Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-04 / 27. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. február 4. szerda. XLII évf. 27. sz. Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra . 40.000 K Égési it lélévl előfizetést Negyedévre 120.000 K I nem fogadnak el. POLITI&ÄI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Nagyanya, drága Nagyanya, nem ismerem Önt, talán eoha nem ia láttam. Most mégis tele van Önnel a lelkem s ime elárulom a titkát, melynek tudója lettem. Saját hibámból. Vasárnap reggel kicsit későn jött a templomba, Nagyanyő. Nem sietett a padok közé, hogy a teli padsorokban helyet szerezzen fáradt tagjainak. Hiszen a fiatalság is fáradt (kivált a lelke): nem igen engedi át a helyét egy szegény öreg asszonynak. Ön pedig, Nagyanyó, — ne haragudjék ezért a megállapításért— nem látszik gazdagnak. Még jómódúnak sem. Sőt. Drága kis kopott verebe ennek a szegény magyar avarnak; mi tagadás: erősen viseltes ruhájú öregasszony. Abból a fajtából, amelyből tizenkettő egy tucatot jelent; nincs Önön semmi feltűnő, semmi imponáló, semmi egyéni. Azaz hogy egyéni mégis van. De azt az egyéni vonást elrejtve hordja. A lelke legmélyén. Ön tehát megállóit hátul, pontosan mellettem. Én ugyanis a templomban mindig hátul állok. Az életben is. Fáradt ember vagyok, nem tudok előre törtetni. De maradjunk a tárgynál. Ön elővett egy piros (!) kötésű, jókora könyvet. Én azt hittem: Baedeker. Ön felnyitotta és kissé ide-oda lapozott benne, aztán keresztet vetett s olvasni kezdett. Ekkor azt hittem, hogy a könyv az imádságos könyve. Most a sekrestye felől halk csengetyűszó hallszott. Egy mi- nistránsgyermek indult el a templomi perselybe adományokat gyűjteni. És ekkor derűit ki, hogy a piroskötésű könyv Wertheim- szekrény is egyszersmind. Ön a csengettyűszó hallatára hirtelen hátralapozott a 164. oldalra s itt, a 164. és 165. oldal között volt az Ön pénze. Nemcsak Ön számlálta meg, hanem — elég indiszkrőt kíváncsisággal — én is. A készlet egy hu- szonötezreeből, négy tízezresből, két ezresből és nyolc darab nagyalakú százasból állott. Ön tehát, Nagyanyó, pillanatnyilag 67.800 koronát mondhatott a magáénak. És ne mondja nekem, kérem, hogy Önnek otthon még volt pénze bőven, mert akkor Ön letér az igazság útjáról. Most odaért a ministránsgye- rek és Ön gondosan összehajtogatva belopta a perselybe az egyetlen huszonötezresét. Én pedig hirtelen zsebregyűrtem a kőt darab ezresemet, melyekkel a templomfenntartásának ős a szegények se°élyezősőnek költségeihez hozzájárulni akartam. Hirtelen a másik zsebembe nyúltam s — vasárnap délben hiába vártak sörözni a barátaim. Most pedig megkapván illetBudapest, február 3. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését */* 11 után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A költségvetés első szónoka Marschall Ferenc. Az utóbbi időben gyakran fölvetik azt a kérdést vájjon a forradalom utáni munka hozott-e eredményt. Akik felületesen bírálják a helyzetet, nem hajlandók elismerni, hogy értünk el eredményeket. Azt hirdetik a pesszimisták, hogy nálunk nem érdemes dolgozni, úgyis elpusztulunk. Mások a konjunktúra emberei paradicsomról beszélnek. Bukarestből írják: Frunze kineveztetése Trockij helyébe az orosz haditanács elnökévé és a szovjet hadseregének a főparancsnokává, leirhatatlan izgalmakat váltott ki Bukarestben. Frunze besszarábiai román és Racovskival együtt kőtlegelkese- redettebb ellensége volt mindig a mai Romániának. Az izgalom, amely Frunze kineveztetése nyomán különösen a román hivatalos körökben támadt, főleg arra vezethető vissza, hogy a népbiztosok kormánya, régi cári recipe szerint, a belső politikai feszültség levezetésére a románok elleni hadjáratot használja fel. Bizonyos az, hogy Romániának éppúgy nem sikerült az elmúlt esztendők alatt gyökeret verni a visszafoglalt Besszarábiában, mint az elorozott Erdélyben. ményeimet, nagyon röstellem, hogy csak kétszázezer boronát tudok küldeni arra a segélyakcióra, melyet agilis polgár- mesterünk a földrengés károsultjainak fölsegályezésére megindított. Az a komoly tekintetű, de On előtt nyilván ismeretlen fiatalemberkülönben, akinek tisztelet- teljes köszönését Ön a templomból kijövet kedvesen, de tekintetében egy parányi csodálkozással fogadta: én voltam, e soroknak egyébként öntudatos Meg kell állapítani, hogy 1919. augusztus óta nagy utat tettünk meg a konszolidáció felé, nemcsak a háború terheit ős meg- rászkodtatásait kellett kiheverni, hanem súlyos terhet ás igát jelent számunkra az igazságtalan béke is. Sürgeti a békeszerződés revízióját. Ezután a költségvetés bírálatára tér át. Bírálja a mostani adórendszert. Mindenekelőtt szükségesnek tartja a forgalmi adó revizióját, de sürgeti az egész adminisztráció lényeges egyszerűsítését is. Végig egész Romániában katonavonatokkal találkozik az ember, amelyek az orosz határ felé robognak, ámbár a román hadsereg olyan szűkében van mindennemű fölszerelésnek, mint még soha sem. A múlt évi szörnyű robbanás óta nem igen sikerült az elpusztult lőszert és egyéb hadiazerszámot pótolni és ezért általános a meggyőződés, hogy háborúra nem kerülhet a sor és erre vezethető vissza az európai sajtóban fölmerült az a hir is, hogy Románia területi engedményeket ajánlót föl Oroszországnak a bukovinai határon. Harkabusz László — pásztói plébános. A Matuszka Mihály kano- noki kinevezésével megüresedett pásztói plébánia élére Harkabusz Lászlót, az egri plébánia közszeretetben álló káplánját nevezte ki az érsekfőpásztor. Dr, Bőhm János prelátus-kanonok temetése. Vasárnap délelőtt a főszékesegyházi nagymise után főpapot megillető ünnepi gyásszal temették el Dr. Bőhm János egri prelátus-kanonokot. A temetésen egész Eger résztvett. Az egyházmegye központi papsága, a katonai és polgári hatóságok képviselői, a szerzetesrendek, az iskolák tanulóifjúsága hosszú gyászmenetben kisérték utolsó útjára az egyház és közélet e nagyférfiát. Az egervári kispréposti javadalomnak kegyúri plébániái, Kistálya ős Novaj községek küldöttségileg képviseltették magukat a temetésen. A küldöttség vezetője az illető községek plébánosai voltak. A temetési szertartást Dutkay Pál prelátus-kanonok nagy papi segédlettel végezte. Az Egri Koszorús Dalkör Huszthy Zoltán karnagy vezetése alatt gyászénekeket énekelt a temetés alatt. Az egyházi és középületek ormain gyászlobogőkat lengetett a februári szellő. Eger város és az egyházmegye talpig gyászban állott a kripta ajtajánál, mely Dr. Bőhm János, a nagynevű prelátus-kanonok, mögött lezárúlt — a föltámadásig. Károlyi József gróf nyilatkozata Zita királynéról. Budapestről jelentik : Károlyi József hazaérkezett Lequeitiőből és a sajtóban közreadott nyilatkozatában tendenciózus koholmánynak minősíti a spanyol kormányhoz intézett ultimátum hírét. Zita királyné nem politizál. A királyi család csendesen éldegél a spanyol halászfaluban, hol a uyanyol nép szeretető övezi őket. Hír szerint Apponyi Albert gróf a közeli napokban Lequeitióba utazik a királyi családhoz. agggggg-ggg-ggggggggggftggaw» Éhínség Oroszországban. Berlinből jelentik: Rigából érkezett hírek szerint Oroszország egyes részeiben az éhinség oly nagy arányokat öltött, hogy egész családok a tűzhalálnak vetik oda magukat. Írója. Dr. K. S. A forradalom utáni munka eredménye. Marschall Ferenc beszéde. TJjból izgató a besszarábiai kérdés. Katonavonatok robognak végig egész Románián át az orosz határ felé.
