Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-02-04 / 27. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. február 4. szerda. XLII évf. 27. sz. Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra . 40.000 K Égési it lélévl előfizetést Negyedévre 120.000 K I nem fogadnak el. POLITI&ÄI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Nagyanya, drága Nagyanya, nem ismerem Önt, talán eoha nem ia láttam. Most mégis tele van Önnel a lelkem s ime el­árulom a titkát, melynek tudója lettem. Saját hibámból. Vasárnap reggel kicsit későn jött a templomba, Nagyanyő. Nem sietett a padok közé, hogy a teli padsorokban helyet sze­rezzen fáradt tagjainak. Hiszen a fiatalság is fáradt (kivált a lelke): nem igen engedi át a helyét egy szegény öreg asszony­nak. Ön pedig, Nagyanyó, — ne haragudjék ezért a megállapí­tásért— nem látszik gazdagnak. Még jómódúnak sem. Sőt. Drága kis kopott verebe ennek a sze­gény magyar avarnak; mi ta­gadás: erősen viseltes ruhájú öregasszony. Abból a fajtából, amelyből tizenkettő egy tucatot jelent; nincs Önön semmi fel­tűnő, semmi imponáló, semmi egyéni. Azaz hogy egyéni mégis van. De azt az egyéni vonást elrejtve hordja. A lelke legmélyén. Ön tehát megállóit hátul, pon­tosan mellettem. Én ugyanis a templomban mindig hátul állok. Az életben is. Fáradt ember va­gyok, nem tudok előre törtetni. De maradjunk a tárgynál. Ön elővett egy piros (!) kötésű, jó­kora könyvet. Én azt hittem: Baedeker. Ön felnyitotta és kissé ide-oda lapozott benne, aztán keresztet vetett s olvasni kezdett. Ekkor azt hittem, hogy a könyv az imádságos könyve. Most a sekrestye felől halk csengetyűszó hallszott. Egy mi- nistránsgyermek indult el a templomi perselybe adományo­kat gyűjteni. És ekkor derűit ki, hogy a piroskötésű könyv Wertheim- szekrény is egyszersmind. Ön a csengettyűszó hallatára hirtelen hátralapozott a 164. ol­dalra s itt, a 164. és 165. oldal között volt az Ön pénze. Nem­csak Ön számlálta meg, hanem — elég indiszkrőt kíváncsiság­gal — én is. A készlet egy hu- szonötezreeből, négy tízezresből, két ezresből és nyolc darab nagyalakú százasból állott. Ön tehát, Nagyanyó, pillanatnyilag 67.800 koronát mondhatott a magáénak. És ne mondja nekem, kérem, hogy Önnek otthon még volt pénze bőven, mert akkor Ön letér az igazság útjáról. Most odaért a ministránsgye- rek és Ön gondosan összehaj­togatva belopta a perselybe az egyetlen huszonötezresét. Én pe­dig hirtelen zsebregyűrtem a kőt darab ezresemet, melyekkel a templomfenntartásának ős a szegények se°élyezősőnek költ­ségeihez hozzájárulni akartam. Hirtelen a másik zsebembe nyúl­tam s — vasárnap délben hiába vártak sörözni a barátaim. Most pedig megkapván illet­Budapest, február 3. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését */* 11 után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A költségvetés első szó­noka Marschall Ferenc. Az utóbbi időben gyakran fölvetik azt a kérdést vájjon a forradalom utáni munka hozott-e eredményt. Akik felületesen bírálják a helyzetet, nem hajlandók elismerni, hogy értünk el eredményeket. Azt hir­detik a pesszimisták, hogy nálunk nem érdemes dolgozni, úgyis el­pusztulunk. Mások a konjunktúra emberei paradicsomról beszélnek. Bukarestből írják: Frunze kineveztetése Trockij helyébe az orosz haditanács elnökévé és a szovjet hadseregének a főpa­rancsnokává, leirhatatlan izgal­makat váltott ki Bukarestben. Frunze besszarábiai román és Racovskival együtt kőtlegelkese- redettebb ellensége volt mindig a mai Romániának. Az izgalom, amely Frunze kineveztetése nyo­mán különösen a román hivata­los körökben támadt, főleg arra vezethető vissza, hogy a népbiz­tosok kormánya, régi cári reci­pe szerint, a belső politikai fe­szültség levezetésére a románok elleni hadjáratot használja fel. Bizonyos az, hogy Romániának éppúgy nem sikerült az elmúlt esztendők alatt gyökeret verni a visszafoglalt Besszarábiában, mint az elorozott Erdélyben. ményeimet, nagyon röstellem, hogy csak kétszázezer boronát tudok küldeni arra a segély­akcióra, melyet agilis polgár- mesterünk a földrengés károsult­jainak fölsegályezésére megin­dított. Az a komoly tekintetű, de On előtt nyilván ismeretlen fiatal­emberkülönben, akinek tisztelet- teljes köszönését Ön a templom­ból kijövet kedvesen, de tekin­tetében egy parányi csodálko­zással fogadta: én voltam, e soroknak egyébként öntudatos Meg kell állapítani, hogy 1919. augusztus óta nagy utat tettünk meg a konszolidáció felé, nem­csak a háború terheit ős meg- rászkodtatásait kellett kiheverni, hanem súlyos terhet ás igát je­lent számunkra az igazságtalan béke is. Sürgeti a békeszerződés revízióját. Ezután a költségvetés bírálatára tér át. Bírálja a mostani adórendszert. Mindenekelőtt szük­ségesnek tartja a forgalmi adó revizióját, de sürgeti az egész adminisztráció lényeges egysze­rűsítését is. Végig egész Romániában ka­tonavonatokkal találkozik az ember, amelyek az orosz határ felé robognak, ámbár a román hadsereg olyan szűkében van mindennemű fölszerelésnek, mint még soha sem. A múlt évi ször­nyű robbanás óta nem igen si­került az elpusztult lőszert és egyéb hadiazerszámot pótolni és ezért általános a meggyőződés, hogy háborúra nem kerülhet a sor és erre vezethető vissza az európai sajtóban fölmerült az a hir is, hogy Románia területi engedményeket ajánlót föl Orosz­országnak a bukovinai határon. Harkabusz László — pásztói plé­bános. A Matuszka Mihály kano- noki kinevezésével megüresedett pásztói plébánia élére Harkabusz Lászlót, az egri plébánia köz­szeretetben álló káplánját nevezte ki az érsekfőpásztor. Dr, Bőhm János prelátus-kanonok temetése. Vasárnap délelőtt a főszékes­egyházi nagymise után főpa­pot megillető ünnepi gyásszal temették el Dr. Bőhm János egri prelátus-kanonokot. A te­metésen egész Eger résztvett. Az egyházmegye központi pap­sága, a katonai és polgári ható­ságok képviselői, a szerzetesren­dek, az iskolák tanulóifjúsága hosszú gyászmenetben kisérték utolsó útjára az egyház és köz­élet e nagyférfiát. Az egervári kispréposti javadalomnak kegy­úri plébániái, Kistálya ős Novaj községek küldöttségileg képvi­seltették magukat a temetésen. A küldöttség vezetője az illető községek plébánosai voltak. A temetési szertartást Dutkay Pál prelátus-kanonok nagy papi segédlettel végezte. Az Egri Ko­szorús Dalkör Huszthy Zoltán karnagy vezetése alatt gyász­énekeket énekelt a temetés alatt. Az egyházi és középületek or­main gyászlobogőkat lengetett a februári szellő. Eger város és az egyházmegye talpig gyász­ban állott a kripta ajtajánál, mely Dr. Bőhm János, a nagy­nevű prelátus-kanonok, mögött lezárúlt — a föltámadásig. Károlyi József gróf nyilatkozata Zita királynéról. Budapestről jelentik : Károlyi József hazaérkezett Lequeitiőből és a sajtóban közreadott nyilat­kozatában tendenciózus kohol­mánynak minősíti a spanyol kormányhoz intézett ultimátum hírét. Zita királyné nem politi­zál. A királyi család csendesen éldegél a spanyol halászfaluban, hol a uyanyol nép szeretető övezi őket. Hír szerint Apponyi Albert gróf a közeli napokban Lequeitióba utazik a királyi csa­ládhoz. agggggg-ggg-ggggggggggftggaw» Éhínség Oroszországban. Berlinből jelentik: Rigából érkezett hírek szerint Oroszor­szág egyes részeiben az éhinség oly nagy arányokat öltött, hogy egész családok a tűzhalálnak vetik oda magukat. Írója. Dr. K. S. A forradalom utáni munka eredménye. Marschall Ferenc beszéde. TJjból izgató a besszarábiai kérdés. Katonavonatok robognak végig egész Románián át az orosz határ felé.

Next

/
Thumbnails
Contents