Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-12 / 34. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. február 12. csütörtök. XIII évf. 34 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra . 40.000 K I Egész és félévi előfizetést Neggedévre 120.000 K I nem fogadnak el. ----P OLITIKÄI HÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Kis cigaretta, valódi, finom, égett, Asszonyom, az Ön rózsás ajkai között. A finoman csipkézett ajkai között. (A gondosan csipkézett ajkai között. Szedő- gyerek.) Tegnap este, mikor egyéniségének varázsával ismét és ki tudja hányadszor elbájolta e sorok fakő lelkű Íróját s mikor játszi könnyedséggel intézett el mázsás súlyú problémákat. Ön külön véleményt jelenteit be C. J. munkatársunk tegnapi vezércikkének azon megállapítása ellen, mely szerint a nemzeti áldozatkészség gyenge oldala a magyarnak. Ön ügy találja, hogy a magyar sok áldozatra kész. Szinte többre kész, mint amennyire képes. Ön úgy találja, hogy a magyar egyenesen típusa az áldozatkészségnek, fakirja a lemondásnak, világi tó tornya az önzetlenségnek. Csak áldoz, áldoz, áldoz s róla lehetne lemintázni sz áldozatosság lovasszobrát. Egyénisége már is elvész a köznek szolgálatában s az állam és társadalom ez a két mohó és kielégíthetetlen Moloch, méltatlanul zaklatják újabb és újabb áldozatokért a roskadozó magyart. Szépen, hangulatosan, színesen mondta Ön el mindezeket, Asszonyom s ezüstös hangjának szuggesztiv ereje talán még engem is magával ragadott volna, ha nempgyökeredzuők lelkemben mélységes-mélyen a kételkedés. No meg ha nem tudtam volna teljes bizonyossággal, hogy az Ön feDnebb már érdeme szerint méltatott rózsaszájában úgynevezett «magyar« cigaretta füstöl. Trafikot nem látott magyar cigaretta, amelyről a «jövedéki kihágás tényálladéka« panaszosan kiált a nagyvilágba s amely a m8ga igénytelen kicsinységében is hatalmas seb az adómorálra alapított rekonstrukciós munka testén. Seb, amely nsp- ról-nepra milliószámra jelentkezik ; seb, amelyet elvakultsá- gunkban már észre sem veszünk ; seb, amelyen át lassan, de kérlelhetetlen biztossággal vérzik az ország. Ennek a léhasággal legyezgetett régi-régi sebnek a képe imbolygóit a szemem előtt, Asszonyom, és csüggedten hajtottam Budapest, február 11. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését ma délelőtt 11 órakor nyitotta meg Secitovszky Béla elnök. Napirend szerint folytatják a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását. Beck Lajos szólal fel elsőnek. Kifejti, hogy a régi gazdasági pozíciót csak helyes gazdasági politikával érhetjük el. Ez pedig hatályos eszköz a kereskedelmi szerződések magtörésére. A vé dő vámokat a külföldi szerződések érdekében alkottuk meg. Sajnos, eddig még egyesien államban sem sikerült ilyen kereskedelmi szerződéseket kötni. Folyamatban vannak ugyan az ilyen tárgyalások elsősorban Csehországgal, ezek azonban a politika taktikája miatt elhúzódnak.*! — Az Ausztriával való tárgyalások sem vezettek eredményre. Ausztria minden tekintetben egyetértőén* Csehország érdekeit szolgálja. Lehetetlenné tették a magyar liszt bevitelét. De ha ezekkel az államokkal nem lehet szerződést kötni, akkor más államokkal kell megegyezést keresni. Nagy súlyt kell fektetni a külföldi szerződésekre már csak azért is, mert az ily szerződések politikai kapcsolatokra is vezethetnek. Foglalkozik a magyar-orosz szerződéssel, amelyet nem tart aktuálisnak. A javaslatot nem fogadja el. Majd Petrovácz Gyula az ipari oktatás kérdésével, az építőiparral és a rádió kérdésével foglalkozik. Ipari oktatásunk az ország megcsonkítása következtében súlyos helyzetbe került. Iparisko Iáink közül csak 11 maradt meg. Nagy hiba volt a múltban, hogy az ipari oktatást a perifériákon helyezték el. — Az alföldi városokban alig van iparoktatás. Pedig az ipari oktatást az Alföld nagyobb vále a fejemet. «Szálltak a légben a füstkarikák« — és én nem hittem Önnek. Dr. K. S. rosaiban kellett volna koncentrálni. Kifogásolja, hogy a kereskedelmi kormány az ipariskolákat favorizálja a felső ipariskolák rovására. Pedig a felső ipariskolák olyan bevált intézmények, amelyek az ifjúságnak a legnagyobb tudást adja. A létszám- csökkentés kapcsán az az álláspontja, hogy az iparoktatás keretében azt nem lehet ügy érvényesíteni, mint másütt, mert a meglevő iskolákat sem tudják tanerővel ellátni. Kéri a kereskedelmi minisztert, hegy az utak építésére állítson be nagyobb összegeket a költségvetésben. A költségvetést elfogadja. Farkas Tibor szólal fel ezután. Kijelenti, hogy miután az állami üzemekről statisztikai adatok nem állanak rendelkezésére, ezekre kritikát nem mondhat. A költségvetést nem fogadja el. Perlaky György a kisiparosság védelméről beszél. Csatlakozik Szabó József azon felfogásához, hogy a közüzemeket le kell építeni a kisiparosság érdekébn. Nagy fontosságúnak tartja a hi tel-élet rendezését. A hét végén befejezik a magyar- jugoszláv tarifa-tárgyalásokat. Belgrad, február 10. Két héttel ezelőtt Balgrádban tárgyalások kezdődtek meg a magyar, osztrák és jugoszláv kormány részéről kereskedelmi szerződések megkötéséről. Ezeket a tárgyalásokat a hőt végén valószínűleg befejezik. Folynak a vasúti tárgyalások Magyarország és Jugoszlávia között. A magyar és szerb kormányok közötti vasúti tárgyalások rendesen folynak. Habár a Déli Vasút tárgyalásait most egy napra félbeszakították, a tárgyalások menetét, azok a legnagyobb rendben és eredményesen fognak befejeződni. A miniszterelnök Genfben. Becs, MTI. A Neue Freie Presse genfi tudósítója beszélgetést folytatott Bethlen István gróf miniszterelnökkel, aki a többek között a következőket mondotta. A magyar koronának ma a szorzószámmal kell számolnia. Ma ez a szám 17,000 és ennek alapján állították fel az arany költségvetést. Azóta a valóságban a szorzőszám 14,600-ra esett úgy, hogy költségvetésünket új alapra kellett hoznunk. — A jövő feladata az, hogy az aranyköltsőgvetésről áttérjünk a a papirköltsőgvetésre, mint az Ausztriában történt, mert ha a font eléri az aranyparitást, usm várható változás a magyar korona viszonyában. Ebben az esetben tehát végleges költségvetést állíthatunk fel, úgy, mint Ausztriában. A magyar kormány feladata az, hogy képet adjon a szanálás első évének eredményéről és természetesen megbeszéli a további teendőket. Különösea fontos kérdés a szanálás szempontjából az ország gazdasági helyzete. Magyar- ország legfontosabb kérdése az agrár hitel. Ha mezőgazdasá- gnnk nem jut bőséges hitelhez, akkor Magyarország gazdasági helyreállításáról nsm lehet beszélni. Ezt a munkát rendszeresen kell végezni. Most ninc3 sző állami kölcsönről, hanem arról, hogy a tőkegazdag országok lehetővé tegyék mezőgazdaságunk számára a jelzálog hiteleket. A mezőgazdaság átalakítása időszerű, de csak ügy érhető el, ha megkapják a hiteleket, amelyek talpraállításához szükségesek. A kereskedelmi szerződések valamennyi közép-európai államra nézve egyaránt fontosak. Az Unió szenátusa elfogadta a német—amerikai szerződést. Washington február 11. Az Egyesült Államok szenátusa a német—amerikai szerződést, névszerinti szavazás mellőzésével elfogadta. Az ellentétes megállapodások és szerződősek 60 napon belül évülnek el a szerződés megkötésétől számítva. A kereskedelmi tárca költségvetése. Beck Lajos a külfölddel való gazdasági szerződéseket, Patrovácz Gyula az ipari oktatás előmozdítását sürgeti.
