Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-06 / 29. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. február 6 Riadók bevezetése as összes iskolákban. Évekkel ezelőtt legalább az elemi iskolákban kötelezővé volt téve a próba riasztás. — Sajnos azóta lekerült a napirendről. Pedig nem tudhatjuk, hogy mikor szükséges valamely iskola- épület gyors kiürítése, ami ha rendszertelenül történik, sokkal több időbe kerül, mint különben. — A mostani földrengés is az iskolákban érte a növendékeket. Ezer szerencse, hogy a tolongás folytán nem történt szerencsétlenség. Egyik iskola-épület kéményének javítása közben lehullott tégladarabok újból riadalmat okoztak. Az átélt földrengéstől könnyebben izguló és félő növendékek egyes osztályokban bizony elég fejvesztetten menekültek, élükön tanárnőjükkel. A próba riasztások megedzenék úgy a növendékek, mint a fé- lénkebb tanító és tanárnők idegeit. Ha azután — Isten ments — komoly baj lenne — akkor is csak a próbára gondolnának s nyugodtabban viselkednének. Mily más a rendszeres kivonulás, mint a szabadjára engedett tolongás, különösen ott, ahol lépcsők is vannak. — Pár vezényszó : «Vigyázz ! állj! sorakozz ! indulj!» s már indul is az osztály, mindent a terembsn hagyva, téli időben legfeljebb a kalapot véve, egyes sorban, hátratett kezekkel, hogy azzal is eleje legyen véve a tolongásnak. A folyosón, lépcsőn is hasonló rendben a falak mentén haladva, középen szabad helyet hagyva, pár pero alatt kiürül az egész épület. Természetesen előre megállapított rendszernek s egyöntetűségnek kell lenni ebben is. Például, ha több a kijárat, be kell osztani az egyes osztályokat, hogy ki melyik kijáraton kell hogy elhagyja az épületet; a a lépcsőhöz közelebb levő osztály előbb induljon; a tanító, tanítónő, tanár és tanárnő legyen az utolsó, ki a termet elhagyja stb. Nemcsak az elemi iskolák, hanem a középfokú tanintézetek igazgatóinak és tantestületeinek íb figyelmébe kell hogy ajánljam az iskolai próbariasztások bevezetését, mert csak ezzel lehet elérni az épület gyors é» fegyelmezett kiürítését. Sok szülő féltve őrzött gyermeke van reájuk bízva s úgy hiszem a szülők legtöbbje egyetért velem, mikor ennek bevezetését kérem. J Z. Adományok. A Mária-utcai «Olvasókör» 300000 kor., Farkas Ignácné 1 kosár hagyma, Marác Jánosné 2 és fél szakajtó bab, N. N. 15 kgr. lisztet adományoztak a Napközi Otthonnak. Köszönetét küldi érte a Vezetőség. A minisztertanács nagy jóindulattal fogadta Eger város kérelmét Kálnoky István dr. városi tanácsos ma délelőtt telefonon azt jelentette a polgármesteri hivatalnak, hogy úgy a kormány, mint a népjóléti miniszter a legnagyobb jóindulattal fogadta a város kérelmét. A kárról adatokat kér. A teljesen vagyontalanok némi |segélyre számíthatnak. Nagyobb építkezési kölcsönt is folyósít a kormány, de ezért a városnak kell jótállani. A tanácsnoknak e jelentésével függ össze a polgármester felhívása, melyet lapunk más helyén közlünk. A földrengés utórezgése még szerdán este is érezhető volt. Ez az utórezgés is bizonyítja, hogy elmúlt a veszedelem. Szerdán este féltíz órakor gyenge földrengést éreztek Egerben. Ez a földrengés utórezgése volt és a geológusok ezerint ez is egyik bizonyítéka annak, hogy a főfőldrengés elmúlt és a talaj egyensúlya helyreállott. Kecskeméten annakidején majdnem két héten át tartottak az ilyen utőrezgések minden veszély nélkül. Hogyan kell eljárni az adóbevallásoknál? A kereseti-, jövedelem- és vagyonadó-bevallást február 28-ig kell beadni. — Indokolt esetben egyhavi halasztás kérhető — Az adóügyi hatóságok támogatni kötelesek a közönséget a bevallások készítésénél A most megjelent rendelet szerint az általános kereseti-, jövedelem- és vsgyon-adóról a bevallást általában február 28-ig kell beadni. A munkaadók azokról az alkalmazottakról, akiknek az 1924. évi összeB járandósága legalább 2400 aranykorona, vagyis az 1924. évi 15.000-es általános szorzőszám mellett 36,000.000 pspirkorona volt, febr. 28-ig névjegyzéket és illetmény- jegyzéket tartoznak benyújtani az alkalmazottak adóztatási helye szerint illetékes elöljárósághoz. Aki az adatokat kellő időben be nem szolgáltatja, annyiszor büntethető 100 aranykoronáig terjedhető rendbírsággal, ahány adóalanynál ezt a mulasztást elkövette. A közalkalmazottakról nem kell jegyzőket benyújtani. A bevalláshoz szükséges nyomtatványok faluhelyen a községi elöljáróságoknál, városokban a városi adóhivataloknál és Budapesten a kerületi elöljáróságok adószámviteli osztályán szerezhetők be Általános keresetiadő-bevallást tartoznak benyújtani mindazok a természetes személyek, akiknek a keresetiadó-törvény 1 § a szerinti hasznothajtő foglalkozásuk, illetőleg lajstromos adókivetés utján megadóztatandó jövedelmük van. Továbbá azok a jogi ^személyek, amelyek hasz- nothajtő foglalkozást űznek és nem tartoznak társulati adó alá. Nem kötelesek adóbevallást benyújtani a társulati adó alá tartozó jogi személyek, az állandó üzlethelyiség nélkül működő ulcai és piaci árusok, azok az ipari foglalkozást űző természetes személyek, akik segédmunkaerő nélkül dolgoznak, vagy háromnál több segédmunkaerőt 1924-ben nem alkalmaztak. Ha azonban az említett ipari foglalkozást űző személyeknek, valamint az utcai és piaci árusoknak más hasznothajtő foglalkozásuk is van, akkor ez a mentesség rájuk nem terjed ki és kötelesek az egyébként beval lásra nem kötelezett foglalkozásuk után is a bevallást benyújtani. A földrengés teljesen tönkretette az egri honvédkórházat és az üdülőtelepet. A társalgó mennyezete beomlott, az ebédlő falai szétnyíltak, az első emelet szobáin tenyérnyi repedések támadtak. 1922 óta állandóan repedezett Eger, 1925. február 5. A Hajdúhegynél 1921. végén támadt földcsuszamlásról és Schraeter Zoltán dr. érdekes véleményéről tegnapi lapunkban közölt cikkel kapcsolatban az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt megszemlélte a Hajdűkatonai kórház egyik épülete. hegynek a kaszárnyák mögötti részét, ahol még most is láthatók a földcsuszamlás alkalmával támadt hullámszerű mélyedések. A január 31.-Í földrengésről ezen a területen újabb adatokat szereztünk. Nevezetesen eddig még nem említettük meg, hogy az egri honvédkőrház és üdülőtelep micsoda borzalmas károkat szenvedett. Az üdülőtelepnek szolgáló főépület első emeletén egyetlen ép szoba sincs és kérdésessé vált vájjon áprilisban használható állapotban lesz-e már az üdülőtelep. A kisebb szobákon kívül az emeleti ebédlő és a földszinti társalgó tágas termei romokban hevernek. Bedőlt falak, beszakadt mennyezet és arasznyi széles falrepedések teszik valósággal életveszélyessé az itltartőz- kodást. Dr. Pethő István főorvos első emeleten lévő lakására is rászakadt a mennyezet. A fiatalorvos feleségével együtt éppen a szobában tartózkodott, mikor a földindulás jött és hullott, tört, recsegett a szobában minden. A konvéd kórház épületeiből kilakoltatták a bategeket. Az életveszélyes szobákat elzárták. A városi mérnöki hivatal becslése szerint az itteni kár meghaladja az 500 millió koronát. Gallasy József dr. orvosta- nácinok, aki munkatársunknak a rettenetes pusztúiás képét feltárta, rendkívül érdekes dolgokat mondott el a Hajdúhegyen észlelt 1921. évi földcsuszamlás óta történt jelenségekről. Az 1921. évi hajdúhegyi földcsuszamlás alkalmável kezdtek hasadozci először a honvédkőrház épületének falai. Az 1922. évi májusi gyenge földrengésnél ős később abban az időben, mikor a Csiky Sándor-utcai Würth- ház emelete leomlott, a honvéd- kórházon is olyan nagy arányú repedések támadtak,hogy Schraeter geológus már ekkor azt mondotta, hogy a mostani helyén nem is érdemes felépíteni, illetve kijavíttatni a megrongált épületet, mert a hajdúhegyi földcsuszamlás állandó jellegű és ezeken a fenyegetett helyeken a házak repadezőse tovább fog folytatódni. A geológus azt ajánlotta, hogy néhány száz lépéssel távolabb fekvő helyen csináljanak új épületet. Azt is megállapította Schraeter Zoltán dr, hogy a kórház épületének repedési iránya teljesen azonos a földcsuszamlásnál a Hajduhegy oldalán támadt süp- pedési hullámvonalak irányával Az is érdekes, hogy ez az épület akkor is észak-kelet délnyugati irányba billent ki fundamentumából és a szombati is ilyen irányúnak mutatkozott. Az is megemlítésre méltó, hogy ebben a kórházban a falrepedések javitásával.ezinte minden nap foglalkoztak. Schraeter, ugyan is azt tanácsolta, hogy a repedésekre ragasszanak papirt. így ha a rések tágulnak, a papir elszakad és az érdekeltek tudni
