereink dicsőségéértutolső nagy tettükre készülnek. Amit Przemysl védőrsége eddig tett, az örökre emlékezetes marad és a védőrség minden egyes tagját megilleti egy levél abból a babér­koszorúból, amit Mi és a haza hálatelten ajánlunk Przemysl bátor és áldozatkész védőrségé- cek A Mindenható védő kegyel­me legysn veletek! I. Ferenc József, s. k.» A várparancsnok märe. 18. án Frigyes főherceg tábornagyhoz is küldött radio-jalenteat arról a szándékáról, hogy a várőrség márciuB 19.-én meg fogja kisé relui a körülzáró orosz gyűrű áttörését. Erre a táviratra a kö­vetkező radio-válasz érkezett: «A vitéz várőíségnek és ki­próbált vezérének köszönetemet és legteljesebb elismerésemet küldöm hőslelkű kitartásukért. Én és a hadseregbeli össze* baj­társak szívből jövő «Szerencse fel!» kiáltással üdvözöljük a véd- őrségeí dicső vállalkozása alkal­mából. Frigyes fh., s. k., tábornagy.» A nagy lelkesedést keltő táv­iratokat a várparancsnok márc. 19. -én kelt 91. számú napi pa­rancsában hozta a védőrség tu­domására és a maga részéről a következő szavakkal fejezte be a parancsot: «Katonák! Habár nem is sike­rült mai kísérletünkkel a körűl- zárolő ércgyűrűt áttörni, mégis, híven eskünkhöz és határtalan szeretettel Császárunkhoz ős Ki­rályunkhoz, a végsőkig ki fogunk tartani. Kuzmanek, s. k. gyalogsági tábornok.» Az áttörési kísérlet ugyanis nem sikerült. Az ellenség nem sejtett túlerővel és olyan meg- lepeléssserű gyorsasággal lépett fel, hegy biztosra vehető, misze­rint a legmesszebb menő titok­tartás dacára is, gaz árulás folytán, tudomást szereztek az oroszok a kitörési szándékról. A soha le nem győzött, babér- koszorús 23. hadosztály ezredei, bár fogyott erővel, de meg nem fogyott halálmegvető bátorság­gal, rettenthetetlen vitézséggel rohanták meg az orosz állaso­kat. A vár keleti harcvonala előtt, az erdőben a fegyverek zajából i* kiharsogott a roha­mozó honvédek * Rajta ! Rajta!« kiáltása és messzire elhangzott a sebesültek, haldoklók utolsó jaja. A magyarok sorait irtóza­tosan megritkííotta a felkészült oroszok tüze, de a honvédek miaden akadályt elsöprő roham­mal pillanatok alatt az orosz állásokban termettek és elfoglal ták azokat. Ám ekkor új orosz csapatok bukkantak fel, melyek ittlétéről a várparancsnokság eddig semmit sem tudott s amelyek pár nap­pal ezelőtt még a Kárpátokban karcoltak. Ezek az új, friss csa­patok oldalba és hátba támad­ták a kimerült honvédeket. Élet­halál harc fejlődött ki, melyből a mi ezredeink borzalmas vesz­teséggel kerültek vissza. A var- parancsnokság erre az összes csapatokat az erődök mögé vo­nultatta viasza. Az utolsó órák hangulatát érezzük ki a Tábori Újság kö­vetkező »óraiból: A zord időjárás megakadá­lyozta hadseregünket, hogy elő­nyomulását egesz idáig folytassa b Przemyslt felmentse. Élelmünk még van néhány napra való. Felszabadulásról, megmentéiről sző sem lehet. A ctodák korsza­ka elmúlt. A kérlelhetetlen sors vas következetessége ellen nem lehet küzdanünk. Ennek el kel­lett következni. De mi nem tehetünk róla, hogy elkövetkezett. Hat hőnapig küz­döttünk szakadatlanul, a világ bámulatát víva ki s most ha vége is lesz mindennek, nyugodtan és emelt fővel léphetnek, akik élet­ben maradta», a történelem iíélő- száke elő! Minket soha senki nem győzött le, s nem is fog legyőzni. Most még utolsó szent köteles­ségünket keli teljesítenünk. Míg a vár összes részletei elrombol­tatnak, ki kell tartanunk. Míg egy darab konzervünk, egy da­rabka kétszersültünk van, nem léphet ellenség a vár területére. Azután jöjjön, aminek jönni kell! A keresztényszocialista szakszer­vezetek vezérlöbizottsága ma d. u. 4 órakor ülést tart. Az összes bizottsági tagok megjelenését kéri az elnökség. A hólabdarendszerü árusítás tilos és büntetendő cselekmény. A jelenlegi válságos gazdasági viszonyoknak egyik szomorú kisérő jelensége a tisztességtelen verseny eseteinek elszaporodása, Egyen lelkiismeretlen egyének különféle meg nem engedett s az üzleti tisztességbe ütköző mó­don kísérlik meg áruik elhelye­zését s a pénzszűke és drága­ság miatt a bevásárlóktól tar­tózkodó fogyasztó közönséget hangzalO'3 ős nagy előnyöket Ígérő ajánlataikkal megtévesztve igyekeznek vásárló kedvét a maguk javára felkelteni. A közönség hiszékenységével visszaélő s azt végeredményé­ben érzékenyen megkárosító tisztességtelen elárusítas egyik ismert és az utóbbi időben kü­lönösen elterjedt alakja az úgy­nevezett hőlabda rendszerű el- árusítás, amely abban áll, hogy az illető kereskedő bizonyos számú és meghatározott értékű szelvényből álló füzetet bocsát ki azzal a feltétellel, hogy a szel- venyfüzetnek tulajdonosa abban az esetben, ha a füzetben levő szelvényeket egyen kívül tovább adta s az új szelvénytulajdono- sok a szelvényeknek hasonló feltételek mellett leendő tovább eladása céljából szintén vásárol­nak egv-egy szelvényfüzetet, a megmaradt egy szelvény elle­nében megkapja a kikötött s az egy szelvény áránál nagyobb értékű árut. Amíg a szelvények a vásár­lók körében könnyen elhelyez­hetők, vagyis az árusítás első stádiumában minden vevő meg­kapja a rendszerint potom áru árucikket, mihelyt azonban a vásárlók száma a lavinaszerűen terjrdő eladás további folyamán bizonyos mértékig emelkedik, egyre nehezebbé válik a szel­vények elhelyezése s egyre nö­vekszik azoknak a szelvénytu- lajdoaosoknak a száma, akik a szelvényeket tovább adni már nem tudják s hiszékenységük­nek áldozatául esve a befizetett összeget elvesztik. Minthogy különösen budapesti üzletemberek még mindig eláru­sítják és megkárosítják ilyen hólabdaszerűen elárusított szel­vényekkel a közönwéget, dacára az érdekelt szakmabeli kereske­dők és testületek fellépésének s a hatósági beavatkozásnak, a miskolci kereskedelmi és ipar­kamara ismételten felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a hőlabda rendszerű elárusító« az 1884. évi XVII. t. c. 51 § ába, valamint a tisztességtelen versenyről szőlő 1925, évi V. t. c. 14 §-ába üt­köző büntetendő cselekmény, s mint ilyen szigorúan tiltva van. Nyomatékosan figyelmeztetjük különösen a vásárló közönséget, hogy az ilyen szédelgő ajánla­toknak fel ne üljön s a hőlabda szelvények vásárlásától saját érdekében már csak azért is tartózkodjék, mert a kereskede­lemügyi miniszter 44113/1911 sz. alatt kiadott rendelet« szerint a hólabdaszelvények továbbárusí- tói is mint bűnsegédek bünte­tendők. A MESE mai közgyűlése & Kato­likus Kör dísztermében fél 11 órakor kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents