Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-02-06 / 29. szám

Ära 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. február 6. péntek. XIII évf. 29 sz. Előfizetési díj posts) szállítással Egy hóra . 40.000 K 1 Egész és félévi előfizetési Negyedévre 120,000 K I nem logsdnnk el. ----­S zerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. B A gdzvédelmi eszközök, a toborzott hadsereg és a hadianyag gyár kérdése a nemzetgyűlés előtt. A költségvetés részletes tárgyalása. — A nemzetgyűlés tegnap általánosságban elfogadta a költségvetést. Bizánc városától Genf városáig az út fölötte hosszú. Mi mégis meg­tettük. Ezer év kellett hozzá. De megtettük. Ezer év előtt jBizánc kapuját verdeste a diadalmas magyar szekerce. Ma Genfben jár újabb kölcsönért a magyar miniszter­elnök. Akkor özönével hullott ölünkbe az arany. A hódolat jeléül. Ma apró morzsákat kapunk a lakomázó népek asztaláról. Uzsorakamatra. Kapunk, ha kapunk. De kell kapnunk. Különben nem tudnók megfizetni az előbbi kölcsön ka­matait. A magyar állam első hi­vatalnoka halálos elszántsággal indult el keserves útjára. Mint mikor az ember kölcsönért sza­ladgál, hogy karácsonyra a zá­logházból hazakerüljön a téli- kabátja. Avagy épen azért, hogy megebédelhessen. Keserves fel­adat, ugyan ki irigyelné ? A ha­talom vérforrslő borába manap­ság annyi ürmöt vegyit a sore, hogy ember legyen, aki elbírja az ízét. Magyar miniszterelnöknek len­ni sohasem volt gyönyörűség. Ma a legkevésbbá az. Az egy­kor büszke gálya koldusrongy & it Napnyugatra vinni; a rongyo­kat, a vihar és nélkülözés ron­gyait úgy kiteregetni, hogy láttukra meginduljon a legérzé­ketlenebb szikla, a pénz; és végül: úgy járni az okvetlenül szükségesnek vélt kölcsön után, hogy az eléggé átlátszó szán­dékot itthon a titok leple födje: emberi erőt szinte meghaladó feladat. Minden részvétünk az államfárfiúé, ki e titáni terhet hurcolja ma még nem roskadö vállein. G. A vízum-kényszer megszüntetése. Prágai jelentés szerint Cseh- Szlovákia, Ausztria, Németország és Olaszország között tárgya­lások folynak a vízum-kényszer megszüntetése céljából. Német­országgal, valamint Ausztriával szemben nehézségek vannak, mi­után különösen Ausztria a vizum- dijakből fedezi részben külföldi képviseleteinek költségét, ellen­ben Olaszországgal valószínűleg hamarosan létrejön a megegye­zés, úgy, hogy nemsokára meg­szüntetik az útlevél láttamozás kényszerét a két állam között. Budapest, február 5. A mai ülést 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint áttérve a költségvetés folytatólagos tárgyalására, kö­vetkezik a határozati javaslatok felett való döntés. Farkas Tibornak azt az indít­ványát, hogy a költségvetést küldjék vissza a pénzügyi bi­zottsághoz. a Ház elveti. Mándy Samunak azt az indítványát, hogy a többtermelésnél az 1913. évi ide vonatkozó törvény állít­tassák vissza, elfogadják. A pénzügyi bizottságnak azt az indítványát, hogy a királyi Ítélő bírák státusát tartsák fenn, az igszságügyminiszter elfogadja, de kijelenti, hogy a fizetés mos­tani arányát a legközelebbi fi­zetésemelésig fenntartani kívánja. A Ház az indítványt elfogadja. A pénzügyi bizottságnak arra az indítványára, hogy a kor­mány tegye meg a szükséges lépést a gázvédelmi eszközök használatának felfüggesztésére, a honvédelmi miniszter kijelenti, hogy ez a tilalom a békeszer­ződésben foglaltatik benn. Ez csak a Nemzetek Szövetsége tanácsának későbbi kívánsága volt, amelyet a magyar kormány a maga részéről sohasem ismert el jogosultnak. Kéri az indítvány elvetését. A Ház ily értelemben határoz. A pénzügyi bizottságnak arra Eger, 1925. február 5. A mai naptól hat mérnöki bizottság járja be a város min­den részét a földrengés által okozott károk és veszélyek hely­színelésére. A bizottságok még csak egy részét végezték el nagy munkájuknak, de becslésükben az indítványára vonatkozóan, amely kéri, hogy a kormány törvényjavaslatot terjesszen be az irányban, hogy a zsoldos hadsereg helyébe toborzott had­sereget lehessen állítani, a hon­védelmi miniszter kijelenti, hogy nem tartja az ország helyzeté­vel összeegyeztethetőnek [a ver- saillesi szerződésnek azt a parag­rafusát, amely toborzott hadsereg tartására kötelez bennünket. Természetesen a magyar kor­mány mindent el fog követni, hogy belátásra bírja a Nemze­tek Szövetségét és a nagy ha­talmakat, hogy idővel a rendes hadsereg tartását engedjék meg. Hozzájárul a javaslathoz, ame­lyet a Ház elfogad. A pénzügyi bizottságnak avval az indítványával kapcsolatban hogy a kormány tegyen meg minden lépést, hogy ne kelljen hadianyag gyárat építeni, a honvédelmi miniszter megálla­pítja, hogy a hadianyag gyár kérdése szintáu Trianon által reánk rótt kötelezettség. A szer­ződés szövegének magyarázása körül azonban [nézeteltérések vannak a nagyhatalmak és a magyar kormány között. A magyar kormánynak az a felfogása, hogy teljesen megfe­lel a szerződésnek, ha a külön­böző gyárak egységes vezetés alatt dolgoznak, tehát nem szük­séges külön gyárat állítani. házak, már most megdöbbentő nagy számokban bontakozik ki a kár összege, mely a várost érte. A hivatalos becslés eddig mintegy 16 milliárd koronában állapítja meg azt az összeget, mely a rongálások kijavítására szük­séges, Felhívás. A földrengéstől kárt szenve­dett háztulajdonosokat felhívom, hogy káraikat a városháza nagy termében az alábbi sorrendben jelentsék be. 1. Folyó hő 6-án pénteken a város I., II., III., IV. kerületei­ben lakók, vagyis a belvárosiak; 2. 7-én, szombaton a Hatvan I. , II, III, IV. kerületeiben lakók; 3. 8-án, vasárnap a Felnémet- és Cifra hőstyabeliek ; 4. 9-én, hétfőn a Makiár I. és II. hóstyabeliek. Ezen bejelentések alapján megszerkesztett kimutatásokat 10-én, kedden már felküldöm a kormányhoz s igy mindenkinek érdekében áll az adott határidők pontos betartása, — mert ameny- nyiben elmaradásuk miatt a ki­mutatásba be jDem kerülnek, — a kilátásba helyezett segélytől illetve kedvezményes feltételű kölciöntöl elesnének. Eger, 1925. február 5. Trak Géza s. k., polgármester. Segítség a földrengés károsultjainak. Werner Adolf dr. zirci apát a mai napon 3 millió koronát kül­dött a polgármesterhez a föld­rengés károsultjainak segítésére. Az Eger és Vidéke Hitelszövet­kezet hOOO.OOO koronát adomá­nyozott ugyanezen célra. Egy tanú határozottan felismerte Léderernében Boros István nö- ismerösét. ALéderer-féle gyilkossági bűn­ügy szempontjából igen fontos és nagyjelentőségű szembesítés folyt le tegnap délután az ügyész­ségen Bubics Jenő dr. vizsgáló­bíró előtt. Megjelent ugyanis Herskovics József kereskedő, aki elmondotta, hogy üzleti össze­köttetései révén ismerte Boros István egyes nőismeröseit is 8 különösen gyakran látott társa­ságában egy kövőres szőke nőt. Herskovicsot szembesítették Le­déremével, akiben a tanú hatá­rozottan felismerte Boros nő- ismerősét. Herskovics a nagy- fontosságú vallomását jegyző­könyvbe foglalták. A hivatalos becslés eddig 16 milliárd korona földrengési kárt állapított meg Egerben. Csak most derült ki, milyen nagy mértékben rongálódtak meg az egri

Next

/
Thumbnails
Contents