Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-04 / 27. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. február 4 Ötmilliárdos kárt okozott a földrengés Egerben. r Újabb adatok a földrengésről. — Szombaton éjjel és vasárnap még folytatódtak a gyengébb földlökések. — A károk felbecsülése folyamatban. — Kilakoltatások. — Az óvodákból és iskolákból alakítottak szükséglakásokat. Segítség a földrengés károsultjainak. Az érsekfőpásztor tízmillió adománya A földrengés Egerben több családot tett hajléktalanná. Sok földhözragadt szegény ember került a szabad ég alá, vagy szenvedett olyan anyagi károkat, melyeket helyrehozni 'aaját erejéből nem tud. A polgármester felhívására, melyet ez Egri Népújság vasárnapi számában közöltünk, eddig a következő adományok érkeztek a város közpénztárába : Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek: 10 millió korona. Blazse- jovszky Ferenc kanonok : 1 millió korona. A mérnöki vizsgálat veszélytelennek mondja a ciszterci rendház és főgimnázium épületét. A Ciszterci Rend épületeit, melyek a földrengésnek épen tengelyébe estek és súlyos károkat szenvedtek, Hofhauser Elek min. osztálytanácsos, a közmunkatanács építész-mérnöke, Márkus Béla és Márkus János építészekkel együtt tüzetesen átvizsgálta. Az épületeket, bár óriási kárt szenvedtek, teljesen veszélytela neknek jelentették ki. Ezért az iskolában a tanítás meg is kezdődött. A templom egyelőre zárva marad, részint, hogyjegyes jobban megrongálódott részeit megjavítsák, részint hogy az egész templomnak tömérdek díszítését külön-külön megvizsgálják s a meglazult vakolatokat leszedjék, nehogy ott maradván, a laesan- kint magától hulladoző vakolat alaptalan ijedelmet okozzon az ájtatoskodő hívek között. Szerb, horvát, szlovén kereskedelmi képviselet Budapesten. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara közli az érdekeltekkel, hogy Budapesten, V. Akadémia-utca 3. szám alatt lévő hivatalos helyiségében megkezdette működését a szerb, horvát, szlovén királyi kereskedelmi képviselet és a magyar cégeknek minden Jugoszláviát érintő gazdasági, pénzügyi vagy jogi vonatkozású kérdésekben rendelkezésre áll. Török—görög háború készül. Athéni jelentések szerint a konstantinápolyi görög pátriárka kiutasítása miatt Görögország elrendelte a részleges mozgósítást. Kemál basa Angorába érkezett. A török kormány szintén katonai intézkedésekre készül. Párisi körökben komolynak tartják a helyzetet. Országos vásár. Poroszló községben a legközelebbi országos vásárt ez év február hó 9-én tartják meg. Vészmentes helyről minden állat felhajtható. Eger, 1925. február 3. A szombatreggeli pusztító földrengés középpontja az eddigi jelek szerint Eger városa volt. Legerősebb volt a földlökések hatása Egeren kívül Kis- tályán, Ostoroson és Egerszaló- kon, tehát az Eger közvetlen szomszédságában fekvő falvakban. Gyöngyösön, Mezőkövesden, Miskolcon, ózdon és néhány messzebb fekvő helységben csak egy-két lazán épült kémény dőlt le a földrengés alatt. A földren gést Debrecenben és Budapesten is megérezték, de ezeken a helyeken már csak olyan mértékben volt észlelhető a reggel 8 őrá 7 perckor kezdődött rengés, mint Egerben a később többször megismétlődött utórengések. A budapesti földrengéstani obszervatórium szeizmográfja 8 óra 7 perckor jelezte a földrengést, mely Egerben a nagy rombolást okozta. A szeizmográf szerint ez a rengés 7 percig tartott és legnagyobb kilengése 22 milliméter volt. A földlökések sorrendje. Ezt a földrengést, mely az utóbbi években egész Magyar- országon a legnagyobb erejű volt, pénteken este 7 óra 45 perckor egy úgynevezett »intőlökés« vezette be, melyet bizony nem igen vettünk komolyan. A szombaton reggel 8 óra 7 perckor kezdődő földrengést 8 óra 25 perckor újabb elég erős és mindenütt jól érezhetó utő- rezgés követte. Az utórezgések. Ezután szinte minden órában megismétlődtek a gyenge utó- rezgések, melyek azonban már teljesen veszélytelenek voltak és alaptalan riadalmat okoztak a közönség soraiban. Ezek az utőrezgések a talajeltolődás kő vetkeztében előállott s a földrétegek elhelyezkedése által okozott kisebb rezgések voltak, melyek mindig követni szokták az ilyen tektonikus földrengéseket. Kecskeméten pl. az 1911. julius 9-i földrengés alkalmával napokig tartottak az ilyen utőrezgések anélkül, hogy valami újabb bajt okoztak volna. 10 órakor és este 6 órakor újabb gyenge földlökések voltak, melyeket azonban már nem mindenki vett észre. Este 10 óra 34 perckor halk morajjal bevezetett földlökést éreztünk, melyet a falak recsegés és ropogása is követett, de ez sem járt semmi veszéllyel. 10 óra 48 perckor, és éjjel 1 óra 16 perckor gyengébb rezgések következtek. Majd 2 órakor történt a legerősebb utőrezgés. 2 óra 80 perckor és 4 óra 1 p.- kor újból észleltünk gyengébb rengéseket. 5 óra 3 és 5 óra 59 perckor újabb utórezgések voltak érezhetők. Ezen a vasárnapon még délelőtt 10 óra 10 perckor éreztek tompa morajjal kisért földlökést. Sokan a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán is több rengést véltek érezni. Erről azonban nincsenek pontos adataink. Ha voltak is, ezek már nagyon gyengék lehettek. Hétfőn és kedden már senki sem érzett földrengést. A földrengés károsultjai. Vasárnapi számunkban részletesen felsoroltuk a nagyobb károkat, melyet a nehány másodpercig tartó földindűlás okozott. A kár csak hozzávetőlegesen számítva is felülmúlja az 5 milli árd koronát. Minél jobban vizsgáljuk, annál nagyobb milliárdos számokban bontakozik ki szemünk előtt a drága épületekben okozott pusztítás. Rapcsák József városi műszaki tanácsos véleménye szerint az azonnali javításra szoruló építkezési károk is felülmúlják a három milliárd koronát. Az újabb számítások öt milliárdnál is többre becsülik ezt az összeget. Akik pedig az egri házak meny- Dyiségét vették számításaik alap jáűl, meggondolva azt, hogy minden ház szenvedett valamit a földrengéstől és ma a legkisebb javításoknál is milliós költségek állnak elő, ezek tíz milliárd koronára becsülik a földrengés által előidézett károkat. Több templomban még csak most veszik észre, hogy az épületben olyan szerkezeti pusztítások történtek, melyeknek kijavítására gondolni sem mernek. A ciszterciek, a főreáliskola, az irgalmas nővérek, a szeminárium, a pónzügyigazgatőság, a villanytelep, a Preszler-szeszgyár és több magánház olyan nagyfokú rongálást szenvedtek, hogy egymagukban véve felülmúlják az eiső pillanatokban vélt károk összegét. Kilakoltatások. A földrengés által beomlott vagy életveszélyessé vált házakból tíz családot lakoltattak ki. A kilakoltatott családok elhelyezésének éa egyéb teendőknek megbeszélésére Trak Géza polgármester ma délelőtt értekezletre hívta a városi tanácsot, Horváth Gjula dr. rendőrtanácsost, Rusztek Károly tanfelügyelőt és Dallos Iván dr. tüz- oltóföparancsnokot. A kilakoltatott családokat az óvodákban a járványkórházban és a népgondozó hivatal helyiségeiben helyezik el. Életveszély és tűzveszély miatt megvizsgálják a házakat. A polgármester ma délelőtt felhívta a mérnöki kart, hogy a város épületein a tűzveszélyesség és az életveszélyesség megállapítása miatt helyszíneléseket eszközöljenek. A MÁV. osztály- mérnöksége azonnal jelentkezett is az önzetlen és közérdökű munkára. Rspcsák műszaki tanácsossal felosztották maguk között a városrészeket, melyeket bejárnak és megvizsgálják, melyik kéményt, falat vagy más épületrészt kell a veszély miatt azonnal lebontani vagy alátámasztani. Elsősorban az iskolákat hozzák rendbe. A főgimnázium és főreáliskola megrongált épületein már megkezdték a műszaki munkát. Alátámasztások és tatarozások, szóval a legsürgősebb javítani valók készülnek el itt. Azután az elemi iskolákat hozzák rendbe. A városi tanács küldöttsége csütörtökön megy a népjóléti miniszter elé és részletes jelentést tesz az egri károkról. Egyúttal nagyobb segélyt ia kérnek a megrongált épületek helyrehozására. A »Röntgén-sugarak« tulajdonságairól és orvosi használatáról. Dr. Horváth Géza főorvos előadása. Rendkívül érdekes, nagy tudományos felkészültségről tanúskodó élvezete# előadásban volt részük azoknak, akik az egri ciszterciek vasárnapi ismeretterjesztő előadásán megjelentek. Nemcsak az előadás tárgyának megválasztása, hanem annak a technikai beállítása, az átvilágítások, a jól sikerült nagy- i számú felvétel bemutatása, szak- 5 szerű ismertetése stb. jóval túlhaladják a szokásos efajta előadásokat, úgy hogy Horváth dr. ezen előadásával kimerítőbben kell foglalkoznunk. Az előadás három részből állott : az első rész foglalkozott az u. n. »Röntgen-sugarak« keletkezésével, fizikai sajátságukkal és viselkedésükkel, illetve azok szakszerű, mindenki álta- könnyen megérthető ismertetésével. Az előadás második része főleg: a «Röntgen« vagy »X« su-
