Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-27 / 47. szám
Ära 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. február 27. péntek. XLII évf. 47 sz, előfizetést dij postai szállítással Eaa hóra . 40.000 K ] Égés* is félévi előfizetést nlggedévre 120.000 K I nem tógádnak el. ----P OLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Llcenm ^iadöhivatai: Líceumi nyomás: Telefon szám 11. A ragyogóját nyilvános népgyűlésen, ünnepé lyes fogadással Ítélte máglyára a kövesdi matyó. Nem ugyan az egész ragyogóját még, csak egy kis töredéket belőle; baga- tell másfél mázsányi csehüveg lett mindössze a lángok martaléka s a viszonyokkal ismerős tényezők tudni vélik, hogy ez a mennyiség alig egy huszadrésze a ragyogóban valorizált mezőkövesdi vagyonnak. Szomorú fény vibrál a ragyogó ragyogásában s a kövesdi máglya emésztő tüzének fojtogató a füstje. A kulturális elmaradottság, a spekulációnak való feltétlen kiszolgáltatottság beszédes tanujele, harsogva kiáltó dokumentuma a nőma ragyogó. Tudtunkra adja, hogy a szegény jó kövesdi matyó, akinél melegebb szivű, áldozatra készebb embertípust messze-messz® földön hiába keresnél, legádázabb ellenségeink jár szalagján engedte vezetni magát. Űít.lan- utakra tévedt s már-már elveszítette azt a vele született ízlést, melynek ezinpompás termékei tengeren túl is méltán hirdették dicséretét a matyó asszonyok dolgos kezének. A színekben dús ruhákra reákerülí az üveggyöngy. A festői népviselet kezdett indiánszerüvé átalakulni. A kövesdi magyarból vadembert akart faragni a cseh gyáros. A régi ízlés elsikkasztása jő üzlelnek bizonyult s még jobbnak ígérkezett. Megindult az üveggyöngy infláció, az ágensek kezébe dőlt a pénz. A verejtékkel szerzett, kevéske gar^s, ami jő lett volna orvosságra, könyvre, szappanra, tandíjra. Elgurult. Be a zsebébe a gyárosnak meg az ágensnek. Kacagva szedegette az epret a cseh meg — a másik. Végre aztán csordultig telt a pohár. A fák nem nőhetnek az égig. A jól megszervezett, kitünően adminisztrált, nagyszerűen reklamirozott kizsákmányoló manőver egyszerre csak beleütkö zött egy lendületes ellentámadásba, meiy el nem söpörte ugyan, de feltartóztatta diadalmas lerohanásában .. . Most áll a harc! Vigyázat! . . . Holnap, holnapután erről a reakcióról fog elmélkedni és írni a liberális magyar sajtó. Nn meg általában a Reakcióról. Bűs alagyát ír az egyik lap, harci riadót fog harsogni a másik. És nagy lesz köztük az egyetértés. Budapest, 1925. február 26. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A Ház folytatja a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Elsőnek Biró Pál szólal fel. Vizsgálja az elmúlt költségvetési félév pénzügyi eredményeit. Már most elértük azt az eredményt, melyet a szanálásiidö végére kontemplált a szanálási tervezet. Megnyugtatónak mondja a miniszterelnök kijelentését, hogy a most következő időkben az államháztartás egyensúlyának helyreállításán ki- vül minden összeget a gazdasági élet megerősítésére fordítanak. A költségvetés bevételeivel kapcsolatban kijelenti, hogy véleménye szerint az adózás terén sok visszásság van, különösen a jövedelem és vagyonadó kivetése szorul revízióra. Részletesen foglalkoz.k a forgalmi adó kérdésével és a társulatok ellen hangoztatott vádakkal szemben- Rámutat arra, hogy ez volt az egyotlen adónem, amelyből több folyt be, mint amekkora összeg a költségvetésben be volt állítva. Visszautasítja Gael Gasztonnak azt a vádját, hog a társulatok hamis adatok alapján fizetik az adót. Sürgeti az aranymőrlegak kötelezővé tételét, majd a forgalmi adóval foglalkozik. Nézete szerint r jutalékrendszer eltörlése nem elegendő, különösen, ya azt általános jutalékrend szerre változtatják át Dréhr Imre elismerését fejezi ki a pénzügyminiszterrel szemben, aki a pénzügyi tárca kiadásait lényegesen csökkentette, azonban meg kell állapítania azt, hogy ez nem az adminisztrációnak az egyszerűsítése, hanem a legnagyobb mértékben a tisztVajha Matyóföldön se volna kisebb és karonfogva járna vele az állhatatosság! Ezzel a hő kívánsággal köszöntjük derék matyóinkat. X. viselői[illetmények alacsony megállapítása folytán állott elő. Ügy az adóhozadók növelése, mint az adminisztráció csökkentése parancsolőlag húz a jelenlegi adórendszer egyszerűsítése felé. Minél előbb át kell térni az egységes jövedelmi adórendszerre és a hozadéki adó teljes kiküszöbölésére. A termelési löké szükségleteit a mai helyzetben csak a külföld elégítheti ki. Énnek megszerzése a kormány elsőrendű feladata. A pénzintézeti központnak teljes erejével kell a bajbajutott termelő segítségére sietni. Csak ily módon remélhető a magán bankok politikájában is némi eayhülés. A nagyobb bankok tőkeválságán csak a külföldi töke segíthet. Gaál Gasztonnak az agrár tár sadalom nevében köszönetét mond a pénzügyminiszternek, amiért bátran ki merte jelenteni, hogy a földbirtok több terhet nem bir el. Véleménye szerint a földbirtok már a mostani terheket sem bir ja el és attól fél hogy a földadó nem fog befolyni, hanem majd erőszakkal kell behajtani. Forgács Miklós a forgalmi adó eltörlését sürgeti. Szabó Jőzsef az adórendszerrel foglalkozva hangoztatja, hogy meg kell szűntetni azt az állapotot, hogy a kisemberek sokkal súlyosabban vannak megadóztatva, mint a tehetősebbek. — Határozati javaslatban követeli, hogy a kormány ugyanolyan kedvezményben és fizetés emelésben részesítse a nyugdíjas tisztviselőket, mint az aktívakat. Bozsik Pál a hitelszövetkezeteknek és vidéki kisemberek hitel- szükségletének támogatását kéri a kormánytól. Szerinte a földreform kapcsán létesített hitel- szövetkezetek csak a közép- és nagybirtok érdekeit szolgálják. Sürgeti a szőllőtermelési hitelt, majd szóvá teszi, hogy Gyöngyös vidékén a Nemzeti Bank 8 cenzora közűi 5 zsidó. Nem híva a tűzzel-vassal való antiszemitizmusnak, de kéri ezen a téren is bizonyos arányosság betartását. Paupera Ferenc hibáztatja, hogy pénzügyi politikánk sohasem volt tekintettel a magángazdaság érdekeire, mint azt a pénzlebélyegzésnél és a vagyonváltságnál is tapasztaltuk. A román fajvédelem. Bukaresti jelentések szerint az oláh kormány a román családok százait telepíti a trianoni határ mentén elkobzott magyar birtokokra. 8—15 holdat kap egy egy oláh család, melyet a hegységekből a magyarok közé telepítenek, hogy oláh gyűrűt képezzenek a csonka határ körű!. Földrengés Bslgiumban. Lüttich február 26 Hétfőn este éjfél előtt Limburg környékén 80 másodpercig tartó heves földlökést éreztek, melyet erős földalatti moraj kisért. Sok ház megrepedezett. Egy asszony a rémülettől szörnyethalt. Csonkamagyarország 1924. évi musttermése. 70 azázalékos csökkenés. A «Magyar Statisztikai Sezm- le» legújabb számának közlése szerint Csonkamagyarország 1924. évi musttermése 1 millió 368 ezer 165 hektolitert tesz ki. Ezzel szemben az 1921. évi musttermésünk 3.476 281 hektoliter; az 1922. évi 4.614.084 hektoliter és az 1923. évi 4 640.250 hektoliter veit. Musttermősünk mennyisége tehát az 1923. évihez képest 70 százalékos csökkenést mutat. Ez az eredmény Csonkamagyarország 385.467 ka- tasztrális hold szőlőterületén 3 és fél hektoliter holdankénti átlagot jelent, melynél rosszabbat csak az 1914. és 1916. évi termések eredményeztek, amikor holdanként mindössze 3 3 hektoliter bor termett átlagos számítás szerint. ****** Revízióra szorul a jövedelem- és vagyon-adó kivetése. A forgalmi adónál nem elég a jutalék-rendszer eltörlése. Határozati javaslat a nyugdíjasok érdekében. — Bozsik Pál a vidéki kisemberek hitelszükségletének támogatására kéri a kormányt. — A pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalása.
