Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-12 / 34. szám
1925. február MBB II Ml ...... á.J E GRI NÉPÚJSÁG 3 tőkat, hogy a saját érdekükben lássák el magukat valamely személyazonosságuk igazolására alkalmas okmánnyal. Végül érteiítem Méltóságodat (Kapitány Urai), hogy az útlevél- kötelezettség alól csakis az Országos Katolikus Szövetség által rendezett tömeges zarándoklatok valamelyikében résztvevők vannak felmentve, mindazok ellenben, kik talán zarándoklási célzattal, de egyedül vagy csoportosan, de nem a fentemiített zarándoklathoz tartozóan utaznak, szabályszerű útlevél váltására vannak kötelezve. A zarándoklatok időpontjára és azok módozataira vonatkozólag bővebbi felvilágosítást az Országos Katolikus Szövetség nyújt. Budapest, 1925. évi január hő 28.-án. A miniszter helyett: Dr. Koszé István, s. k. államtitkár. Györgye volt szerb trónörökös ragaszkodik a trónhoz, Becsből jelentik: Az öisze- omlás óta a belgrádi lapok közlése szerint már többször felbukkant az a hír, hogy Györgye volt szerb trónörökös már megbánta, hogy a jelenlegi jugoszláv király javára lemondott a trónról. A herceg most emlékiratait nyilvánosságra hozta, amelyben leleplezi a lemondás összes előzményeit. Az emlékiratokat kiDyomatta é* amikor legutóbb Franciaországban tartózkodott, azt nyilvánosságra hozta és ezeket most Balgrád- ban is forgalomba akarja hozni. A beavatottak szerint Györgye herceg szenzációs dolgokat leplez le és leírja, hogy|Pasics a legborzasztóbb fenyegetésekkel késztette a lemondásra. Ezek könnyen politikai bonyodalmakat is idézhetnek elő, annál is inkább, mivel Györgye miat jogos trónkövetelő akar fellépni. ssaHaaaasaasaasr.esaaa^BaasB A párizsi jugoszláv követ leánya féltékenységbő! lelőtt egy amerikai milliomost. Newyork, fabruár 10. Zora Spalafkovics, a párizsi jugoszláv követ leánya, tegnap a nyílt utcán merényletet követett el Hup- fel Adolf amerikai milliomos ellen. Kétszer rálőtt Hupfelre, aki véresen összeesett. Mind a két lövés arcán találta. A leányt letartóztatták. Tettének okául féltékenységet említ. sissÉí£3íssfSís>assi«sí9tas95Ssss£«íaí9aíía Nemesfémek árfolyamai. Budapest, M. T. I. Scheid cég nemesfém jelentése. Ezüst 1 kor. 6150, 2 kor. 12.300 Forintos 16 500, 5 kor. 32.000, Arany 10 aor. 145.000, Arany 20 kor. 290.000, Dukál arany 160000 korona darabonként. Ezüst 950-es,. 1400, 900-as 1300, 800-as 1150—1200, 750-es 1100. Tört arany .14 karátos 26 000—26.500, Szin arany 48.000, platina 240.000 korona gramonként. A forgalom csekély az irányzat tartott. Az egri céhek. KözTíT’Páz many a j o s Az iparszabadság behozatala előtt, a kézművesek törvényes egyesülését céheknek nevezték. Az önálló ipart űző kézművesek az első ipartörvény megalkotásáig, vagyis 1872 ig, kötelesek voltak úgynevezett céhekbe társulni. A céheknek a király által kiadott szabadalom leveleibe voltak belefoglalva a céhek törvénycikkelyei, articulusai. Az articulusokban voltak biztosítva az egy céhbe társult szakmabeli iparosok jogai és kötelességei. A céhlevelek őrizetére minden céh külön ládát u. n. céhládát készíttetett. ^Ezekben a telepedni akart, munkát szereztek számára. A mesterlegény bárhova ment, mindenütt otthon érezte magát, mert az atyamester gondoskodott róla. Heves vármegyében Egerben, Gyöngyösön, Pásztőn, Hatvanban éB Tiszafüreden volt céhük az iparosoknak, Különösen Egerben és Gyöngyösön voltak ezek számosak és népesek és ezeken a helyeken rendkívül intenzív és — lehet mondani — áldásos működést fejtettek ki. Megszűnésük után a céhek kiváltság- levelei a vármegyei .levéltárba kerültek és most is ott őriztettendeig vándorol. (Ezt azonban 1726. julius 15-én egyértelmű határozattal akkén módosították, s azt a városi tanácsnak Jászai Mihály fö- és Hoszmán Antal kis céhmester jelentette be, hogy a mesterek felszabadult gyermekei, ha nem akarnak, nem kötelesek vándorolni.) Az özvegy mesterné, ha a mesterséget tovább akarja vinni, legényeket tarthat. Árúját minden mester egyforma áron adhatja, concur rencia nincs. Az idegen vándorlólegényeket az atyamesternek kellett segíteni, hogy munkát kapjanak. A munkaképtelen, beteg vagy elszegényedett mesterek a céhládából segélyezendők. — Ezek az articulusok főbb pontjai b ezekkel éltek majdnem két évszázadig az egri hires bodnár mesterek. céhládákban tartották a céhleveleken kívül minden ügyes-bajos dolgaikat tárgyaló irataikat, pecsétnyomóikat, készpénzbeli vagyonukat, áldomásoanál [használt serlegeiket a apróbb értéktárgyaikat. A céhláda rendszerint remekbe készült munka volt, furfangosan kieszelt titkos fiókokkal. A céh élén az atyamester állott s mellette a kis céh- meßter, néhány érdemesebb öreg mester és mesterlegény alkotta a céh érdemes elöljáróságát. A céhek elsősorban saját üzleti érdekeiket védelmezték, de ezenfelül a céhen belül minden eszközzel, még büntetések alkalmazásával i* ápolták a vallásosságot, védték a jő erkölcsöket. A céheknek szigorú törvényeik voltak s éberen őrködtek afölött hogy ezeket a mesterek, legények és inasok közül senki meg ne sértse. Féltő gonddal vigyáztek arra, hogy cébbeli csak jó hirü, jő erkölcsű mester lehessen. Azt a céhbe felvették, annak iparágában való jártasságát szigorúan megbírálták, a kontárokat üldözték, mert féltve őrizték a céh jőhirnevét és a közönség érdekeit is védték. Igen sok céh kimonta, hogy a legény, még nőtelen, saját^ke- zére kereső mester nem lehet. Drákói szigorral büntették a jő erkölcs elleni kihágásokat, mindig ellenőrizték azt a vigyázó mestereket, hogy ünnepeken a cóhbeliek vallási kötelmeiket pontosan teljesítsék. Minden céhnek külön zászlója volt. A céhbeliek ünnepélyes alkalmakkor ez alatt a zászló alatt vonultak ki. Ezt vitték a templomba, ezt a temetésekre, sőt ha kellett, az ellenség ellen is ez alatt mentek. A legényeket felszabadulásuk után vándorlásra kányszerítet- ték, hogy tapasztalatokat szerezzenek s mesterségükben tökéletesítsék magukat. E célból pénzsegéllyel is is ellátták őket, számukra megszálló tanyákat tartottak fönn 8 ha a legény valahol megállapodott vagy lenek. A múlt idők iparának re mekeiről, a céhládákról s a céhek jelvényei és egyéb iratainak jetenlegi hollétéről és sorsáról — sajnos — keveset tudunk. Az egri céhek kiváltság, vagyis szabadalomlaveleit [fogjuk ezúttal lapunk szűk keretei miatt — sajnos — röviden ismertetni. Ezt is csak folytatásokban tehetjük olyképen, hogy egy-egy számban egy, esetleg két céh szabadalom leveléről fogunk szólni. Eger városában majdnem minden iparág volt képviselve s az iparosok 20 céhbe voltak tömörülve. A rokon szakmabeliek (pl. asztalos, lakatos, üveges, puskás) egy céhet alkottak. Legrégibb szabadalomlevelük van a bodnároknak. Ezt LipŐt király adta ki Bécs- ben 222 évvel ezelőtt, vagyis 1703 április hő 22-én. A bodnár mesterséggel foglalkozó kézművesek — amint az a szabadalom levél bevezető részéből kitűnik — már 1703 előtt is céhbe voltak tömörülve, de articulusaik német nyelven voltak írva s királyi jóváhagyással még nem lettek ellátva. Felküldték tehát Leopoldus királyhoz megbízottaikat, «okos és körültekintő» Harter József céhmestert, továbbá Harter Lé- nárd, Lóhner Farkas és Húber Boldizsár mestereket, hogy eszközöljék ki a királytól a magyar nyelvű articulusok jóváhagyását. A küldöttek fáradozása sikeres volt, a király a céh törvényeit Írásba foglaltatta és megerősítette. Ezen 19 artikulusnak nevezetesebb pontja: Céhbeli csak római kaiholikus valláeú egyén lehet. Űr napján, Szent Oroán, Szent Mödárd és Minden Szentek napján minden céhbeli köteles megjelenni a templomban, különben két font viaszt fizet. A céhmester a választást köteles volt elfogadni s a hivatalt két évig viselni. Minden céhbeli békességben tartozik élni, aki másnak becsületében gázol, két font viaszt fizet. Aki mester akar lenni, annak 15 hordót kell csinálni, s azután a becsületes ebéddel tartozik a becsületes céhnek. Az inas 3 esztendőre szegődik s a legény 3 eszHÍREK — Eger, 1925. február 12. — Változások a dohánygyár vezetőségében1 Zámbó Bélát a helybeli dohánygyár igazgatóját a pénzügyminiszter a Budapest-óbudai dohánygyárhoz helyezte át hason minőségben. Az egri dohánygyár vezetésére Dániel Jenő szegedi dohánygyári igazgató nyert megbízást A nyugalomba vonult Ludvig Gyula aligazgató helyóra Szobovics Albin óbudai dohánygy. alig. lett idehelyezve. A dohánygyár munkásság kedden búcsúztak a távozó igazgatótól. mely alkalommal Jaksi Betalanné megindító szavak kíséretében virágcsokrot nyújtott át a munkásság szeretető és bálája jeléül. Az Egri Polgári Dalkör f. hó 14-én este 8 órai kezdettel a Katb. Legényegylet és az Iparoskor összes helyiségeiben tartandó zártkörű műsoros táncestélyé' nek műsora a következő: Konferál: Lichter Lajos. 1. Hoppe: • Daloljatok.» Énekli: A Polgári Dalkör. 2. a) Lowe: Op. 123: Az őrá. b) Scholcz: Te büszke leány: Énekli: Eichbrunn Sári. Zongorán kiséri:Fekecs Sándor ig. taDÍtő. 3. Az ökör. Vígjáték 1 felv. — Irta: Zilahy L1 Személyek: István gazda —*Lestál Miklós. Erzsi — Lestál í;Anna. Pista gyerek — Halmay Zoltán. Csendőr őrmester — Tóth Imre. Csendőr káplár —Nyáry József. 4. a) Wagner—Kummer op. 112. No. 2. «Dal az esti csillaghoz » b) Hubay—Lier: Csárda jelenet No. 6. Játssza csellón Fógel Elemér. Zongorán kiséri Fekecs Sándor. 5. Magyar dalok. Énekli: Eichbrunn Gyula. Zongorán kiséri : Eichbrunn Sári. 6.Müller K. Arrafelé az alvégen. Énekli a Polgári Dalkör. — Belépődíj sze- mélyenkint 30 000 kor., családjegy (3 személyre) 75.000 kor. — Akik esetleg meghívót nem kaptak szíveskedjenek ezt Taray József kalapüzleiében bejelenteni. A mérnöki hivatal figyelmébe ajánljuk, hogy a Deák Ferenc- utcán a járdák mentén ültetett fák gödreiből kiásott nagy meny- nyiségű kődarabok ott hevernek két hőt óta a járda mellett, ami nem a legjobb benyomást kelti a vasútról érkező idegenekben. A suhanc gyerekek is felhasználják ős dobálják a járdára és kertekbe. Talán a hatóság elvitethetné a köveket.
