Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-02-27 / 47. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. február 27 A vármegyei Gazdasági Egyesület »faiskolája.« A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület nyilatkozata. A titokzatos Balkán. A leleplezett kommunista „Cseka“ Szófiában. Szófia, február 26. Ma került nyilvánosság elé néhány apróbb részlet a titkos bolgár kommu­nista fCseka« főnőkének elfogá­sáról. A neve Zeleskov Nikola, de többnyire álnéven szerepelt. Tirnovban született, foglalkozása távirdász és a titkos centrálko- miiétől az volt a megbízatása, hogy a külföldi agrár-kommu­nista emigráció vezetői által ki­küldött gyilkosok jak, terroris­táknak és merénylőknek a fel­adataikat kiossza. A nála talált íratok kapcsán fontos leleplezéseket eszközölt a bulgár rendőrség ős számos le­tartóztatás is történt. A Zeles- kovval együtt elfogott Petrov nevű emisszár a Jancsev és Gru- dev hírhedt rablóbandájának volt tagja, mely a múlt év őszén Burgasz közelében a gyilkos­ságok és fosztogatások egész sorozatát követte el. Ez a Petrov azt állítja, hogy a banda 20 tagja görög területen keresztül Jugoszláviába szökött, ahonnan az agrár kommunista emigrán­sokkal együtt újabb betörést ké­szítenek elő bulgár területre. A török kormány a legnagyobb szigorral akarja elfojtani a kurdok felkelését. Konstantinápoly, február 26. ( Wolf). A néppárt helyeselte azo­kat a rendszabályokat, amelye­ket a kormány a kurdisztáni fel­keléssel szemben tervez. A fel­kelést a legnagyobb szigorral kell elfojtani. Elrendelték továb­bá. hogy módosítsák a hazaáru­lásról szőlő törvényt és azokat a határozatokat, amelyek a val­lási kérdésnek politikai célokra való kihasználására vonatkoznak. aBt-aaaaaaaaBMaaataaawafrssgeggg Menekül a munkásság a cseh „paradicsomból'*. Prága, február 26. (Cseh saj­tóiroda). A múlt évben 4481 cseh­országi illetőségű munkást he­lyeztek el Franciaországban. A munkás kivándorlás az utóbbi időben megötszöröződött. — így tehát a hivatalos cseh jelentős is elárulja, hogy Beaesék «para­dicsomából» menekülni igyekszik a munkásság. ae«ecöe£«easece«»e<8se«SKKe Segítség a földrengés károsultjainak. Kaposvár város 1 millió, Egri Takarékpénztár 1 millió. Heves­megyei Hitelbank 1 millió, He­vesmegyei Népbank 1 miliő, Ag­rár Takarék 3 millió és Kecske­mét város 20 millió koronát kül­dött a földrengés által sújtott lakosság fekegélyezésére. Az «Egri Népújság» folyó évi 43. számában «Eger város köz­üzemei» címen « A vármegyei Gaz­dasági Egyesület «faiskolája» alcímmel egy végtelenül furcsán hangzó bírálat jelent meg a He­vesvármegyei Gazdasági Egye­sület «faiskolájá»-ről. Nem vála­szolok erre a támadásra apró részletességgel, mert hiszen erről gazdasági szempontból, akadé­mikusán, könyvet kellene írni; csak röviden érintek egy-egy pontot, amelyeket a hozzáértő emberek amúgy is meg fognak érteni ; aki pedig nem ért hozzá, azt úgy sem érdekli az egész ügy ! 1. Eddigelé — úgy tudom — az volt a szokás országszerte, hogyha valaki másnak a bérle­ményére, vagy tulajdonára in­formációszerzés végett elment, arról a tulajdonost, illetve bér­lőt értesítette és az is megjelent a kérdéses területen, az infor máciőt megadta. Ehelyett a köz­üzemi tanács tagjai minden ér­tesítés mellőzésével jelentek meg és az «ott lakó és a felügyelettel megbízott ember» t kérdezték ki, aki az én személyes utasításaim szerint a faiskolai kertész sze­repét egy év óta tölti be, aki tehát nem lehet informálva arról, hogy mennyi föld van évente megművelve, nem adhatott fel­világosítást a múltról. Tudomá­som szerint Eger város tanácsa i évenként kérdést szokott — leg alább a múltban — intézni az Egyesület elnökségéhez, hogy a faiskola céljaira adott terűlet felhasználásáról átiratban érte­sítse, ez a felszólítás azonban már 1923 óta elmaradt, így nem is küldtünk információt. 2. A Hevesvármegyei Gezda- sági Egyesület 1917-ben a gyön­gyösi nagy tűzvész alkalmával földönfutó lett, a gazdasági vi­szonyok pedig még eddigelé nem voltak olyanok, hogy egy tönkrement egyesületet helyre lehetett volna állítani. Az egye­sületnek még nem volt annyi anyagi ereje, hogy a faiskolát egy fogásra újból beállíthatta volna. A dicsőséges forradalom egyik vívmánya az volt, hogy az »Istenadta nép« mintegy két (2) katasztrális hold gyönyörű olt­ványterületet kerítésnek, vagy rőzsének kivágott, amely tény­kedés «azt az elsőrendű minő­ségű, fekete porhanyős földet«, (amely föld tulajdonképen ka­vicsos, silány, aszályos terűlet), még a visszamaradt gyökerek szé.futásával és ezer, meg ezer­szeres sarjadásával sokkal mű- velhetetlenebbé tette, mint ad­dig volt. A terűlet mindig azzal az in­tencióval adatott bérbe, hogy a bérlő tartozik a gyökér és sarj- maradványohat kirigoliroztatni. Ez eddigelé mintegy 800 négy­szögölön sikerűit tökéletesen és még mintegy 1 és fél kát. hold van a gyökerekkel át meg át szőve. Arra a jelenlegi gazdag­sági viszonyok közt pénz nem áll rendelkezésre, hogy házilag ez a sok milliót kóstáló munka véghezvihető legyen. Egyebek­ben az összes faiskolai kezelés­ben álló terűlet 900 □ ölet tesz ki, amihez még az idén 1000 □ öl magvetés és 900 Q öl vad- csemeteiskola jön. Ez eddig is többet tett ki, mint 160—200 □ öl »faiskolának nevezett« terűlet. Egyebekben kénytelen vagyok kijelenteni, hogy cca 5800 darab oltványunk a jövő (1925. évi) őszön már eladásra kerül, mert a mandula és a vadalma, vala­mint myrabolan szilva, vadkörte és egyéb alanyok szerencsésen befogant olványok, amelyeket nem a nyúl rágott meg, hanem «•#«*■#» *t&m>mm’­óriási tömegek készülnek a világ minden tájáról ószentsége XI. Pius pápa hivő szózatára Rómába, hogy elzarándokolja­nak azokhoz a szent helyekhez, hol apostolok ős vértanuk éltek és hősi halált haltak az egy igaz hitért, a római katolikus vallásért. Az egész világ katolikusainak ünnepe ez a Szent év. Mi ma­gyarok szegénységünk és meg­csonkításunk dacára is több százan, illetve ezren óhajtunk elzarándokolni a vértanuk vá- j rosába ahhoz a kősziklához, amelyre Jézus Krisztus az Anya- szectegyházat építette. Az Or­szágos Katolikus Szövetséghez a csonkaország majdnem minden egyes falujából jött értesítés, hogy a hívek sokasága akar el­zarándokolni Rómába. % Ezzel kapcsolatosan közli az Országos Katolikus Szövetség, hogy az I. országos nemzeti za- rándoklás, melyet Mikes János gróf szombathelyi megyés püspök vezet és amely március 23-án indul Budapestről, illetve Szom­bathelyről külön vonaton Ró­mába, a részvételi jelentkezése­ket lezárta és már csak az áp­rilisi, júniusi, szeptemberi és ok­tóberi zarándoklásokra fogad el ujább jelentkezéseket. A II. országos nagy zarán- doklás április 21-én, illetve a II. csoport április 23-án indul Ró­mába, amelyet Csernoch János dr. bíboros, Magyarország herceg­prímása vezet s amellyel a ma­—éti ii mum Hír Mimi iiaifgaraaifiAi nmn az egér. Egyéb ekben a kár nem tesz ki 10%-nál többet csak olyannál, aki nagyon erős szem­üvegen néz. Végűi kijelentem, hogy a ke­reken egy hold lucerna kifordí­tására nem vállalkozik senki, mert annyira kavicsos a talaja, hogy nem veheti hasznát, a te­rület pedig fokozatosan 1922 ősz óta egész terjedelmében üzembe véve állandóan művelés alatt állott, kivéve a múlt évben a kapu melletti jobb oldali ,táblát, amely tavaly 200 métermázsa sertéstrágyát kapott, és 1924- ben veszélyes lett volna famag­vakkal bevetni. Tessék csak a szakszerű veze­tésre bízni a faiskola helyreállí­tását, »ezt az állapotot« még nehány percig tűrni és majd azután a közüzemt bizottságot szívesen látjuk tanúlmányútra, amikor majd kellő felvilágosítás végett elnöki rendeietre meg fogok jelenni. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület elnöksége nevében Udvardy Cserna Jenő ügyvezető titkár. gyár püspöki kar tagjai közül a következők kisérik el a herceg­prímást utjára: Glattfelder Gyula . dr. Csanádi püspök, Rótt Nándor dr. veszprémi püspök és Hanauer A. István váczi püspök. A III. országos nemzeti za- rándoklás júniusban a tanuló ifjúság részvételével, az iskolai | vizsgák lezajlása után, indul az örök városba Zichy Gyula gróf pécsi püspök, kalocsai érseki adminisztrátor vezet. A IV. országos nemzeti za­rándokló# Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári püspök vezetésé­vel szeptember 10 és 15-ike kö­zött indul Rómába és ebbe a zarándoklódba kapcsolódik a Szociális Misszió Társulat és a Katolikus Tanítók Országos Szö­vetségének nagy csapatai. Az V. országos nemzeti zarán­doklóé október 14 én indul. Ezt a zarándoklást Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek vezeti és vele utazik P. Zadravecz István tábori püspök is. Ebben a zarándok­lóéban a Szent Ferenc rend III. rendje nagyobb csoporttal vesz részt. — A zarándoalások ren­dezősége ez utón is közli, hogy az összes zarándoklatok részt­vevőinek sem útlevél, sem vizűm nem szükséges. A zarándokla­todra jelentkezni az Országoi Katolikus Szövetség irodájában Budapest IV., Ferenciek tere 7. I. em. 8. lehet. Magyarország valamennyi föpásztora részt vesz a Szentévi országos nemzeti zarándoklásokon.

Next

/
Thumbnails
Contents