Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-12 / 34. szám
A. 2 A passzivista képviselők felvehetik a fizetésüket. A demokratikus ellenzéki blokk intézőbizottságának tegnapi ülésén, Vázsonyi bejelentése alapján, szóba került, hogy a nemzetgyűlés elnöke utasította a nemzetgyűlés pénztárát, hogy a passzivitásban levő ellenzéki képviselők február 1.-én esedékes negyedévi járandóságát azok részére, akik azt még nem vették volna fel, ne fizesse ki. Több ellenzéki képviselő, közöttük Vázsonyi Vilmos is, szombaton és hétfőn, amidőn negyedévi járandóságukat a nemzetgyűlés pénztáránál jelentkeztek, azt a választ kapták, hogy fizetésüket csak távolmaradásuk igazolása után vehetik kézhez. Scitovszky Béla, a nemzet- gyűlés elnöke, ma kijelentette az Egri Népújság munkatársa előtt, hogy a nemzetgyűlés pénztárának ez a rendelkezése nem az ő utasítása alapján történt és mindazok a képviselők, akik február l. i fizetésüket még nem vették fel, azt haladéktalanul felvehetik. A katholikus vallási alapokat ellenőrző bizottság ülése. Budapest, február 11. MTI. A katholikus vallási és tanul mányi alapokat ellenőrző bizottság Csernoch János hercegprímás elnökletével kedden délután 4 órakor ülést tartott A bizottság, melynek ülésén Szmrecsá- nyi Lajos dr. egri érsek is meg jelent, a folyó ügyeket tárgyalta le. Szeged az egri földrengés károsultjainak. Szegedről jelentik: Bárdoss Béla tb. városi főjegyző indítványt terjeszteti be a város törvényhatóságához az iránt, hogy az egri földrengés károsultjai részére a törvényhatósági bizottság nagyobb "összegű segélyt szavazzon meg. Az indítvány a februári közgyűlésen kerül tárgyalásra. Farsangi cserkészest a főgimnáziumban A ciszterci rend egri Szent Bernát főgimnázium 213. Koháry Cserkészcsapata fareaDgi cserkészestet rendez a gimu. torna termében február 14-én, szom baton délután 6 órakor a következő műsorral: 1. Nyitány. Zenekar. 2. Gőzhajón. Énekli a cserkész énekkar. 3. Jóska bá’ cserkész lőtt. Előadja Kalász cs. s. tiszt. 4. Indiai varázslő. Némajáték zenekisérettel. 5. A cserkész csodadoktor. Árnykép. 6. Magyar nóták. Cs.-énekkar. 7. Dani Afrikába cserkészik. Bohózat 3 felvonásban. 8. Két hátizsák beszélgetése. Előadják Tóth F. és Kálnoky L. 9. Cserkőszindulő. Ülőhely ára 10,000 korona. Állóhely 5000 korona. Jegyeket íí Saiiiszcvctkezrt böryve^bolt’e árul. EGRI NÉPÚJSÁG 1925, február 12 Dr. Schréter Zoltán geológus véleménye az egri földrengésről. Ostoroson volt a földszíni középpont. — Az ilyen földrengések 20—25 évenként szoktak ismétlődni. — Eger felett hosszú időre elmúlt a veszély. Eger, 1925. február 11. Schréter Zoltán dr. osztály- geológus, a Földtani Intézet kiküldöttje Egerben és környékén végzett eddigi tanulmányairól a következőket mondotta az Egri Népújság munkatársának: A Bükkhegység délnyugati nyúlványa, mely a Kis Egedben végződik, valamint ennek elő- dombjai, északkelet-délnyugati irányú hosszanti főtörésekkel és erre nagyjából merőlegesen haladó északnyugat-délkeleti irányú vetődésekkel vannak átszelve. Mint általában ismeretes, az ilyen törése* szerkezetű területeken földrengések fellépése inkább várható, sőt néha gyakori. Ez az eset forog fenn Eger környékén is, ahol az erősen töredezett szerkezetű altalaj kisebb nagyobb tektonikai földrengés kipattanását könnyen lehetővé teszi. Ilyen hatalmas vetődések keresztezést pontján fakadnak az egri melegvizfor- rások. Eger környéke már régebben mint szeiszmotektonikai középpont szerepel és az előrebocsáj- tottak alapján nem meglepő, hogy itt most földrengés lépett tel Bejárva Eger városnak a földrengéstől intenzivebben megrázott részeit, valamint Ostoros és Kistálya községeket, az a véleményem alakult ki, hogy a földrengésnek tulajdonképpeni földfelszíni középpontja, azaz epicentruma a három község közé. legvalószínűbben Ostoros község közelébe, vagy talán egyenesen Ostoros közzég alá is esketik. Ezt a következő jelenségekből lehet megállapítani: Ostoros községben szemtanuk állítása szerint a földlökések alulról fölfelé történtek. Kistályán is részben alulról fölfelé, de már kifejezetten keletről nyugat felé történt a lökés. Eger városában pedig a szemtanuk általános állítása szerint nyugatról keletre és keletről nyugatra haladó szitaszerű mozgás volt észlelhető, mások szerint pedig délkelet- ászak-nyugati irányú volt Egerben a ezitaszerü mozgás. Ez is arra utal, hogy Eger már bizonyos távolságra esett az epicentrumtól. A földrengés földfelszíni középpontja Ostoros környékén volt. E mellett szól az az a körülmény ie, hogy itt történt a legnagyobb kár, itt voltak a legerősebb lökések és azonkívül itt a föld kérgében repedések is támadtak a rengés követ- I keztáben. az új házak is repedezésnek indultak 2—3 év alatt. A földrengés mélységéről nem lehet az adatok feldolgozása előtt nyilatkoznom. Ez tulajdonképen a szeizmológia feladata. Véleményem szerint 5 — 6 kilométer mélységben lehet a hypo- centrutn, ahol tulajdonképpen megindulta földréteg hullámzása. Ami a földrengés lefolyását illeti, kétségtelenül megállapítható, hogy előrengés után főrengés volt, melyet számos utórengés követett és talán még követ is, melyek azonban fokozatosan gyengülni fognak. Mindezeket szem előtt tartva, a legnagyobb valószínűséggel állíthatom, hogy a földrengésnek vége is semmi ok nincs arra, hogy újabb hasonló földrengéstől kellene tartanunk belátható időn belül. Meg kell még jegyeznem, hogy az ilyen természetű földrengések Cancani szerint 20—25 éven belül szoktak ismétlődni olaszországi tapasztalatok falapján. E mellett bizonyít az is, hogy Egerben 1903-ban volt utóljára jelentősebb főldrngés. «4MÜ4XMMM» «MM* A földrengés erősségének megítélésénél a különböző [helyeken erősen latba esik az a körülmény is, hogy az erősen megsérült épületek javarésze gyönge építészeti objektum volt, mely a földrengés talán gyengébb hatásának is kevésbbé volt képes ellentállni. Ostoroson a rengés erőssége a Rosei-Forell skála szerint 9, Kistályán ős Egerben 6—7 fok volt. Egyes pontok Eger város határában is érintetlenek maradtak a földrengéstől, viszont más pontokon az altalaj lazult volta miatt (Rózsa utca, Csiky utca, Tisztviselőtelep) többet szenvedtek, mint azt a földrengés erejétől várni lehetett volna. A Csiky S. utca ős környéke oly laza talajon nyugszik, hogy Bárány Géza ny. városi főmérnök megfigyelései szerint, ott A 241,35211925. számú Belügyminiszteri körrendelet A szentév alkalmából a katolikus hívők által Rómába tervezett zarándoklatokban résztvevőknek az útlevél kötelezettség alól való felmentése tárgyában. Valamennyi ntlevél kiállító hatóságnak. A Szentév alkalmából Magyar- országból is több ezer zarándok készül Rómába a szentévi ke gyelmek elnyerése céljából. A magyarországi római katolikus püspöki kar érintkezésbe lépvén a szentévi zarándoklatok ügyeit intéző ős Rómában székelő központi bizottsággal (Comitate Centrale) elhatározta, hogy az összes Rómába zarándokló magyarokat egyetlen központból irányúja. E célból minden egyházmegyéből képviseleteket küldött ki és ezek összességéből nemzeti bizottságot alakított, melynek végrehajtója az Országos Katolikus Szövetség, mely a püspöki kar határozata értelmében egyedül ős kirárólagos joggal vezetheti a magyar zarándokokat Rómába. A zarándokoknak az olasz királyság területére való belépését megkönnyítendő az olasz kormány nevezetteket az utievél kötelezettsége alól felmentette Ő3 cíupáü azt kívánja meg, hogy a zarándoklatokban résztvevők nevei, aláírásai és személyleirá- sai egy collecíiv jegyzákba (tessera collectiva) vétessenek fel, mely jegyzéket legalól az Országos Katolikus Szövetségnek a zarándoklat vezetésével megbízott tagja ír alá és lát el a Szövetéig p:c:étj4v°l. Az olasz kormánynak ezen zarándokainkkal szemben viseltetett előzékenységét lehetővé őh .jtván tenni, tudomás és mi- hezti-nás végett értesítem Méltóságodat (Kapitány Urat), bogy a folyó 1925. év folyamán tartandó ős egyes katolikus egyházfők kíséretében az Országos Katolikus Szövetség esetről-esetre kijelölt megbízottjának vezetése alatt indu'ó tömeges zarándoklatokban résztvevőket a m. kir. minisztérium 1922. évi 8720. M. E. számú rend-aleiével elrendelt útlevél kötelezettség alól felmentem és megengedem, hogy az ezen zarándoklatokban résztvevők a fentebb ismertetett, az Országos Katolikus Szövetség áltál összeállított ős a zarándoklatot vezető megbízottjának aláírásával és pecsétjével ellátott kollektiv jegyzéket (tessera coliectiva) használhassák útlevelet pótló okmány gyanánt. Miután azonban etelleg megtörténhetik, hogy a társas zarándoklatban résztvevők egyike vagy másika a többi zarándoktól elmarad, vagy igazolásra ezőlíttatik fel oly alkalommal, midőn a kollektiv jegyzéket őrző zarándokiatvezető nincs jelen, igy felhívom (Méltóságod t (Kapitány Urat), nyomatékosan figyelmeztesse a zarándoklatokban résztvenni óhaj-
