Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-04 / 51. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 március 4 vei az állammal szemben, amely a nemzetközi jog kódexét lábbal tapossa. Kérdi, hogy mit szándékszik tenni a kormány a deportált brazíliai magyarok érdekében ? Az összetartás hiánya, a társadalom szervezetlensége napjaink sok betegségének egyik fő okozója. Az a társadalom. amelynek egyénei ma gukra hagyatva támolyognak az élet ulain, ki van szolgál tatva a gonosz indúlatú elemek minden aljas támadásának. Árú- uzsora, rémhírterjesztés, tőzsdei spekuláció, bolseviki terror, a nemzeti érzés eltompitására való törekvés, mind vígan burjánzik az ilyen szétszórt társadalomban. A szervezett- nemzeti társadalom ellenállóbb minden káros befolyással szemben. A német nép körében pl. a munkanélküliség még ma is kisebb, mint az angoloknál, hogy Magyarországot ne is említsük. De ott nem vesz fel senki idegen munkást. mert elég német vár kenyérre. Ezt csak a helyesen megszervezett társadalom képes végrehajtani. Nálunk is, mint mindenütt; két szervezett tábor áll egymással szemben. Két pólus van. amely a társadalom rétegeit maga felé vonzza, a táborában tömörültek jellemét a maga képére formálja, cselekedeteiket irányítja. Ez a két pólu» két Könyv, két Írás, két tan. Az egyik a kereszténység t-ma, a másik Marx tanitása. Az egyik vallja Isten létét, a lélek fensőbbségét a test fölöti; az erkölcsi törvények betartását kívánja a gazdasági életben, ez üzlet térén, a a munkaviszonyban ; a család és a nemzetek életében is ugyanazt akarja. A másik tagadja a természetfölötuek létezését, egyedüli jónak az anyagot, a gazdasági boldogulást mondja, magasabb törvények létezéséről nem akar tudni. A keresztény eszme tábora számra nagyobb, de az együttműködés szükségességének gondolata még nem (még mindig nem!) vert benne oly mély gyökeret, mint az ellentáborban. Szóval ez a nagy tömeg a szervezetlenebb. Mint az elmúlt évi katholikus nagygyűlésen a hercegprímás is kijelentette, a szervezés munkáját legintenzivebben a keresztényszocialisták végzik. Ennek a szervezési munkának programm- ján szerepel a március 8.-án Égerben tartandó keresztényszocialista nap, amelynek keretében több gyűlést fognak tartani, hol a keresztényszocializmus alapelveit és gyakorlati alkalmazását fogják ismertetni a keresz- * tényszocialisták vezető emberei. Dr. Bernolák Nándor v. miniszter, Székely János v. államtitkár, Csík József nemzetgyűlési képviselő, Müller Antal gazdasági tanácsos, Hunyady Béláné írónő, Dr. Zibolen Endre gimnáziumi igazgató jönnek ez alkalommal Egerbe, hogy a gyűléseken beszéljenek. A gyűlések sorrendje a követ kező: 1. Iparos-gyűlés délelőtt 7*11 órakor a Kath. Legényegyletben. — 2 Földmunkás-gyűlés d. e. 7*11 órakor a Csizmadiák Árűcsarnokában. — 3. IparitJ»un- kás-gyűlés a Keresztény Szociális Egyesületben d. u. 3 órakor. — 4. Nö-gyűlés d. u. 4 órakor a Városháza nagytermében. A társadalom minden rétege megmutathatja tehát, hogy menynyire viseli szivén a saját ügyét. Menjünk el arra a gyűlésre, amelyen a bennünket érdeklő tárgyról lesz szó. Fekete Pál, v. mérnök, kér. szoc. titkár. Mseenz ««-x»«* Konzervgyárat Egerbe. Ha visszagondolunk az elmúlt nyár bőséges gyümölcstermésére, arra a sok-sok puttony cseresznyére, a sok erdei málaára és szederre, na meg gombára, amely piacunkon eladásra került, ön kéntelenűl is eszünkbe jut, hogy nem is lenne rossz vállalkozás Egerben egy konzervgyár létesítése. Az úgynevezett «pakkolők* reggelenként sok gyümölcsöt szállítanak el, de csak a szállításra alkalmasat vásárolják ösz- sze. Az érettebb cseresznyét, málnát, szedret, gombát csupán a helybeli közönség kell hogy megvásárolja, mert azt elszáll! tani nem lehet. Sokszor hallottam 8Z elmúlt nyáron, különösen falusi árusoktól, hogy ezt vagy azt a gyümölcsöt nem is érdemes behozni, oly sok van a piacon. Emiatt bizonyára sok gyümölcs pusztul el felhasználás nélkül. Az erdőkben is van bizonyára még több málna, szeder s gomba, amit az arra rászoruló falusiak nagyobb szorgalommal keresnének össze, ha bizonyosak lennének abban, hogy fáradságuknak az eladás folytán meg iesz a jutalma. De nemcsak gyümölcsfélék A felsöhevesi kerület esperese váratlanul elhunyt. Piroska István a felsőhevesi kerület esperese, «iroki plébános, március 2-án, délután 5 órakor 56-ik, áldozó papjágának 31 ik évében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Földi maradványait folyó hó 4-én délután a siroki rk. sírkertben helyezik örök nyugalomra. A török kormány lemondott. Angora, március 3. (Havas). A kormány lemondott. Segítség a földrengés károsultjainak. A Budapesti Takarék ős Vásárpénztár 1 millió, Pápa város pedig szintén 1 millió koronát küldött Eger város közpénztárába a földrengés által sujtot | tak felsegőlyezésére. feldolgozására kínálkoznék bő alkalom egy létesülő konzervgyárnak, hanem bőséges lévén a piacunk zöld bab, paradicsom stb. konzerválására is. Valamelyik üzlet kirakatában zománcozott bádog edényekbe (bögre, csésze s más alakúak) csomagolt, illetve elzárt gyümölcs izeket láttam, ugyané célra épugy mily jól felhasználhatók lennének a bélapátfalvi kőedények. A.z ezekben forgalomba hozott gyümölcs-izek egyúttal az edénygyár reklámjául is szolgálnának. Magának a városnak sem lenne rossz üzlet egy konzervgyár felállítása, megfelelő hely is akadna a szeszfőzde telkén. Esetleg a bélapátfalvi kőedény- gyár érdekeltségével társulva is meg lehetne valósítani, V8gy szövetkezeti alapon, mint ahogy sok virágzó vállalat (;Sajtő- szövetkezet, Népízövetkezet) létesült. Bárha viszhangra találnának soraim elsősorban a termelő érdekeltségben, hogy a jövő gyümölcsszezonban már az új konzervgyár dolgozná fal a magánfogyasztás feleslegét s városunk fejlődése egy újabb lépéssel előbbrehaladhatna. J. «****<#* «W*» maíA Azt Arany ember. Héttőn és kedden este az Aranyember előadásával hódolt az Egri Műkedvelők Köre Jókai emlékének. A Kör éppen jubileumi előadását, ötvenedik fellépését az egri szinházban, szentelte a nagy mesemondó centen- náriumi ünnepének. Breznay Imre érseki tanítő- képzőintézeti c. igazgató Jókai Mór emlékét méltató közvetlen szavakkal vezette be az előadást. Megemlékezett arról is, hogy az Aranyember, melyben az egész világ ez egyik legnagyobb regényírójának jfantáziája legkáp- ráztatóbb színekben pompázik, ötvenedik előadása az Egri Műkedvelők Körének, mely alkalomból a Körnek eddig legtöbbet szerepelt tagjait díszoklevéllel tüntették ki. Azután felhúzták a függönyt és megelevenedett szemeink előtt az Aranyembernek csodálatos, fantasztikus regénye Mert hiába írnák még a legtehetségesebb dramaturgok is át ezt a regényt drámává. Az Aranyember sohasem lesz dráma irodalmi értelem szerint. Az Aranyember a színpadon is regény marad, a szertelen képzeletű, mesélő zseninek hol az öröm, hol a szomorúság könnyeit fakasztó szépséges regénye. És éppen azt értékeljük szivünkhöz nőtt műkedvelőinknek Aranyemberében legtöbbre, hogy nem a dramatizáló, hanem a regényíró Jókai Mórnak Aranyemberét keltették [életre az egri színpadon. Úgy élveztük a darabot, mintha Tímár Mihály csodálatos regénye eredetiben szemeink előtt játszódott volna le. És ha a szobrásznak érdeme, ha művében szinte őszre sem vesszük a márvány anyagát, mert azt teljesen eltakarja szemünk elől a figuráknak, az ideális vonalaknak és a kifejezésnek csodálata, akkor az Aranyember szereplőinek is műkedvelésnél nagyobb értékű érdemeinek kell tekintenünk azt, hogy pl. Radios Arankában, nem Radios Arankát láttuk, hanem azt a kőpzeletszülte habkönnyű szövésű Timeát úgy, ahogy ez a mesebeli regényhősnő az Aranyember elolvasása óta lelkűnkben é). Noémi, a kis szöszke ártatlanság a Senki sziget vészes vadonábán , vájjon nem úgy ragyog-e mindannyiuak képzeletében, amint azt Dr. Búzás Enl- réné tegnap este szemünk «lé varázsolta. Az angyalarcú ős démon-lelkű Atháliát Hevesi Gusztáváé drámai talentuma szintén minthaciak a regény egyik illusztrációjából vágta volna ki. De ugyanezt mondhatjuk Lestál Anna Zsófiájáról, Marossy József Tímár Mihályáról, Dr. Pelrik Jenő zseni-tisztjéről és az ötz- szes szereplők alakításáról. Hevesi Gusztávné könnyed és ötletes rendezése gördülékennyé, gyorssá és ezáltal igazán élvezhetővé tette a kissé nehézkes darabot. A kiállítás, a jelmezek, a díszletek szinte azt a vágyat keltették fel bennünk, hogy bárcsak eljönne az idő, amikor a vidéki színigazgatók is hasonló kiállítással, hasonló jelmezekkel tudják előadni az ilyen darabokat. A szereplők közül, hogy betartsuk a szinlap sorrendjét, Marossy József (Tímár Mihály) főalakítása a hivatásos színpad keretein is magasan felülemelkedő teljesitmőny volt. Radics Aranka (Tímea) új drámai erőssége az egri színpadnak. Alakján, mozgásán kivűl szépen érvényesül színpadra való hangja is, melyben annyi a szin, hogy valósággal kromatikus skála zeng beszédében. Dr. Búzás
