Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-04 / 51. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. március 4. szerda. XI,II. évf. 51 sz. Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal] Líceumi nyomda Telefon szám 11. Az orvos ma egyike a magyar gazdasági élet mostohagyermekeinek. A vidéken néhol messze földön alig találni orvost. Az uj orvos- generáció inkább az ingyen’ren- delő intézetekkel jól felszerelt fővárosban várja a jőszerencsőt, hogysem nekivágjon a magyar sivatag homokjának. Mert itt bizony békeségesen elvárakoz­hatnék. még a tudományához folyamodik egy-egy nekibűsult magyar. Abból a sovány tiszte­letdíjból pedig, amit ily alkal­makkor is keserves fohászkodá­sok közepette izzad ki a fukar páciens, megélni fölötte nehéz. A magyar vidéki orvosénál bi­zonytalanabb exisztenciát elkép­zelni is alig tudunk. Pedig az orvosnak az élete is igen-igen bizonytalan. Sokkal több veszedelem leselkedik reá, mint bármely más emberi hiva­tás követőjére. Vármegyénkben s most eltelt két esztendő folya­mán két fiatal orvos is áldoza­tául esett a betegtől elkapott fertőző kórnak. A halált köny- nyen megtalálja a hivatás meze­jén az orvos, a megélhetés le­hetőségét hiába keresi. Pedig tevékenységére igen- igep nagy volna a szükség Ki­tűnő népjóléti miniszterünk a költségvetési tárgyalások során élénk színekkel ecsetelte köz­egészségügyünk leirhatatlanul sivár állapotát. Csecsemőhalandóságunk ab- normisan nagy, keresetképes korú lakosságunk soraiban év- ről-évre szőlesbülő rendet vág a tüdővész. Népünk széles réte­geinek halvány fogalma sincsen az egészség legelemibb követel­ményeiről, a tisztaság, levegő, napfény életbevágó jelentőségé­ről. Az orvos megkérdezése ezek­ben a körökben fényűzésszámba megy s az e célra elfizetett csz- szeg kidobott pénzként könyvel- tetik el a füstös mestergerenda őrizte családi kalendáriumban. Annál is inkább, mert a javas- asszony kontár munkájával már elkezelt betegséggel szemben sokszor tehetetlenül áll az or­vosi tudomány. Ezen a leirhatatlanul visszás éllápoton segíteni kell és lehet. Az értelmiség képviselőinek im­már elodázhatatlan kötelessége a ielvilágositás minden elkép­zelhető eszközével reávezetni né­pünket, hogy kezében a gyó­gyulás kenyerével éhen ne hal­Budapest, Március 3. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését tizen­egy órakor nyitotta meg Szci- tovszky Béla elnök. Az ülés meg­nyitása után a következő kegye­lete« szavakkal parentálta el Ebert Frigyes német birodalmi elnököt: •Világszerte mély megillető- dést keltett a német birodalmi fővárosában szárnyra kelt gyász­hír, mely Ebert Frigyes biro­dalmi elnök elhunytét tudatta. Nagy és nemes német nemzet­nek, egykori szövetségesünknek, az élet által ránk kényszeritett küzdelemben mai osztályos tár­sunknak újabb megpróbáltatását jelenti ez a veszteség. Az első birodalmi elnök személyében oly Napirend előtt Zsilinszky Endre szólal fel. Dúca román külügy­miniszter beszédével akar fog­lalkozni. Felolvassa a «Szózat» egyik cikkét, amelyben a «Szó­zat» brazíliai tudósítója meg­döbbentő cikket írt a Brazíliába vándorolt magyarok szenvedésé­ről. Ennek a kivándorlásnak a rendezője az oláh kormány és az oláh kormány exponense. Az oláh kormány kivándorlási pa­namáiról van szó. Ezek a pa­namák szóba kerültek az oláh parlament februárban tartott egyik ülésén és akkor a közle­kedésügyi miniszter avval vála­szolt, hogy csak a magyaroknak és a felesleges idegeneknek en­gedték meg a kivándorlást. Kérdi, van-e joga valakinek idegenek­nek tekinteni az erdélyi magyar­ságot ott, ahol a vidékkel szen­vedtünk és tartottuk fenn az országot ezer éven keresztül ? jón s az orvos lakásának min­dig barátságosan feltáruló ajta­ján ne akkor kezdjen kopogni, mikor már már végsőt pislákol a könnyen ellobbanó emberi élet. férfiút vesztett a német nemzet, aki sorsdöntő időben szerény iparos sörből emelkedőt nemzete élőre. A megás polcról megnyílt széles látókört felfogó tekintettel tudta felismerni hivatását és ál­talános elismert becsületesség­gel és odaadással szentelte min­den erejét hazája szolgálatának, legyőzött nemzete fölemelésének. Annak átőrzésővel, hogy a ra­vatal mellől, amelyet a német nemzet vesz körül, a magyar nemzet képviselete sem marad­hat távol. Indíttatva érzem magam, hogy részvőttávíratot intézzek a né­met birodalmi miniszterelnökhöz. (Általános helyeslés.) Felolvassa a román kormány félhivatalos tudósítását. A tudó­sítás szerint a külügyminiszter bejelenti, hogy csak a magya­roknak engedte meg a kiván­dorlást, de nem vándorolhatnak ki az erdélyi románok és a zsi­dók, mert az utóbbiakat a bra­zíliai kormány nem engedi be. (Derültség a Ház minden oldalán) Wolf Károly: Még a brazíliaiak is ? Zsilinszky: Rámutat arra, hogy a román kormány megszegte a nagyhatalmakkal kötött kisebb­ségi egyezményt és magát a békeszerződést is. Páratlan a világtörténelemben az, hogy egy állam a maga állampolgárait százezer számra üldözze kül­földre és abban a pillanatban, amikor a deportálás színhelyére érnek, levegye róluk segítő ke­zét. A román kormány ugyanis külön jellel látja el az erdélyi magyarok útlevelét úgy, hogy azok a kivándorlás színhelyén megszűntek román állampolgá­rok lenni. Ehhez fogható alá- valőság a világtörténelemben még nem volt. {Úgy van! Fel­kiáltásokba Ház minden oldalán.) Láng János közbeszól : Fran ciaországtől tanulták. Piszok nép! Aljas nép! Valóságos deportálás és rabszolgakereskedés ez. Felkiáltások: Mi van a nép- szövetséggel ? Láng János: Ugyanolyanok, mint a franciák 1 Egyik olyan bitang, mint a másik ! — Éles szavakkal ítéli el ez­után Neues Pester Journal eljá­rását, mely ugyanazon a napon, amiaor Dúca beszéde nyilvános­ságra került, az első oldalon ha­talmas nyilatkozatot közöl Dúca külügyminisztertől. Véleménye szerint itt minősített hazaárulásról van szó. V éleményét megerősíti az a körülmény, hogy a lap nemsokára Romániában is meg­jelenik. Fölhívja a társadalmat, hogy az ily sajtóorgánumokkal szemben minden eszközzel küzd­jön. (Taps a Ház minden ol­dalán). Felhívja a kormányt, hogy a lap ellensúlyozására indítsa meg az eljárást és szüntesse be ezt a lapot. A kisebbségi jogok nemzetközi jogok, amelyek nem­zetközi fórumok védelme al itt állanak. Bármennyire is kívána­tos, 'hogy a Népszövetség elé kerüljön ez az ügy, ki kell je­lenteni, hogy ez nem elegendő. Bizalmatlan a Népszövetséggel szemben, azért, mert kétféle ta­gokat ismer : elsőrendű és má­sodrendű tagokat. Keresni kell a módját, hogy más úton is ér­vényesítsük jogainkat. A kor­mánynak a leghatározottabban kell cselekednie a súlyos sérelem ellen. Közvetlenül kell eljárni az oláh kormánynál, követelni kell ezen súlyos sérelmek javítását. Ez a kérdés nem csak a ma­gyar nemzet kérdése, de súlyo­san érinti a nagyhatalmakat is. Kérdi, hajlandő-e a ^kormány evvel az oláh brutalitással szem­ben gazdasági vagy politikai represszáliákhoz nyúlni. Igazsá­gunk tudatában a leghatáro­zottabban nyúlhatunk a leg- í erélyesebb represszáliákhoz ev­K—ny. Ebert német birodalmi elnök elparentdlása a magyar nemzetgyűlésen. A román kormány Brazíliába üldözi az erdélyi magyarokat. Idegeneknek nevezik testvéreinket ősi földünkön. — Dúca miniszter és a Neues Pester Journal. — Minősített hazaárulásnak nevezik a pesti német lap eljárását. — Erélyes lépéseket követelnek az oláh kormánynál. — Zsilinszky Endre napirendelötti felszólalása.

Next

/
Thumbnails
Contents